Pesti Srácok

"Soha nem adjuk oda Brüsszelnek a hazánkat" - Orbán Viktor harcba hívta a szabad nemzetek európai szövetségét

"Soha nem adjuk oda Brüsszelnek a hazánkat" - Orbán Viktor harcba hívta a szabad nemzetek európai szövetségét
Fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu

Brüsszelben ma birodalmi indulókat játszanak, Brüsszelt ma azok uralják, akik Európai birodalmat kívánnak létrehozni, olyan birodalmat, amelyet nem választott vezetők irányítanak, hanem brüsszeli bürokraták - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt. "Brüsszelből csak gyarmatokat igazgattak, de mi nem voltunk sem gyarmat, sem gyarmattartók, mi nem vettük el senki hazáját, de mi sem adjuk oda másnak a mienket" - üzente Orbán Viktor. A kormányfő szerint a szabad nemzetek európai szövetségére van szükség és nem a birodalmi Európára. "Sorompóba kell lépni, és elő kell hívni azokat, akik a nemzetek Európájában hisznek, mint mi. Meg kell lengetni a szabad és erős Európa zászlaját. Utasítsuk el a globalizmus ideológiáját és támogassuk a hazafiasságot" - mondta a miniszterelnök.

- szögezte le Orbán Viktor, aki egyúttal üzent is a nemzetek Európájában gondolkozó vezetőknek, hogy fogjunk össze és együtt harcoljunk a birodalmi törekvések ellen.

Orbán Viktor egyértelműsítette, a brüsszeli vezetők szándékosan nem éltek katonai erejükkel a migráció megállításához, szándékosan nem védték meg Európát. Ha mi képesek voltunk, ők is azok lehettek volna. Nem a képesség hiányzott, hanem az akarat - folytatta. A migrációval, multikulturalizmussal akarnak birodalmat építeni, olyan birodalmat, ahol a szólás- és sajtószabadság csak addig terjed, amíg őket visszhangozza.

PestiSracok facebook image

Európa nagyságát, erejét és dicsőségét az egymással egyszerre versenyző és együttműködő nemzetállamok adták - fogalmazott Orbán Viktor ünnepi beszédében. Kiemelte: a nemzetek tisztelték egymás jogait, védték polgáraik érdekeit, jól tudtak együttműködni, és közösen részesültek a béke, a gyarapodás és a biztonság áldásaiban. Európa más, mint a többi kontinens, Európa a nemzetek hazája, és nem olvasztótégely - mondta. Orbán Viktor hangsúlyozta: Európát nem az öntudatos nemzetek, hanem a birodalomépítési kísérletek vitték tévutakra. A birodalomépítési kísérletek és kísérletezők felelősek a huszadik századi szörnyű háborúkért, a tengernyi szenvedésért és a virágzó Európa többszöri feldúlásáért is. A szocializmus, fasizmus és kommunizmus is birodalmi álmokat kergetett, ez a kísértés újra beveszi magát a lelkekbe - emlékeztetett.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A májusi európai parlamenti választások eldöntik, merre forduljon Európa szekere, és az európai népeknek jövőt kell választaniuk - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Szerinte mi, magyarok sem maradhatunk csöndben. Ha bizonytalanul szólnak a harsonák, a legfontosabb és legigazabb ügy köré sem tudunk felsorakozni - mondta. A miniszterelnök hangoztatta: "válasszuk a függetlenséget és a nemzetek együttműködését a globális kormányzással és ellenőrzéssel szemben".

- üzent a birodalomépítőknek Orbán Viktor. Hozzátette, Európa most saját magát sodorja veszélybe, néhány év alatt lejtőre került és a bukás szélére sodródott.

A magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazardírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll - nyomatékosította Orbán Viktor miniszterelnök, aki 1956-ról is beszélt. A kormányfő szerint az 1956-os szabadságharcosok ésszerű döntést hoztak: a szovjetek kivonultak Ausztriából, a magyar kommunisták egymást "bicskázták", a szabad nyugati világ pedig buzdította a magyarokat, és segítséget ígért. "Egyik oldalon a biztos enyészet reménytelensége, a másik oldalon a többé vissza nem térő, utolsó lehetőség. Meg kellett próbálni, és meg is próbálták. Úgy, ahogy azt csak mi, magyarok tudjuk. Halált megvető bátorsággal, rossz vitáinkat magunk mögé hajítva, teljes egységben és tiszta szívvel. Jól mondta Faludy: 1956 nekünk nem emlék és nem történelem, hanem a szívünk és a gerincünk. A nagyság példáját kaptuk útravalónak" - mondta.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Orbán Viktor kiemelte, Európa legrégebbi nemzeteként állunk itt Európában, minden megszállót túléltünk. "A leghatalmasabb szovjet párttitkárok és minden megszálló azt akarta, hogy mi ne legyünk, de megmaradtunk, itt vagyunk, ez tőről metszett sikertörténet. A sok-sok mínusz kiadott egy pluszt. Szinte minden forradalmunk vereséggel zárult, de megmaradtunk, megőriztük a hazánkat. Igazi misztérium ez."

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.