Pesti Srácok

Aláírták Beregszász halálos ítéletét? - Ötszáz urkán katonát telepít a nacionalista vezetés a magyar városba

Aláírták Beregszász halálos ítéletét? - Ötszáz urkán katonát telepít a nacionalista vezetés a magyar városba

"A MAGYAROK szép lassan kiköltöznek, az ukránok meg jönnek, hogy ukránosodjon Beregszász. Ki van találva okosan..." - kommentelte a hírt egy hozzászóló, miszerint a beregszászi városi vezetés elindította az ötszász ukrán katona betelepítésének folyamatát. Kárpátalja magyarsága zivataros időket él meg, az erőszakosan ukránosító oktatási-, és nyelvtörvény mellett csak az idén bombával robbantották föl az ungvári KMKSZ irodáját, magyar rendszámú autókat vertek szét, és március 15-én felfegyverzett szélsőségesek indultak magyarvadászatra Lember irányából. Miközbeb már az EBESZ is megfigyelőket küldött a területre, a gátlástalan és megfélemlítő kijevi vezetés egy újabb húzásával katonákat telepít Beregszászba, amely többek szerint egyet jelent a város halálos ítéletével. Egy hozzászóló úgy fogalmaz, "sajnálom, hogy a huszonegyedik században előfordulhat az, hogy egy békés földön kiprovokálják a háborút. Hiszen valószínű, hogy újra szabadságunkért kell harcolnunk."

Nehéz időket él meg Kárpátalja és a kárpátaljai magyar kisebbség. Mint arról még februárban hírt adtunk, a kijevi nacionalista vezetés már a Velencei Bizottság semmitmondó, renyhe jelentésével megtámogatva folytathatja tovább az erőszakos ukránosítást az oktatási törvény átformálásával. Az urkán vezetés és az oktatási miniszter, Lilija Hrinevics odáig vetemedett, hogy körlevélben adott utasítást az oktatási intézmények dolgozóinak – az óvodától az egyetemig, illetve az intézményvezetőktől kezdve a pedagógusokon, adminisztratív munkatársakon és portáson át egészen a takarítókig –, hogy munkaidőben az ukrán nyelvet használják az órákon kívül is. Szintén februárban nyújtották be az ukrán parlamentbe az új nyelvtörvény tervezetét, amely elfogadása esetén kizárólagossá tenné az ukrán nyelv használatát az élet minden területén és még kilátástalanabbá tenné a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét.

Baseballütőkkel, boxerekkel és késekkel készültek március 15-ére az ukránok

A hatalmi önkényen túl a kárpátaljai magyarokat folyamatosan érik különböző atrocitások. A legkirívóbb esetek egyike volt, amikor szintén még februárban egy időzített bombával robbantották fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári járási irodáját. A súlyos provokáció kapcsán nyilatkozó Balogh Lívia akkor a sajtónak úgy nyilatkozott, az ukrán nacionalisták szerint

PestiSracok facebook image

Alig csitultak volna el a kedélyek és máris érkezett a következő hír, hogy március 15-én Lemberg (Lviv) irányából négy járművel Kárpátaljára tartó, baseballütőkkel, boxerekkel és késekkel felszerelt 29 embert tartóztattak fel az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai. Bár ekkor a provokácíót sikeresen megfékezte az ukrán hatóság, a magyar nemzeti ünnep mégsem múlhatott el megfélemlítés nélkül. A rákövetkező nap hajnalán ugyanis ismeretlen elkövetők betörték kilenc magyar rendszámú gépkocsi ablakait Beregszászban. A hosszú, keskeny becsapódások alapján feltételezhető, hogy a rongálást baseball-ütővel követték el. A lakótelep, ahol a rongálás történt, a forgalomból teljesen kiesik, a parkolót kizárólag az ott lakók használják.

Fotó: karpatinfo.net

A Vereckei hágót is elvágták tőlünk az ukrán szélsőségesek

Mindezek után talán csak még aggasztóbb volt olvasni Magyarország ungvári főkonzulátusának eddig példa nélkül álló március 16-18. közötti időszakra vonatkozó felhívását, amelyben arról írtak,

És, hogy az amúgy is elmérgesedett helyzetet tovább lehet fokozni, arra az a hír volt az élő példa, hogy Kijev 500 ukrán katonát akar Beregszászra telepíteni, természetesen minden különösebb indoklás nélkül.

Már az EBESZ is felfigyelt az aggasztó folyamatokra

Arról még március 21-én Babják Zoltán beregszászi polgármester számolt be hivatalos Facebook-oldalán, hogy EBESZ-megfigyelők tájékozódtak a városban a magyar kisebbség helyzetéről. Mint kifejtette, tájékoztatta az EBESZ munkatársait a magyar rendszámú járművek megrongálásával kapcsolatos helyzetről (március 16-ra virradóra ismeretlenek 9 autó szélvédőit zúzták be), rámutatva, hogy korábban ilyen nem fordult elő Beregszászon. Jelezte továbbá, a polgármesteri hivatal együttműködik a rendvédelmi szervekkel a vandál cselekedet körülményeinek tisztázása és az elkövetők megtalálása érdekében. Babják Zoltán arra is felhívta a figyelmet, az EBESZ megfigyelőivel megvitatták azokat az elképzeléseket is, amelyek szerint az egykori katonai körlet területén helyeznék el a (Kárpátalján állomásozó) 128-as dandár egyik alegységét. Ismertette, hogy a városi tanács (közgyűlés) nemrég lezajlott ülésén részt vett Oleg Mikac vezérőrnagy és két katonatiszt a Rivne megyei Dubno városából, ahol két alakulat is állomásozik. A tisztek arról beszéltek, milyen előnyökkel járna, ha ismét lenne katonai alakulat a városban.

A polgármester ekkor még arról beszélt, hogy a beregszászi képviselő-testület levélben kérte a felettes szerveket, fogalmazzanak meg irányelveket a Beregszász számára fontos kérdést illetően, ám csak az államelnöki hivataltól érkezett válasz, amely szerint a védelmi minisztérium hatáskörébe utalták az ügyet.

Már megkezdték az épületek átadását is

Hogy a direktíva kisvártatva megérkeztetett, arról árulkodhat, a polgármester március 28-án kelt bejegyzése. Ekkor már arról tájékoztatott, hogy a városi tanács ezzel elindította „a katonai városka védelmi minisztérium számára történő átadásának folyamatát”. Mint hangsúlyozta, abban az esetben, amennyiben megváltoznak a katonai vezetés stratégiai tervei, vagy időszerűtlenné válnak ezek, „kérni fogjuk, hogy adják vissza kommunális tulajdonba a katonai alakulat vagyonát”. Babják Zoltán megemlítette, hogy az ülésen jelen volt Oleh Mikac vezérőrnagy, a nyugati operatív katonai parancsnokság parancsnokának helyettese is, aki elmondta, hogy a tervek szerint egy alakulatot (500 főig) helyeznének el nehéz haditechnika nélkül. Megjegyezte, hogy az EBESZ képviselői is megjelentek a tanácsülésen.

Rendben van, Ukrajna,ha ezt szeretnéd, lassan pakolunk

Sajnálatos módon eddig hiába kerestük Babják Zoltán polgármestert, többszöri megkeresésünkre sem reagált. Ugyanakkor a bejelentéséhez fűzött kommentárokból kitűnik, a beregszászi magyar lakosságot nagyon aggasztja az 500 ukrán katona betelepítése. Egyikük például arra hívja fel a figyelmet, korábban azért vitték el a katonákat a városból, mert nem szabad laktanyát telepíteni a határ 30 kilométeres körzetében, Beregszász ugyanakkor továbbra is e körön belülre esik. Több hozzászóló is nehezményezte, hogy a városi elöljárók és a polgármester miért ment bele a katonák letelepítésébe, amellyel „aláírták Beregszász halálos ítéletét”, mások szerint ugyanakkor ezt Babják Zoltán feje felett, Kijevben döntötték el.

Itt nincs háború, minek jönnek ide?

A hozzászólók attól is tartanak, hogy az 500 katona „nem a nemzetiségek közötti békés együttélést fogja előmozdítani”. Mint egy kommentelő írja,

Egy másikuk úgy fogalmaz,

Egy hozzászóló szerint ide költöznének a katonák; fotó: facebook.com

Elvándorlásra bírják az ukránok az őshonos magyarokat

Egy hozzászóló szerint a katonaság letelepítésével egyenes arányban csökkenni fog Beregszász magyar népessége, „a MAGYAROK szép lassan kiköltöznek és a fentiek meg jönnek hogy ukránosodjon Beregszász. Kivan találva okosan.... szomorú.”

Egyes vélekedés szerint azért nem fog megvalósulni a katonák betelepítése, mert az ukrán vezetés még a katonákat is alig tudja etetni;fottás: facebook.com

Később egy másikuk úgy fogalmaz,

Egy kommentelő ráadásul attól tart,

Forrás: MTI/Facebook.com/PestiSrácok.hu; kezdőkép: youtube.com; a kép illusztráció, egy rendőrségi bemutatón készül 2017. áprilisában

Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.