Szabó Bálint szerint a Szeviép-vádlottakat pajzsolja a Szegedi Járásbíróság

Emlékeztetett, lassan negyedik éve húzódik az ügy; először a Szegedi Rendőrkapitányság nyomozott három évig, a Szegedi Járásbíróság pedig a károsultakat kizárta, feloldotta a vádlottak magánvagyonára kirótt zárlatot, amit a törvényszéknek kellett korrigálni, majd - ami a legdurvább jogsértés volt Szabó szerint - az egyik vádlott, O. József cégének könyvvizsgálóját jelölték ki szakértőnek. Mindezek jól mutatják, hogy a Szegedi Járásbíróság a vádlottak oldalára állt, így tőlük elfogadható, objektív ítélet semmikép sem várható - jelentette ki a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője, aki azt szeretné, ha a szocialista vezetésű Szegedről elkerülne a Szeviép-ügy, hisz annak szocialista polgármestere ezer szállal kötődik a vádlottakhoz.

A szegedi villamosvonalak felújítását és az M43-as gyorsforgalmi útépítését végző konzorcium vezetőjeként a Szeviép Zrt. szinte azonnal a kormányváltás évében úgy jelentett csődöt, hogy mintegy 433 alvállalkozóját nem fizette ki. A cégvezetés, még mielőtt a felszámolás elindult volna, tagi kölcsönök formájában az utolsó milliárdokat is kimentette, többek közt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő korábbi sofőrjének cégéhez.

A büntetőper 2015 óta tart. A vádlottak padján három egykor Szeviép-vezér: P. László, B. Sándor és O. József ül, akiket különösen jelentős mértékű, tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádol az ügyészség.

A vádirat szerint 2008-tól kezdtek romlani a cég gazdasági mutatói. A Szeviép 2009. április 18-án fizetésképtelenséget jelentett. Júniusban elindult a csődeljárás, majd mivel a hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a cég felszámolását. A csődeljárás ellenére a vállalat vesztesége még tovább nőtt. A vádhatóság szerint azért, mert a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészében vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek – köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek. 2010 augusztusára az elkönyvelt veszteség elérte a 2 milliárd forintot. A vádirat szerint ráadásul ezeket a kölcsönöket úgy nyújtotta a Szeviép, hogy tudta, a visszafizetésre esély sincs, hiszen több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős összegű tartozást halmoztak fel a céggel szemben. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba. A felszámolás során a veszteségekből pedig mindössze 430 millió forint térült meg.

A harmadrendű vádlott védője szerint az állam miatt bukott be a Szeviép, fizessen is az állam

A tárgyalás a hétfői napon iratismertetéssel folytatódott. A bíróság felhívta a felszámolóbiztos figyelmét arra, hogy a Kúria jogegységi döntése alapján csődbűntett esetén az ügy sértettje az érintett gazdasági társaság. Így az okozott kár megtérítése érdekében a felszámoló jelenthet be polgári jogi igényt, de ez még nem történt meg. Az állam nevében eljáró jogtanácsos 2,389 milliárd forint polgári jogi igényt jelentett be a Szeviép-károsultak rendkívüli kárrendezése során a 146 hitelezőnek kifizetett összegnek megfelelően. Elhangzott, hogy több olyan cég, illetve kisvállalkozó van, akik még egyáltalán nem, vagy csak részben kapták meg a pénzüket. A harmadrendű vádlott, O. József védője úgy vélekedett, szerinte így jogszerű, hogy az állam fizeti ki a károsultakat, ugyanis a Szeviépet is az állam tette tönkre azzal, hogy (a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején) nem fizették ki az M43-as gyorsforgalmi útépítés során elvégzett munkákat.

A büntetőper november 5-én a perbeszédekkel folytatódik, majd a tervek szerint ítéletet hirdet a Szegedi Járásbíróság.

Vezető kép: Magyar Idők