Metrókorrupció: vesztegetés miatt nyomoznak a Siemens-ügyben

A hatóság korábban a Siemens-ügyet az OLAF-jelentés alapján 2017. január 23-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt elrendelt eljárásban vizsgálta. A birtokunkba került rendőrségi határozat szerint az elkülönítés oka, hogy olyan új információk derültek ki, miszerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik a nyomozást, ezért az NNI a német igazságügyi hatósághoz fordult, ám ez annyi időt vesz igénybe, ami már hátrányosan befolyásolná az alapügy nyomozását. Emiatt a Siemens-ügyben felmerült minősített vesztegetés és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény gyanúját külön vizsgálják.

Bennfentes információkhoz jutottak?

A cég, amely a metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, 31,7 milliárd forintért dolgozott. Az OLAF szerint a szervezet bennfentes információkhoz jutott, ez segítette a tender megnyerésében. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyszer már 2011 és 2013 között fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy által elkövetett vesztegetés gyanúja miatt eljárást indított, ám bizonyítottság hiányában a nyomozás felfüggesztették és csak az OLAF jelzésére, négy évvel később porolták le az aktákat. Eredetileg az ügyben az Európai Beruházási Bank tett feljelentést, amiben többek között az szerepelt, hogy a Siemens AG a 2-es és 4-es metróvonalak szerződéseit az ár 5 százalékáért kapta meg, amely összeget – 331 millió 200 ezer forintot – a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntést hozók, a város politikusai, független mérnökök és a BKV alkalmazottai között ösztönzésként osztottak szét, az MSZP volt pénztárnokához, Puch Lászlóhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül.

167 milliárdot lophattak el

Ez a szál a jelenleg ismeretlen tettes ellen zajló alapügyben is felbukkan, hiszen a 2017 elején megindított nyomozásban a 4-es metró beruházásához kapcsolódó építési és tanácsadási szerződéseket, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos döntések jogszerűségét vizsgálják. Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek, és 166,9 milliárd forint az, amit konkrétan elcsalhatott Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. A jelentés által feltárt visszaélések mindegyike a 2004 és 2010 közötti balliberális kormánykoalícióhoz, illetve az akkori budapesti városvezetéshez köthető. Az okozott kár 95 százaléka mindössze öt szerződéshez kapcsolódik.

Az Alstom-ügyben is nyomoznak

A Siemens-ügyhöz hasonlóan ugyancsak külön eljárásban vizsgálják az Alstom metrókocsik beszerzésének ügyét, amellyel összefüggésben 2011-ben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, ami 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat (az eljárásnak jelenleg öt terheltje van), Terner Gézával szemben pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A férfi állítólag azóta Izraelben bujkál. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Akkor hűtlen kezelés miatt az új városvezetés és a számvevőszék is feljelentést tett. Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében.

Demszky közvetlen utasításokat adott

Az Alstom-üggyel kapcsolatban korábban megszólalt portálunknak Borbély Lénárd, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság elnöke is. A csepeli polgármester a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, az akkori városvezetés nagyon erős befolyást gyakorolt a metrókocsik beszerzésére. Név szerint DemszkyGábort, Budapest volt vezetőjét említette, aki közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben, de a metróügyben bukkant fel egy Medgyessy Péter volt miniszterelnökhöz köthető szál is. A volt kormányfő családi cégéhez két részletben összesen több, mint 597 ezer euró áramlott az Alstomtól. A pénz nagy része Medgyessy felesége, Csaplár Katalin magánbankszámláján landolt, annak ellenére, hogy az egykori miniszterelnök korábban az Indexnek úgy nyilatkozott: „a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott, és az összeg kilenc ember több éves munkájának ellenértéke”.

Vezető kép: MTI