Pesti Srácok

A liberális elitet nem lehet egy nap alatt lerendezni - mondta a Polbeatben L. Simon László és Prőhle Gergely (videó!)

Én is felháborítónak tartom, hogy a mi pénzünkből Magyarországra, a könyvfesztiválra jön vendégeskedni Daniel Kehlmann világhírű író, majd az alkalmat arra használja fel, hogy Orbán Viktort a Fülöp-szigetek diktátorához hasonlítsa, ugyanakkor szólásszabadság van - jelentette ki a PestiSrácok.hu Polbeat című élő adásában L. Simon László parlamenti képviselő, József Attila-díjas író, költő, aki az adásban Prőhle Gergellyel, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatójával elemezte a kulturális támogatásokat. Stefka István és Szarvas Szilveszter kérdésére a Polbeatben L. Simon László és Prőhle Gergely is cáfolta Szakács Árpád Magyar Időkben megjelent cikksorozatát, amely szerint a PIM balliberális kifizetőműhely lenne, és hogy az intézményben tobzódnának a magyarokat és Orbán Viktort gyalázó balliberális véleményformálók.

L. Simon László hozzátette, a kultúrával foglalkozók munkája nem favágás. "A kultúrában másként kell mozogni, sokkal óvatosabban. Nehezebben és lassabban lehet alakítani évtizedes, évszázados megcsontosodott dolgokat, folyamatokat. A támogatások rendszerét és miértjét nem lehet Prőhle nyakába, vagy az elmúlt nyolc év nyakába varrni. A politikai vitákat nem szabad átvinni a kultúra területére. A liberális mainstream elitet nem lehet egy nap alatt lerendezni. A kérdés az, hogy a nemzeti, konzervatív oldalnak lesznek-e olyan írói, akik értékes, színvonalas, jó műveket alkotnak és a mi identitásunkat erősítik. Nem kérünk a kurzuslovagokból, akiknek nem időtálló a munkásságuk" - hangsúlyozta L. Simon László. Szerinte a változásokhoz sok időre, módszeres munkára van szükség és kellenek a tehetségek.

A politikus arra a problémára is felhívta a figyelmet, hogy a kulturális támogatásokra sok esetben nem is pályáznak a jobboldali művészek. "El kell szakadni a frusztrációtól, hogy a liberális elitet kánonképző erőnek tekintjük" - fogalmazott.

PestiSracok facebook image

Nézze meg a teljes Polbeatet!

Polbeat minden kedden élőben közvetítve a Revolution 56 Szabadságharcos Sörözőből (II. kerület Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél.)

Operatőr: László Petra/PS

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.