Ostoba fideszes, szavazz inkább ránk!
Valahogy így is össze lehetne foglalni a baloldal kívánságát és mély programját. Jobbnál jobb gondolatok sorjáznak, a hétvégén újabb elgondolkodtató írás született a témában. Karafiáth Orsolya sokszor szólalt már meg a magyar demokrácia védelmében, legutóbb vasárnap osztotta meg féltő gondolatait a nagyközönséggel, beleértve az ostoba fideszes szavazókat, akiket most megsimogatott féltő és értő kézzel, hiszen ideje taktikát változtatni, szükség van a szavazatokra.
Az író, költő, publicista és ki tudja még, mihez nem értő Karafiáth cikkeit könnyű megtalálni, mert majdnem mindegyik úgy kezdődik, hogy ORBÁN. Legalább a címadással nem kell sokat bíbelődni, a téma is adott, már csak tartalommal kell megtölteni a sorokat. Ez a kivételes tartalom most is remekül megtalálta a helyét Karafiáth vasárnapi gondolataiban. Erős felütéssel kezdődik tehát a szellemi táplálék:
Régóta nem hagy nyugodni az a cikk, amit a Trump Amerikájában eluralkodó, kimondottan Trumphoz köthető szorongásos zavarról szól. Trumphoz köthető szorongásos zavart figyeltek meg amerikai pszichiáterek és pszichológusok a pácienseiknél. Mert hasonlót látok itthon is, csak még mélyebben, még megbetegítőbben hatót. Ráadásul, míg Trump Amerikájában a demokrácia megléte nem kérdés, addig nálunk meginogtak a keretek.
Amerikában a levitézlett és lassan kizárólag bevándorlóktól remélt szavazatokkal a hatalomba visszakapaszkodni kívánó baloldal a világ leggonoszabb emberének festi le Donald Trumpot. De mindig van lejjebb; az amerikai demokraták és újszocialisták nem is tudják, hogy van még Trumpnál is gonoszabb ember és rendszer a Földön, ez pedig nem más, mint Orbán Viktor, valamint elnyomó és zsarnoki diktatúrája. Az a diktatúra, ahol Karafiáth hetente világgá kürtölheti mocskolódásait, és valami csoda folytán a cenzúra nem törli az illegalitásból szikrákat szóró polihisztor munkáit. Mert ugye itt meginogtak a keretek, Trump a fasiszta magyar csahosokhoz képest csak kedves kis kölyökkutya.
Az íróköltőpublicista megrökönyödve tapasztalja, hogy egyesek miféle arrogáns módon örülnek annak, hogy nem az országot csődbe vezető és kiárusító baloldal regnál, és ezt sokan soha többet nem is szeretnék megtapasztalni. Ha ismét Gyurcsány kezébe kerülne a kormányrúd, akkor vajon milyen szorongásos tüneteket észlelne a művésznő? Karafiáth fel is teszi bátran a kérdést:
És ez valóban az összes Fidesz-szavazó hangja? Ez utóbbi kérdésre tudni vélem a választ: nem, nem gondolkodik így minden Fidesz-szavazó.
Van még remény tehát, hiszen sokan nem látják ugyan a fától az erdőt és jelenleg még Fidesz-szavazók, de nem újra nem hasznosítható hulladékok, értő kezek segítségével lehullhat még a hályog a szemekről. Tehát a választásokat követő, milliókat pocskondiázó, totál hülyének és szemellenzősnek kikiáltott vonal gyengülni látszik. Hatalmas eszükkel rájöttek, ha ezeket az embereket továbbra is megsértik, akkor sosem lesz több szavazójuk. Ezért most a simogatás jön, de sajnos ezt is vaskesztyűvel követik el - a lóláb nem egyszerűen kilóg, hanem oda is tapos.
Karafiáth is úgy gondolja két orbánozás, meg sötétfideszezés közben, hogy azért nem ártana okosabban bánni az ilyen politikával. Kissé zavaros fejtegetésében részletezi, hogy nem szabad csupán "mi-ők" kategóriában gondolkodni, valamint azt is megtudjuk, hogy az ellenségkép teremtése is fontos Orbánnak, hogy egyben tartsa a bandát. A művésznő és a fideszesek által fenyegetett csoport azonban komplexebben látja a világot, mint mi:
Ha csuklóból lehülyézzük az összes Fidesz-szavazót, nagy a baj. Egyrészt nem visz előre, másrészt morálisan is elfogadhatatlan. Nem szabad felülni ennek a leegyszerűsítő elképzelésnek. Azt mondjuk most, hogy vannak a jobboldaliak és vannak a liberálisok. De egy csomó dologról az ember, akárhogy címkézi magát, másképp, más előjelekkel gondolkodik. Baloldaliként is vannak piacpárti és konzervatív elképzeléseid, és ez a másik oldalra is igaz. Csak éppen most abban a helyzetben vagyunk, hogy ők a saját maguk mondanivalóját (és hatalmasságuk tényszerű mivoltát) olyan vehemenciával és annyi felületen nyomatják, hogy rettentőnek és megingathatatlannak tűnik a hatalmuk. És ettől hajlamosak vagyunk mi is ebben gondolkodni és ettől sokkal gyengébbnek érezzük magunkat.
Izgalmas okfejtés, ugrálunk az egyszerű fideszes és az elnyomó fideszes között, lassan már mi sem tudjuk, hogy ki a jó fideszes és ki a rossz, ebből is látszik, hogy a megtévesztett birkák soraiból kerülünk ki. Nekünk mindegy, mi történik, csak Orbán Viktor mondja meg. Karafiáth csak belekerült a saját csapdájába, és az összemosás közben nyíltan ki nem mondva újból lehülyézi azokat, akik nem veszik észre a rendszer elnyomását, és még mindig kitartanak a diktátor mellett. A saját mondanivaló kifejtésére pedig igen sok felülettel rendelkezik a baloldal jelenleg is - ami fájó nekik, hogy nem 80 százalékos túlsúlyban jelennek meg, az igazi demokrácia számukra ezt jelentette.
Karafiáth többször idézi Borbándi János pszichológust, aki társadalmunk beteg működését támasztja alá Karafiáth értelmezésében. Borbándi így fogalmaz:
Az, hogy az egyik csoport egyértelműen győzött, leigázta a másikat, nem helytálló. Azonban az, hogy ez így fogalmazódhat-fogalmazódik meg, önmagában a teljes társadalom működésének problémás jellegét mutatja. Egy azonos nemzeten belül miért kellene az egyik csoportnak leigáznia a másikat? Egy jól működő társadalomban ez a mondat nem születne meg. De biztosan nem ezekkel a szavakkal.
A gond csupán az, hogy ezeket a szavakat azok fogalmazzák meg valójában, akik nem tudják elviselni, hogy egymást követően harmadszor maradtak alul, a kétharmad pedig annak bizonyítéka, hogy belőlük nem kérnek a választók. A leigázás nem demokratikus választások sora lenne, hanem önkényuralmi módszerek, katonai erő, választások nélküli hatalomgyakorlás. A helyzet egyszerűbb: három demokratikus választást követően a baloldal nem tudott semmi újat felmutatni, nem értette meg az embereket és a valódi szükségleteiket, a választók pedig döntöttek. Ez nem leigázás, hanem a történtek abszolút kifordítása, ezt kéne megértenie Karafiáth Orsolyának és a többi elnyomottnak.
Forrás: 24.hu; Fotó: MTI
