Kósa Lajos: A dolgozóknak kedvez a munkatörvénykönyv módosítása
"A szakszervezetekkel és érdekképviseletekkel a legtöbb pontban megegyeztünk, a fennmaradó vitás kérdésekről hétfőn folytatjuk a tárgyalásokat" – mondta el portálunknak Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője az ellenzék által rabszolgatörvénynek csúfolt történytervezet benyújtása után. Szerinte a vita az egyenetlen munkarendben termelő munkahelyek kapcsán alakult ki - ilyenek például az élelmiszeripar vagy az autóipar. Villáminterjú.
Mi a törvénytervezet lényege?
Ma a változó munkarendben, munkaidőkeret számítás alapján dolgozók számára a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető éves túlóra 250 óra, ez 300 órára emelhető, ha a dolgozók a kollektív szerződésben ehhez hozzájárulnak. A javaslat szerint a jelenlegi 300 óra módosulna 400-ra, ennél kevesebb lehet, több nem. Szükséges kiemelni, hogy csak a dolgozók hozzájárulásával. Vagyis arra teszek javaslatot, hogy aki több munkavégzéssel több pénzt szeretne keresni, megtehesse.
A változtatások egy része azokat érinti, akik munkaerő-ölcsönző cégeken keresztül vállalnak munkát. Itt elég radikális módosításokat irányoz elő az Ön által beterjesztett törvényjavaslat.
A minimálbér érvényesülésének esetében mindmáig volt egy rés a rendszerben. A törvény bevezeti az úgynevezett „minimális szolgáltatási díjat”. Ez azt jelenti, hogy a munkaerőkölcsönzők nem vállalhatnak annál olcsóbban el egy munkát, mint amiből ki lehet fizetni a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot. Továbbá ennek az összegnek fedeznie kell a munkavállalói járulékot és az adót is.
Gyakori volt, hogy ezzel a szituációval visszaéltek?
A munkaerő-kölcsönző piac mintegy 500 ezer főre terjed ki, és ennek mintegy ötödében fordultak elő visszaélések. Jellemzően úgy, hogy a 8 órás munkát 4 órásnak tüntettek fel a szerződésekben. Ezt a kiskaput most bezárjuk.
Változnak a túlóra elrendelésének szabályi feltételei. Ismertetné a változtatások fő irányait?
A dolog lényege az, hogy ha valaki több munkával több pénzt akar keresni, akkor ezt tegyük lehetővé. A törvény az ez előtt álló adminisztratív akadályokat bontja le, de csak abban az esetben, ha ezt a munkavállaló akarja. Tehát csak akkor, ha ehhez az illető munkavállaló hozzájárul. Nem változik a munkarend: marad a napi 8 órás munkaidő, és a 40 órás munkahét.
Az úgynevezett változó terhelésű munkahelyeken, mint például egy konzervgyárban, az idáig engedélyezett éves 250 óra kötelezően elrendelhető plusz munkavégzés kerete 400 órára nőne. Ennek az új szabályozásnak mik az indokai?
Pontosítsunk, az egyoldalúan elrendelhető túlmunka éves 250 óra, ennél több csak akkor, ha a dolgozók ehhez hozzájárulnak a kollektív szerződésben, ez nem változik, csak a felső korlát az eddigi 300-ról 400-ra. Az uniós felső határ egyébként 416 óra. Vannak olyan ágazatok, mint például az autóipar, élelmiszeripar, ahol egyenletlen a munkarend. Vannak olyan időszakok, amikor olyan erősek a piaci igények, hogy azt csak így lehet kielégíteni. Ám gyakran előfordul lejtmenet, amikor kevesebb a munka. Ilyenkor az elvégzett túlmunkát a munkaadó visszaadja, és az elszámolási időszak végén a fennmaradó többletmunkát kifizeti a dolgozónak. Az elszámolási időszak egy év, amelyet az Európai Unió idevágó irányelve határoz meg, ettől eltérni nem lehet. Ebben az esetben irányadó az is, hogy a pótlékokat – például éjszakai pótlék – ki kell fizetni. De ennek részletes szabályozása is kollektív szerződés feladata. Tehát a munkavállaló beleegyezése megkerülhetetlen. Egyébként a változó munkaterhelésű, speciális ágazatban dolgozóknak, mint például a folyamatos munkarendben, vagy a több műszakban dolgozóknak havi egy nap volt eddig a minimális kötelezően kiadandó pihenőnap. A törvény elfogadása után ez két napra fog nőni. Ha a munkáltató rendkívüli munkát rendel el, akkor annak ellenértékét hó végén ki kell fizetni. Ahol egyenetlen munkaterhelésben dolgoznak, idáig ezeken a helyeken évi 250 órányi munkavégzést lehetett egyoldalúan elrendelni. Ha a dolgozók hozzájárultak, a felső határa az elrendelhető túlórának 300 óra volt, a törvényjavaslat értelmében ez a keret évi 400 órára változna. De szigorúan csak akkor, ha a kollektív szerződés így rendelkezik, tehát a munkaadó ezt nem tudja egyedül eldönteni. Ahogy eddig is, továbbra is a kollektív szerződés rendezi a plusz munka kondícióit. Vagyis, hogy ez milyen munkarendben történjen és ezért milyen munkabér társuljon. De ismételten hangsúlyozom, hogy ez csak dolgozói hozzájárulással lesz lehetséges.
Egyéb, ám az érintettek számára fontos javaslatot is megfogalmaz a törvényjavaslat. Milyen területet érint ez?
Ilyen új elem, hogy a munkabeosztás változtatását nemcsak a munkaadó kezdeményezheti 96 órával előbb, hanem a dolgozó is. Ha ebbe a többi érdekelt belemegy, akkor a munkarend változtatását a munkaadónak engedélyeznie kell.
Tegnap éjszakába nyúló vita alakult erről a Parlamentben. Ön ekkor jelezte, hogy leülnek az érintettekkel tárgyalni.
Ez már megtörtént, és a legtöbb kérdésben egyetértés alakult ki, a többi ügyről hétfőn folytatjuk a megbeszéléseket a szakszervezetekkel. Van néhány értelmezési kérdés, amit még tisztázni kell, például az elrendelt túlmunka elszámolási rendje. Véleményem szerint az uniós irányelveknek mindenképpen meg kell felelni. A cél, hogy a dolgozók ne legyenek kiszolgáltatottak.
