Pesti Srácok

Börtönben töltheti hátralévő életét a Teréz körúti robbantó

Börtönben töltheti hátralévő életét a Teréz körúti robbantó

Nincs olyan enyhítő körülmény, amely indokolná, hogy ne a legszigorúbb büntetést alkalmazza a bíróság a Teréz körúti robbantóval szemben – hangzott el hétfőn az ügyész perbeszédében a Fővárosi Törvényszéken, ahol a vádhatóság képviselője életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta az ügyben. P. László Gergely immár ötödik védője, Jován László augusztus végén kezdi meg perbeszédét, a bíróság várhatóan kora ősszel hirdet ítéletet az ügyben.

Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta az ügyész hétfőn elhangzott perbeszédében a Teréz körúti robbantóval szemben. Kovacsics Gábor azzal indokolta javaslatát, hogy a Fővárosi Törvényszéken öt hónapja tartó büntetőperben egyetlen olyan körülmény sem vetődött fel, amely más, enyhébb büntetést tenne lehetővé. A két rendőr életveszélyes, illetve súlyos, valamint egy járókelő könnyebb sérülését okozó merénylet terheltjét, P. László Gergelyt előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletével, robbanóanyaggal visszaéléssel és terrorcselekmény előkészületével vádolja az ügyészség. A fenti, halmozottan minősítő körülmények a PestiSrácok.hu által megkérdezett jogászok véleménye szerint szinte kizárják, hogy a bíróság enyhébb büntetést szabna ki a vádhatóság által indítványozott életfogytiglannál. Az ügyészi perbeszéd szerint egyértelmű, hogy a vádlott követte el a merényletet, amelyet később részletesen, és a törvényi előírásoknak megfelelően be is vallott. A P. László Gergely által házilag összeállított, műtrágya alapú pokolgép lényegesen nagyobb pusztítást is okozhatott volna, amiről a vádlott is tudott, egyik vallomásában elmondta, hogy a merényletet megelőző kísérleti robbantásai alapján nagyobb detonációra számított. A huszonöt éves fiatalember a 2016 szeptember 24-én este elkövetett támadás másnapján a tettes egy emailt küldött a Belügyminisztériumnak, amelyben részletesen leírta, miképp állította össze a bombát, milyen kísérleteket végzett el korábban, illetve hogyan tervezte meg, és hajtotta végre a merényletet, Vita tárgya még az a második levél, amelyet megírt ugyan, de nem küldött el a Belügyminisztériumnak, abban egymillió eurót követelt, ellenkező esetben újabb, sok ember halálát okozó robbantások ígéretével akarta megzsarolni a hatóságokat.

El akarta venni a rendőrök fegyvereit

A támadás után néhány héttel őrizetbe vett P. László Gergely sokáig semmit nem mondott a nyomozóknak, majd néhány hónap múlva megtörte a csendet, és elmondta, hogy veszélyben érezte magát, úgy tudta, folyamatosan követik, és azért robbantotta fel a rendőröket, mert azok fegyvereit akarta megszerezni. A merényletről készült videofelvétel szerint ezt nem tette meg, később azt mondta, hogy maga is megijedt a robbantáskor, és letett tervéről. A fiatalember a januárban kezdődött büntetőpere kezdetén csak annyit közölt, hogy minden korábbi vallomását visszavonja, és kérdésekre sem válaszol. Később azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy viselkedésével, botrányokkal igyekezett hátráltatni a tárgyalásokat, volt olyan eset, hogy a padlóra vetette magát, és rúgkapálva hangoskodott, és egy egész csapatnyi büntetés-végrehajtási őr tudta csak megfékezni. A felrobbantott rendőrök vallomásaikor végig nevetgélt, majd a bíró kérdésére összefüggéstelen válaszokat adott a lélekvándorlásról. P. László Gergelyt két alkalommal hosszabb ideig vizsgálták az Igazságügyi Megfigyelő és Gyógyító Intézetben, de a viselkedészavarán kívül a szakemberek nem találtak nála olyan kóros elváltozást, ami kizárná büntethetőségét. Ezt a szakvéleményt erősítette meg a védelem indítványára felkért újabb szakértői csoport is, majd a toxikológusok is arra a következtetésre jutottak, hogy a vádlott nem kapott, és valószínűleg nem is kap olyan gyógyszert, vagy más szert, ami a fenti hatással lehetne viselkedésére. P. László Gergely engedélyt kapott a a bíróságtól arra, hogy távolmaradjon a tárgyalásairól, ugyanakkor a börtönben is szokatlan dolgokat tesz: senkivel, még a védőjével sem áll szóba, egész nap a kamerák által nem figyelt wc-n tartózkodik, csak aludni tér vissza zárkájába.

PestiSracok facebook image

Augusztus végén kezdődik a védői perbeszéd

P. László Gergely védelmét másfél évvel ezelőtti letartóztatása óta – ötödikként – nemrég Jován László vette át. A jogász hétfőn azt kérte a büntetőtanács vezetőjétől, Kalina Józseftől, hogy felkészülési időként két hónapot biztosítson neki, mivel tizennyolcezer oldalnyi nyomozati, illetve peranyagból kell felkészülnie. A bíróság döntése értelmében Jován László augusztus 29-én kezdi meg védőbeszédét. A Fővárosi Törvényszék várhatóan kora ősszel hirdet ítéletet a Teréz körúti robbantás büntetőperében.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Bauer Tamás zároltatta az ÁVH-nál körmöket tépkedő apja önleleplező interjúját

Magyar ugar 2021 január 22.
Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút - derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?