Pesti Srácok

Tizenkét millióért adhatta vissza Tóth Bertalan 2007-ben a mandátumát

Tizenkét millióért adhatta vissza Tóth Bertalan 2007-ben a mandátumát

Helyreigazítás

Valótlanul állítottuk 2018. június 9-én a Tizenkét millióért adhatta vissza Tóth Bertalan 2007-ben a mandátumát címmel megjelent cikkben, hogy tizenkétmillió forintért adhatta vissza Tóth Bertalan 2007-ben a mandátumát. Valótlanul híreszteltük továbbá, hogy Tóth Bertalan pénzért mondott le a mandátumáról. A valóság ezzel szemben az, hogy dr. Tóth Bertalan soha nem kért és soha nem kapott pénzt senkitől sem azzal összefüggésben, hogy 2007-ben lemondott országgyűlési mandátumáról Tasnádi Péter javára. A valótlan állításokért elnézést kérünk.

Tóth Bertalan jelenlegi szocialista elnökaspiráns 2007-ben tizenkét millió forintot kért és kapott az MSZP felső vezetésétől, hogy mandátumát átadja Tasnádi Péter volt pécsi polgármesternek – állítja a fullánk.hu egy helyi szocialista forrásra hivatkozva. A név nélkül nyilatkozó politikus állítja, maga Puch László, a szocialista párt egykori kincstárnoka fizette ki a tekintélyes összeget Tóthnak.

PestiSracok facebook image

A fullánk.hu felidézi, az elnöki tisztségért induló szocialista Tóth Bertalan a 2006-os parlamenti választásokon az MSZP színeiben jutott a Baranya megyei listán mandátumhoz, mígnem 2007. február 2-ai hatállyal lemondott róla Tasnádi Péter, Pécs polgármesterének javára. A portál egy neve elhallgatását kérő, de nyilatkozatát a portál számára állítólag aláírásával igazoló, magas beosztású helyi szocialista politikus úgy nyilatkozott, hogy az említett időszakban az MSZP mindenképpen szerette volna, ha Toller László halála után polgármesterré vált Tasnádi Péter bekerül az Országgyűlésbe. Úgy látták, országgyűlési képviselőként eredményesebben lobbizhat a város érdekeiért. A szocialista forrás szerint ekkor keresték meg Tóth Bertalant, hogy lépjen vissza Tasnádi javára, amit ő meg is tett, de mint kiderült, nem ingyen. A párton belül hatmillió forintos visszalépési összegről lehetett hallani, de Puch László MSZP-s pénztárnok végül azt a tájékoztatást adta - a név nélküli forrás elmondása szerint Szili Katalin szobájában - a baranyai képviselőknek, hogy Tóth végül 12 millió forintot kért és meg is kapott a visszalépésért. A pénzt maga Puch László fizette ki, saját elmondása szerint.

A forrás egy másik szocialista képviselőtől úgy tudja, először csak Tóth elmaradó tiszteletdíjának kifizetéséről volt szó, a megegyezés alapján ugyanakkor a kieső költségtérítés is megfizetésre került. Tóth Bertalan a portál kérdésére alaptalannak nevezte a fenti állítást.

Forrás: fullank.hu; fotó: MTI, a 2008-s képen Tóth Bertalan alpolgármester és Tasnádi Péter polgármester látható

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.