Rehabilitáció helyett mini-vízlépcső épülhet a Szigetközben
A Szigetköz rehabilitációja érdekében tárgyaló magyar delegáció négy darab, hajózsilippel, ráadásul erőművi egységgel is ellátott gátrendszer építésének tervét juttatta el a szlovák illetékeseknek - tudta meg a PestiSrácok.hu. Amennyiben a szigetközi mini-vízlépcső terve megvalósul, a szakértők szerint az a Duna teljes leszabályozásának főpróbája lehet, amely után várhatóan a nagymarosi, adonyi és fajszi gát megépítésével fognak előjönni a Horn-kormánytól megörökölt vízlépcső-mániás vízügyi szakemberek. A teljes titokban folyó tárgyalásokon korábban még csak négy kőszórásgátat emlegettek, amely a szlovák Duna-elterelés miatt tönkretett Szigetköz rehabilitációját segítené. Ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök négy évvel ezelőtt Komáromban azt mondta, amikor a politikusok gátépítést terveztek a Dunán, akkor belebuktak, és az így is van jól.
Lassan huszonhetedik éve húzódik a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer körüli pereskedés Szlovákia és Magyarország között. Szlovákia 1992-től a bősi erőmű működtetése érdekében elterelte a közös folyót, azóta használja jogtalanul a vízhozam 83 százalékát. Mint 2015-ös cikkünkben arról beszámoltunk, a tárgyalások felgyorsítása érdekében a magyar delegáció négy duzzasztógát megépítésére tett javaslatot a Szigetközben, a tervekről azonban időközben kiderült, hogy közel sem ártatlan kőszórásgátakról van szó, hanem olyan betonmonstrumokról, amelyek az eddig egységes víztestet négy részre szabdalnák. Bár a tárgyalásokról a portálunknak korábban nyilatkozó Baranyai Gábor tárgyalásvezető úgy beszélt, mint amelyek kegyelmi szakaszban vannak a szlovák fél megegyezési hajlandósága miatt, azok menetéről szándékoltan alig hallhat a nyilvánosság.
Baranyai Gábor különben amellett érvelt, hogy az előzetes környezeti hatásvizsgálatok (SKV) alapján közös megegyezéssel elfogadott négy gát építésére tett javaslat ugyan nem a legjobb, de adott körülmények között a legelőnyösebb. Azt is hangsúlyozta, nem hazaárulás a megegyezés szándéka, de meg kell érteni, hogy Szlovákia kerítésen belül van, ezért a magyar félnek kell többet engedni. A kritikusok ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy az eredeti célok szerint – melyet a vonatkozó törvény is rögzít – a Szigetköz problémájára olyan megoldást kell találni, amely a legkisebb környezetkárosító beavatkozással a Duna elterelése előttihez hasonló állapotot idéz elő. Márpedig a négy gát tulajdonképpen egyfajta tórendszerré szabdalná a víztestet, amely teljes mértékben idegen a Szigetközben megszokott változó vízállásától, a víz itt megszokott dinamikájától. Véleményük szerint Magyarország jelentős, akár anyagiakban is mérhető lemondásokat vállalna fel pusztán a politikai jó viszony kedvéért. A négy gát terve kapcsán előkerült újabb információk azonban egy valóságos mini-vízlépcső tervét vetítik előre, amelynek a jelenlegi csekély vízhozam mellett alig lenne értelme, viszont a nagymarosi vízlépcső-lobbisták olyan hídfőállást foglalhatnának el, amely előrevetítené a Dunakanyar további pusztítását. (A témában bővebben itt, itt, itt és itt olvashat.)
Négy gát, erőművi egységgel
Bárdos Deák Péter portálunk megkeresésére elöljáróban elmondta, nem hivatalos, de hiteles szlovákiai forrásból arról értesült a Duna Charta, hogy a Duna elterelése miatt lesüllyedt vízszintű Szigetköz rehabilitációs tárgyalásai kapcsán hazánk olyan szakmai anyagot juttatott el a szlovák Közlekedési Minisztériumnak, amelyben négy darab, hajózsilippel, ráadásul erőművi egységgel is ellátott gátrendszer szerepel. Mint hozzátette, a civil szervezet ezirányú kérdésére reagálva sem a Földművelésügyi Minisztérium, sem az Igazságügyi Minisztérium nem cáfolta az erőműrendszer tervének átadását.
Bárdos Deák Péter úgy fogalmazott, „roppant komolynak, és súlyosnak tartjuk ezt a javaslatot”, nem csak a szigetközi Duna-szakasz sorsa miatt, hanem azért is, mert a vízügy döntéshozói hosszútávon a folyó teljes „bevízlépcsőzését” tartják szükségesnek, ahogyan erről Jakus György a győri vízügyi igazgatóság egykori vezetője, és az MSZP-s Nemcsók-féle tárgyalások résztvevője a HVG-ben tavaly októberben megjelent interjújában is utalt. A szigetközi erőművi egységgel ellátott gátrendszere tehát egyszersmind a Duna teljes leszabályozásának főpróbája, amely után majd várhatólag a nagymarosi, adonyi és fajszi gát megépítésével fognak előjönni ugyanezek a szakemberek. A civil szervezet elnöke hangsúlyozta, a súlyos ökológiai következményekkel járó előterjesztések és döntések hátterében továbbra is olyan befolyásos vízügyi szakemberek állnak, akik már az MSZP-kormány idején is a dunakiliti duzzasztó beüzemelését szorgalmazták a médiában, illetve akik a szigetközi Duna-szakasz több helyen történő megduzzasztását követelték éveken keresztül, és akik sosem tettek le arról, hogy megépítsék a nagymarosi erőművet.
A Duna Charta szerint elfogadhatatlan és felelőtlen, hogy a tárgyalások mielőbbi lezárása érdekében ez a szűk vízügyes kör kaphatott szabad kezet a Duna-táj formálása felett. Mint Bárdos-Deák Péter hozzátette,
azt pedig végkép elfogadhatatlannak tartjuk, hogy leginkább kiszivárogtatott információkból tudunk meg konkrét dolgokat a szlovák-magyar tárgyalásokkal, lépésekkel kapcsolatban, mint ahogy jelen esetben is, közvetetten, szlovák forrásból tudtuk meg, hogy a magyar kormányzati anyag van a szlovák Közlekedési Minisztériumban.
Úgy fogalmazott,
véleményünk szerint itt egy kommunikációs küzdelem folyik, a négy gátas javaslat kiötlői és támogatói úgy próbálják beállítani elképzelésüket, mintha annak ökológiai haszna lenne, és nem is gátakat, csupán fenékküszöböket építenének. Ezzel szemben a Duna legsűrűbben duzzasztott szakaszát akarják kialakítani, egy gátrendszert akarnak felépíteni, és ennek a tervnek az vízügyi öncélúságát és ökológiai értelmetlenségét csak ahhoz a másfél évtizeddel ezelőtti vízügyi tervhez tudjuk hasonlítani, amikor a Rába vizét akarták a Pannonhalmi-dombságon keresztül bevezetni a Balatonba az "ökológiára" hivatkozva.
Bárdos Deák Péter reményét fejezte ki, hogy továbbra is érvényben van Orbán Viktor miniszterelönök négy évvel ezelőtti, Komáromban tett nyilatkozata, amely szerint amikor a politikusok gátépítést terveztek a Dunán, akkor belebuktak, és az így is van jól.
Úgy fogalmazott,
bízunk benne, hogy a kormányon belül azoknak rendszerváltó fideszes politikusoknak az álláspontja lesz a mérvadó, akik mindig is úgy tekintettek a Dunára, mint ahogy azt Orbán Viktor 2002-ben Strasbourgban megfogalmazott: "A Duna Magyarországon a nemzeti identitás részét jelenti".
Forrás: PestiSrácok.hu; kezdőkép: aktualne.cz, a kép a szlovákok által létrehozott mesterséges Duna-ág építésekor készült
