Darák a Fidesztől mandátumot „rabló” bíráit is átejtőernyőztetné az új közigazgatási bíróságra
Darák Péter azt szeretné, hogy az általa vezetett Kúria közigazgatási bírái is átkerülhessenek az újonnan fölállítandó közigazgatási bíróságra. Így például az a három bíró (Kovács András, Rothermel Erika és Fekete Ildikó) is átejtőernyőzhetne az új szervezetbe, akik a választás után – súlyos törvénysértést elkövetve – megfosztották a Fideszt egy parlamenti képviselői helytől. Valóban ilyen bírák kellenek a szép reményekkel induló közigazgatási felsőbíróságra?
Furcsa táncmutatványba kezdett Darák Péter, a Kúria elnöke, akinek szervezete az utóbbi időszakban aktívan beavatkozott a hazai belpolitikába – méghozzá az ellenzéki pártok oldalán. Ennek leglátványosabb jele az volt, amikor az áprilisi választások után a Kúria megsemmisített négyezer külhoni szavazatot, elvéve ezzel egy parlamenti mandátumot a Fidesztől. Az Alkotmánybíróság (Ab) utóbb megállapította, hogy a Kúria döntése teljesen törvénytelen volt. Mint fogalmaztak: „Az a bírói ítélet, amely figyelmen kívül hagyja a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével.” Ám hiába állapította meg a jogtiprást az Ab, a megsemmisített levélszavazatokat már nem tudta érvényessé tenni, így a Fidesz elveszített egy parlamenti képviselői helyet, 134 helyett csak 133 politikusa ülhet a parlamentben. Ezzel még éppen hogy megmaradt a kétharmados többsége...
Ebből is látszik, hogy Daráknak – noha a fideszes többség szavazataival lett a Kúria elnöke 2012. január elsejével – nem a kormánypártok felé hajlik a keze. Sőt. Ám ő is érzi, hogy a fideszes mandátum elvételével az általa vezetett szervezet nemcsak a Rubiconon, hanem a józan ész határain is átlépett, ezért mintha óvatos sasszézásba kezdett volna. Egy szerdai sajtóreggelinvédelmébe vette az újonnan fölállítandó közigazgatási bíróságokat, noha az ellenzék ezt az elképzelést már annak zigóta stádiumától kezdve támadja, a jogállamiság halálát vizionálva. Darák a Bloomberg azon kérdésére, veszélyben érzik-e az igazságszolgáltatást és a bírói függetlenséget a változások miatt, egyebek mellett azt mondta: a közigazgatási felsőbíróságok felállításával kapcsolatban „ilyen aggályok alappal nem fogalmazhatók meg”. Mint fogalmazott:
Az IM bevonja az érintetteket a kodifikációs elképzelések kialakításába, és a Kúriának is lehetősége van arra, hogy legmagasabb szinten képviselje magát ezeken a tárgyalásokon.
Ám a Kúria elnöke emellett arról is beszélt, izgalommal figyeli az önálló közigazgatási bíráskodás kodifikációját, és bíznak benne, hogy nem vész el az e területen kialakult és kiérlelt ítélkezési gyakorlat, az új szervezetnek pedig a jelenlegi közigazgatási szakágban tevékenykedő bírák is részei lehetnek. Darák Péter tehát abban reménykedik, hogy a Kúria közigazgatási bírái is csont nélkül átkerülhetnének majd az új közigazgatási felsőbíróságra. Bár Darák nem nevesítette őket, de nyilván azt a három bírót is ideértette – Kovács Andrást, Rothermel Erikát és Fekete Ildikót –, akik a Fidesztől egy mandátumot elorzó, jogtipró döntést meghozták. Nyilvánvaló, hogy ilyen „pártatlan”, „szakképzett” jogászokra van szükség az új szervezetben is...
Eközben Trócsányi László igazságügyi miniszter a boon.hu-nak adott pénteki interjúban elmondta, olyan bírókra van szükség, akik elmélyült szakmai tudással rendelkeznek bizonyos közigazgatási jogon belüli ágazatokban, ennek megfelelően olyan specializált rendszert szeretnének kialakítani nyolc regionális közigazgatási bíróság és egy közigazgatási felső bíróság révén, ahol erős közigazgatási szaktudás jellemzi a bírákat. Rámutatott: nem véletlen, hogy Nyugat-Európában és a környező országokban is elkülönült közigazgatási bíráskodási rendszer van. Trócsányi optimista, és azt reméli, jövőre, „hetven évvel az 1949-ben megszüntetett Magyar Közigazgatási Bíróság után” felállhat a közigazgatási felsőbíróság.
Segítenek az ellenzéknek
Az utóbbi időszakban megszaporodtak egyes bírák részéről a politikai megnyilvánulások, a korrupcióval vádolt balliberális közszereplők furcsa fölmentő ítéletei. Mint arról tegnap beszámoltunk, durva jogszabálysértést követhetett el a Fővárosi Törvényszék bírája, Tóth Erzsébet, amikor Gyurcsány Ferenc egykori közlekedési miniszterét, Szabó Pált és bűntársait fölmentő elsőfokú ítélet kihirdetésekor politizálni kezdett. Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíró portálunknak úgy nyilatkozott: a bírónő azzal, hogy „politikai koncepciós eljárásról” beszélt, megsértette az alaptörvényt és a bírák jogállásáról szóló törvényt, hiszen politikai véleményt nyilvánított, politikai tevékenységet folytatott, ami számára nem megengedett. Emiatt szerinte vizsgálatot kellene indítani Tóth Erzsébet ellen.
Az Országos Bírósági Hivatalnál a PestiSrácok.hu megkeresésére többek között azt mondták: a 2015. január 1-jével hatályba lépett Etikai Kódex a bírák politikai jellegű megnyilvánulásait, politikai rendezvényeken való részvételét is megtiltotta, ám az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT) – melynek a Kúria elnöke változatlanul tagja, és amely üléseit a Kúria épületében tartja – 2018 májusában hatályon kívül helyezte az Etikai Kódex alapján korábban meghozott etikai állásfoglalásokat. Például azt is, amely kimondta:
a bírónak tudatosan törekednie kell annak elkerülésére, hogy véleményének kinyilvánításával másokat aktuálpolitikai jellegű vagy kétes következtetések levonására indítson, (…) köteles mindenkor körültekintően tájékozódni és különös gondot fordítani arra, hogy verbális vagy bármely egyéb megnyilvánulása ne jelenítsen meg olyan tartalmat, amely mások számára politikainak vagy a politikához kapcsolódónak tűnhet.
Az OBT talán nem véletlenül helyezte hatályon kívül a bírák politizálását szigorúbban kezelő állásfoglalásait. Az OBT egyik tagja ugyanis az a Vasvári Csaba, akit a korábban furcsa körülmények között fölmentette Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt az UD Zrt.-s megfigyelési ügyben. Vasvári már akkor belopta magát az ellenzéki szívekbe, amikor szóbeli indoklásában az ügyészséget és a megvádolt politikusok „egyes riválisait” és a „velük együttműködőket” támadta. Vasvári azóta is nagy kedvence a balliberálisoknak, hiszen beperelte az OBH-t, a Fővárosi Törvényszéket és a Fővárosi Ítélőtáblát, amiért nem nevezték őt ki táblabírónak. Jellemző, hogy a bírót tavaly védelmébe vette a jobbikos Staudt Gábor és az MSZP-s Bárándy Gergely is...
Vasvári Csaba neve a nemzeti radikálisok körében 2006 ősze óta szitokszó, és vérbíróként emlegetik. Ugyanis ő volt az, aki két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszakért Dukán Dániel egyetemistát annak ellenére, hogy az ügyészség csak egy év felfüggesztettet kért rá garázdaságért.
A sérüléseimet (…) azzal magyarázták, hogy menekülés közben háromszor nekifutottam parkoló autóknak, ami hát önmagában is meg kellett volna kérdőjelezze a szavahihetőségüket, de úgy látszik, Vasvári Csabánál ez nem volt mérvadó – nyilatkozta az esetről Dukán.
Ennyit tehát Vasvári Csaba és egyes hazai bírák „elfogulatlanságáról”, „szakértelméről”...
Vezető képünkön Darák Péter, a Kúria elnöke látható; Fotó: arsboni.hu
