Pesti Srácok

Kinek az érdeke több százezer eurót a budapesti MSZP-s politikusok megfigyelésére költeni?

Kinek az érdeke több százezer eurót a budapesti MSZP-s politikusok megfigyelésére költeni?

A maszek titkosszolgálati játszadozás drága dolog, különösen akkor, ha nem üzleti ellentétek elrendezése a cél, hanem egy közepes méretű európai ország politikai életének befolyásolása. Ezek az akciók nagyon ritkán kerülnek nyilvánosságra, legfeljebb akkor, ha egy erős érintettnek az az érdeke, hogy a machinációk kiderüljenek. A Nemzetbiztonsági Bizottság elnökének célponttá válása - hiába ellenzéki politikus az általában - a magyar demokrácia, függetlenség, szuverenitás olyan mértékű megtámadása, amire reagálni kell. Különösen akkor, hogyha a megrendelők és azok, akik kifizetik az akciókat, a magyar politikai élet jól ismert, bukott szereplői, egy olyan egykori politikai párt figurái, akik húsz évig nyújtottak tökéleteset a külföldi érdekek kiszolgálásában.

Nemcsak gátlástalanság és bátorság kell bukott politikusok és tanácsadók részéről ahhoz, hogy más ellenzéki erők, pártok vezető politikusait fenyegessék, hanem az a meggyőződés is, hogy ennek az egésznek van értelme és rövid távon megtérül a befektetés. Értelemszerűen annak a számára is, illetve különösen azok számára is, akik finanszírozzák ezeket az ambíciókat.

A liberális sajtó, a művészeti és tudományos elit hatalmas energiákat mozgósított azért, hogy a politikai és társadalmi összeesküvés-elméleteket valahová a laposföld-hívők világába pozicionálja. Mindent megtettek azért, hogy a szelíd tökéletesség jóakaratának állítsa be a magyar belügyekbe történő beavatkozásokat, ha azokat az USA kormánya, a brüsszeli elit vagy olyan civil szervezetek követik el, amelyek ugyanazokat az elveket követik, mint az előbbiek.

Egészen a legutóbbi időkig nem tűnt jelentősnek, hogy magyar parlamenti képviselők, pártvezetők külföldi aktivistaképzésekre járnak, hogy Magyarországon, az ultraliberális aktivistaképzőn tanuló külföldiek jelentős szerepet játszanak a kormányellenes politikai megmozdulásokon. Amilyen mulyák vagyunk, még azzal is hajlandóak lettünk volna együtt élni, hogy nyilvánvalóan beszervezett bűnözők és külföldi anarchisták támadják meg a magyar ellenzék tüntetésein a rendőreinket.

PestiSracok facebook image

Ahogy az is csak az egyre erősebben Izrael-ellenes magyar baloldali és liberális sajtóban kavart álbotrányt, hogy Soros György egy ellenfele egy izraeli magánhírszerző szervezettel „dolgoztatott rá” a milliárdos spekulánsra. Ebben is az fájt a liberálisoknak, hogy a cukrosbácsijukról nem túl tetszetős információkat szivárogtattak ki, és ezt megírta a magyar jobboldali sajtó is.

De az, hogy budapesti ultraliberális körök olyan magánhírszerzői szolgáltatásokhoz juthatnak hozzá, amelyek segítségével alapvetően befolyásolhatóak a magyar ellenzéki pártok és politikusok közötti viszonyok, sőt, „rádolgoztatnak” egy országgyűlési választás előtt a legerősebb pozícióban lévő ellenzéki politikusra, már maga a politikai bűnözés magasiskolája.

Tényleg el kellene tűrnünk azt, hogy egy, a magyar választók által jogerősen megszüntetett politikai párt egykori prominensei, tanácsadói, holdudvara és pénzügyi finanszírozója, vagyis egykori gátlástalan haszonélvezői titkosszolgálati módszerekkel próbáljanak meg politikát csinálni Magyarországon? Ezek az emberek egy olyan rendszer kiszolgálói voltak, akik több évnyi magyar nemzeti jövedelem külföldre juttatásában segédkeztek két évtizedes működésük során. Komolyan lehet bárkinek olyan illúziója, hogy most nem a saját és a megbízóik ezermilliárdos anyagi reményei érdekében tevékenykednek és akarnak újra a hatalom közelébe kerülni?

A politikai gazemberségnek fokozatai vannak. A politikai elit titkosszolgálati befolyásolása mindennek az alja, gyakorlatilag ez nem más, mind hadviselés a magyar társadalom, a magyar demokrácia ellen. Itt nincsenek törvényes célok, itt csak a nyers erő alkalmazására történő felkészülés van. A jelenlegi tüntetések élén masírozó hivatásos „forradalmárok” és hivatásos politikusok csak látványelemek a mélyben építkező gazdasági és politikai érdekcsoportok manőverein. De ne legyenek illúzióink: minden érintett pontosan tudja, hogy annak, amit csinál, semmi köze a törvényes politikához, a magyar társadalom, a magyar állam, a magyar nemzet érdekeihez. Ennek csak a kirablásunkhoz lesz köze, ha hagyjuk. Ők már minden tétet beraktak, megcinkelték a lapokat és várják a külföldi segítséget.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.