Pesti Srácok

Csütörtökön hirdetnek ítéletet a Hunnia-perben

Csütörtökön hirdetnek ítéletet a Hunnia-perben

Miután ma befejezik utolsó szó jogán történő felszólalásaikat a Hunnia-per vádlottjai, elhárul az akadálya, hogy április 19-én ítéletet hirdessen a Fővárosi Törvényszék a Budaházy György és tizenhat vádlott-társa ellen mások mellett terrorcselekmény vádjával indult büntetőperben.

Április 19-én hirdet ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla Lassó Gábor vezette büntetőtanácsa a Budaházy György és vádlott-társai ellen mások mellett terrorcselekmény miatt indult másodfokú perben, miután ma befejezik a vádlottak felszólalásaikat. Gaudi-Nagy Tamás és a per elsőrendű vádlottja közös videóban emlékeztetett arra, hogy közel százötven tárgyalási napon vannak túl, és számukra a mai napig nem kétséges, hogy törvénytelen ítéletet hozott Kenéz Andrea bírónő 2016. augusztus 30-án.

Mint ahogy arról március elején már beszámolt a PestiSrácok.hu, február 19-ei hatállyal nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség Kaposvári Regionális Osztálya a Budaházy György és társai ellen folyó büntetőper elsőfokú ítéletével összefüggésben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tavaly decemberi feljelentése alapján. Az ügyben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tett feljelentést, ugyanis az elsőfokú határozat leirata jóval azután született meg, hogy az eljáró bíró, Kenéz Andrea szolgálati viszonya megszűnt. Így viszont fölvetődik a gyanúja, hogy valaki más fejezte be helyette az ítélet szövegezését. Ez viszont bűncselekmény lehet, ami a Budaházyra és társaira kiszabott összesen 125 évnyi fegyházbüntetés hatályon kívül helyezését vonhatja maga után.

Budaházy most arra hívta fel a figyelmet, hogy nekik már ”a jog korrekt alkalmazása is elég lenne”. A Hunnia-per fővádlottja Gaudi-Naggyal közös videójában azt kérte, hogy „minél több hazafias érzelmű honfitársa” menjen el az ítélethirdetésre, mert mint fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Ahogy azt a legtöbb vádlott és védőik is elmondta korábban, bár a legjobb döntés a felmentés lenne, de a legreálisabb döntésnek mégis a „törvénytelen ítélet” hatályon kívül helyezését gondolják. Már a Fővárosi Ítélőtáblán folyó másodfokú eljárás elején kérte Budaházy ügyvédje, hogy függesszék fel a terrorizmussal vádoltak elleni büntetőper lefolytatását a nyomozás lezárásáig, a tábla bírója, Lassó Gábor, azonban ennek lehetőségét egyelőre elvetette. A tanácsvezető bíró félórás tanácskozás után ugyanis kijelentette, felfüggesztésre nincs szükség. Hozzátette: amennyiben bebizonyosodik, hogy az elsőfokú döntés bűncselekmény révén született, az perújításra ad majd lehetőséget. A Kenéz Andrea által másfél éve kihirdetett döntéssel nem a határidő sokszoros túllépése volt az egyetlen probléma Budaházyék szerint. A törvényszék úgy szabott ki a fővádlottra 13 év szabadságvesztést, hogy az ítélet szóbeli indoklásából nem derült ki, a bíróság szerint mit követett el pontosan a nemzeti radikálisok ikonjának számító Budaházy, s hogy ezt milyen bizonyítékok támasztják alá.

Mint ismert, az ügyészség szerint a csoport 2007 és 2009 között hajtott végre molotov-koktélos és robbantásos támadásokat az akkori szocialista-liberális kormánytöbbség tagjainak ingatlanjai ellen, „meleg” szórakozóhelyek és egy jegyiroda ellen, valamint bántalmazták a Hír Televízió egyik műsorvezetőjét, Csintalan Sándor egykori szocialista politikust. A műsorvezető bántalmazását leszámítva a támadások nyomán más személyi sérülés nem történt, egyes esetekben a kárérték is jelentéktelen, a vádhatóság szerint azonban mindez nem az állítólagos terrorszervezet szándékain múlott. Az ügy eredetileg a Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg nevű (fantom)szervezethez kötődött, amely a hatóságok mostani állításai szerint valójában a Budaházy György és Toroczkai László által 2007-ben létrehozott Hunnia Mozgalom Budaházy által vezetett „katonai szárnyával” azonos. A Magyarok Nyilai elnevezést ismeretlenek használták aláírásként több elektronikus levélben, amelyeket a támadásokat követően és azok kapcsán figyelmeztető és fenyegető tartalommal juttattak el a magyarországi médiumoknak, esetenként a támadásokhoz köthető fényképfelvételeket is mellékelve. Budaházy és Toroczkai a Hunnia Mozgalmat egy nemzeti radikális társadalmi mozgalomként hirdették meg egy 2007. április 21-ei nyilvános rendezvényen.

Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.