„Rossz vicc, képtelenség” az a kamuokirat, amellyel a Simicska Nemzet betámadta Kósa Lajost

Ezerháromszáznegyvenhárom milliárd forint – ez az a pénzösszeg, amelyről a Magyar Nemzet által kedden közzétett állítólagos dokumentum szól, nem kis summa. Ennek megfelelően nem is lehetne kis súlyú. Ennek is érdemes utánamenni, ha már viccről van szó. 1343 milliárd forint súlya – hozzávetőleges számítások szerint – 51,85 tonna. Ez azt jelenti, hogy a rejtélyes személynek legalább két kamionnal kellett volna érkeznie hazánkba. Vagy több kisebb teherautóval. Ennek a biztosítása legalább 8 páncélozott járművel és legalább 100 fős biztonsági személyzettel kellett volna történjen – mondták el nevetve lapunk forrásai. Azonban erről sajna egyetlen híradás sem szólt. Gondoljuk, azért ez feltűnt volna. Ám vajon mit lehet ennyi pénzzel kezdeni? Röviden: mindent. De érdemes elkalauzolnunk olvasóinkat a fantázia világába.

Atomerőművet is építhetnénk ennyi pénzből

Az ellenzék által már korábban is irtózatos erővel támadott paksi atomszerződés 12,5 milliárd euróról szólt, amely árfolyamtól függően 3750 és 3880 milliárd forint körüli összeget jelent. Ennek kicsit több mint harmadát érné az MN-féle okiratban megjelölt összeg. Ami önmagában is akkora summa, hogy a pénzzel már egy komplex erőmű-fejlesztési programba bele lehet kezdeni. Nem véletlenül írtunk egyszerűen erőművet: a magyar erőművek jelentős részét meg lehetne venni belőle. Azonban menjünk tovább, ne álljunk meg itt! Atomerőművet is építhetnénk belőle. Az állítólagos dokumentum annyira hihetetlen összeget tartalmaz, amellyel gyakorlatilag az új paksi bővítés két blokkjából az első blokknak már bátran nekikezdhetett volna a kormány.

Államközi szerződések szólnak ilyen összegekről

A teljes lakossági állampapír állomány az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint 6965 milliárd forint. A balliberális sajtóban bemutatott állítólagos közjegyzői okirat szerint Kósa 1343 milliárd felett rendelkezett volna. Ez a teljes lakossági állampapír-állomány közel 20 százaléka lett volna, amely első ránézésre is kamu. Az EU-s források, amelyekről a napi hírek is szólnak, hét évre elosztva 22 milliárd eurót tesznek ki. Ennek az állítólagos közjegyzői okirat tartalma – legyünk pontosak – 19.5 százalékát, tehát közel 20 százalékát, vagyis közel egyötödét teszi ki. Egy összegben.

Amit egyébként a nyilvános és mindenki által ismert adatokból tudunk, az az, hogy a teljes magyar államadósság 20744 milliárd forint. Ennek 5 százalékát kitevő összegről lenne szó. Ha a nevezett hölgy megbízásából Kósa vásárolt volna, akkor az lecsökkentette volna az állományt. Ez azonban a jelek szerint nem történt meg, legalábbis a hivatalos statisztikákban semmi jelét se láttuk. Ám vegyük komolyan, nyugodtan használhatjuk azt a szót, hogy hülyeség. Erre az is rávilágít, hogy ezzel az összeggel pillanatokon belül fel lehetett volna vinni az állampapírok árfolyamát, amely természetesen (és sajnálatosan) nem történt meg. Mint ismeretes a Orbán-kormány 2011-es IMF tárgyalásai idején hosszú ideig az MNB devizatartalékában pihent mintegy 3 milliárd euró: ez az összeg kisebb, mint a most szóba hozott állítólagos summa. Ám a szocialista kormány által 2008-ban felvett mintegy 20 milliárd euró feletti összegnek egyötödéről van szó, tehát még viccként is érdemes a dolgot nagyon komoly kétségekkel kezelni.

Soros vagyonának harmada

Mint ismeretes a legnagyobb hipergazdagok sem mindig rendelkeznek ekkora készpénzzel: Bill Gates a Bill és Melinda Gates alapítványban tartja a vagyonát. Ám Zuckerberg vagyonállománya is Facebook-részvényekben van, ennyi készpénz csak akkor szokott a birtokukban lenni – számlán, rendszerint, ugyanis ennyi pénzt rettenetesen nehéz szállítani – amikor akvizícióra készülnek. Soros György, a vitatott szándékokkal rendelkező magyar származású spekuláns sem rendelkezik ekkora készpénzzel: adóelkerülési célzatból épp az év végén utaltatta át vagyonát állítólagos jótékonysági alapítványokba.

• Soros összvagyona a közjegyzői okiratba foglalt összegnek körülbelül több mint háromszorosát jelentené, amely évtizedeken keresztüli nehéz és kitartó spekulánskodás eredménye. A magyar leggazdagabbak összvagyona is jóval kevesebb a vitatott hitelességű dokumentumban foglaltaknál. Csányi Sándor például másfél milliárd dollár boldog tulajdonosa, ugyanakkor az a helyzet, hogy ő se rendelkezik ennyi készpénzzel.

Az állítólagos németországi „rejtélyes örökösnő” történetét az is gyengíti, hogy ilyen volumenű készpénzt egész egyszerűen csak a leggazdagabbak tudnak mozgósítani. Személyük nem titok: a Quandt család Németországban, vagy a Porschék, esetleg a Dasslerek örökösei, üzletfelei. Bár szóba jöhetnek még a Kruppok, Thyssenek. Esetleg egy Agnelli-dinasztia tag is, azonban ő – nevéből adódóan is – olasz. Mivel a vitatott időszakban egyik neves család családfője se távozott az élők sorából (szerencsére), így nyugodtan állíthatjuk, nem volt és nincs is ilyen öröklési szituáció.

Boros Imre: „Ez képtelenség”

Boros Imre szerint Magyarországra egy összegben még a „büdös életben” nem érkezett 4,3 milliárd euró. A Magyar Nemzet által közölt okirat egyébként is nagyon zavaros – mondta el az ismert közgazdász. A dokumentum azt állítja, hogy Kósa Lajos kezel ekkora összeget, mint megbízott, ami valahonnan érkezett. „Ez képtelenség” – szögezte le a közgazdász. Mint kifejtette

Vagy gondoljunk csak bele, hogy a 4,3 milliárd euró az körülbelül 1300 milliárd forint, ami megközelíti Magyar Honvédség 4 évi költségvetését – emelte ki. Sokkal inkább érdemes beszélni a Magyar Nemzetről és annak tulajdonosáról, amely egy ilyen fake news-t átenged, és minimálisan sem vizsgálja az okirat tartalmát – húzta alá Boros. Szerinte ez azt mutatja, hogy Simicska Lajosnak semmi se szent, semmi se drága. A volt miniszter kiemelte:

200 millió lett volna az eljárási illeték

Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a közjegyzői gyakorlatban nehezen elképzelhető, hogy ekkora összegről egy közjegyző-helyettes készített volna okiratot. Nem kell sokat magyarázni, hogy ilyen összegről a szerződést maga a közjegyző készítette volna, ha az komolyan veendő. Megjegyezték: bár a közjegyzői szakma képviselői számos esetben nem panaszkodhatnak, ám ez még köztük is kiemelkedően nagy falat lenne. A közjegyzői eljárási illetéket egy régi jogszabály, a 14/1991 IM-rendelet szabályozza. Ennek megfelelően 200 millió forint eljárási illetéket kellett volna besöpörni a közjegyzőnek.

Mint arról beszámoltunk, Kósa Lajos az ATV-nek úgy reagált az MN cikkére:

Megírtuk, a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozott egy olyan közjegyző-helyettesi aláírással és közjegyzői pecséttel ellátott papírt, amelyen szerepel Kósa Lajos neve, az aláírása viszont ki van takarva. Portálunk információi szerint a közzétett irat hamisítvány, amely egy közismert szélhámos nőhöz köthető.

Vezető kép: MTI/PS-montázs