Pesti Srácok

Tovarisi, konyec! - Szocialista cégvarázslók a Hauszmann-palotában

Tovarisi, konyec! - Szocialista cégvarázslók a Hauszmann-palotában

Múltat hamisítani tudni kell - pláne, ha történész az illető. Rettenetesen kellemetlen azonban, ha mindez kiderül. A (Párt)Politikatörténeti Intézet vezetője így járt: éppen saját történetéről hazudik. Nemrég a cég igazgatója, a fekete öves szoci káder Földes György a Kúria november végén meghozott ítéletét is igyekezett ellentétes értelművé alakítani. Márpedig a jogerős ítélet világosan kimondta, amit e tényfeltáró riportban is bebizonyítunk: a Kossuth tér egyik legszebb épületét, a Hauszmann-palotát évtizedek óta bitorolja az MSZP-közeli kutatóintézet, amely a rendszerváltozás zűrzavarában az épülettel együtt megkaparintotta a Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődje történelmi jelentőségű dokumentumait is.

DÉZSY ZOLTÁN (filmrendező, újságíró)

A tények szigorúak: a Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogát a Kúria novemberi jogerős ítéletével törölték, belátható időn belül költöznie kell, mégpedig kárpótlás nélkül. Eddig tartott a perzsavásár, örüljenek, hogy az elmúlt évtizedekben bitorolhatták a Kossuth tér egyik legszebb épületét.

1948: Abcúg Kúria, elvtársak, befele

PestiSracok facebook image

Szaladjunk vissza az időben! Az eklektikus stílusú, a Kossuth teret meghatározó Hauszmann-palotát a monarchia fénykorában, 1896-ban adták át a Királyi Kúriának. Egészen 1948-ig működött itt bíróság, amikor Rákosi Mátyás a kommunisták lendületével kilakoltatta az igazság szolgáltatóit, s egy Párttörténeti Intézet elnevezésű formációt költöztetett az épületbe. Nem véletlen a formáció megfogalmazás - nem lehet tudni ugyanis, hogy ez a szervezet jogilag hogyan értelmezhető.

Cég, jogi személy volt-e ez a valami, vagy pedig a Magyar Dolgozó Pártjának egyik osztálya? Rejtély. Ja kérem, ilyen a diktatúra slampossága: nem lényegesek a jogi definíciók, ha holnapra úgyis megváltoztatjuk a világot!

Pártok jönnek-mennek, de a kutatók maradnak - az '56-os forradalom leverése után is kutatták pártjuk vörös/véres történetét, igaz, akkor már a Magyar Szocialista Munkáspárt égisze alatt. Ez a boldog állapot egészen a pártállam/állampárt csődjéig tartott. Aztán jött 1989, és valahogy rendezni kellett a proletárdiktatúra jogi zűrzavarát.

Az 1989. évi II. törvény értelmében a nyilvántartásba nem vett, de működő társadalmi szervezetek december 31-ig kérhették nyilvántartásba vételüket. Ha ez nem történt meg, akkor megszűntnek kellett tekinteni a szervezet. A nyilvántartások szerint a PTI esetében ennek nincs nyoma – tehát a Párttörténeti Intézet az enyészeté lett... Nem tudunk másra gondolni, mint arra, hogy a mozgalmárok inkább az illegalitást választották. Ja kérem, ebben volt tapasztalatuk...

A modellváltás/rendszerváltás után a baloldalon azonban úgy találták, hogy mégis kéne valami legalitás. Első lépésként az MSZP 1990 tavaszán létrehozott egy hasonló nevű alapítványt, a Politikatörténeti Alapítványt. A jól kifundált trükk a bíróságokat is megtévesztette (később erről még lesz szó), ugyanis az alapítvány címét a Hauszmann-palotába (Bp. V., Alkotmány utca 2.) jegyezték be. A megtévesztés folytatódott a parlamentben is: az MSZP vagyonnyilatkozatában sajátjának állított be egy tudományos műhelyt, a Párttörténeti Intézetet. Nagyon úgy tűnt, hogy bejön a csel, és a tudós elvtársak zavartalanul (magyarul: örökre és ingyen) használhatják a Hauszmann-palotát. Ennek érdekében Horn Gyula, az MSZP elnöke és Földes György 1997. december 2-án - 1948-ra visszamenőlegesen! - alapító okiratot készített, amelyet kézjegyükkel láttak el (lásd dokumentumunkat). Ebben azt állapították meg, hogy a Politikatörténeti Intézet 1948-tól annak ellenére működik folyamatosan, hogy nincs alapító okirata. Ha pedig nincs, nosza, készítsünk egyet... És írtak!

Igazi kommunista módi ez: ami nem volt és nincs, arról utólag kijelentik, hogy van!

P, mint párt, vagy P, mint politika?

Figyeljünk a nevekre, mert itt van a kutya elásva. Melyik intézetről szól ez az irat: a Politikatörténetiről... Ez döntő fontosságú. Tisztázzunk valamit: mi köze van a néhai Párttörténeti Intézetnek a Politikatörténeti Intézethez? Konkrétan semmi! Nincs közöttük jogi összefüggés, hasonlóság is csak annyi, hogy a megtévesztési hasonló nevű, de különböző szervezeteket megjelenítő személyek belülről néztek/néznek ki a térre a palota ablakán, s mindkét brigádnak PTI a rövidítése. Éppen ez az, amivel eddig sikeresen megtévesztették a bíróságokat és a közvéleményt. Hasonló a módszer ahhoz, ahogy az MSZP ellopta az MSZMP vagyonát, miként előző oknyomozó cikkemben feltártam (ITT!). Hát persze, itt is vagyoni értékkel bíró jogról van szó, amelyhez - furcsa módon - mindig is vonzódtak a mindenkori elvtársak.

A nevek körüli zűrzavart okozza, hogy később a semmiből feltűnik a képben a Politikatörténeti Kht., amely aztán kft.-vé alakul.

Tudják még követni?

Szabotálja a válaszadást az MSZP-s igazgató

A tisztánlátás érdekében levélben kerestük meg Földes György igazgatót, aki egyben az MSZP választmányának tagja, s a Népszabadságban is tulajdonos, szintén MSZP-s Szabad Sajtó Alapítvány elnöke volt éveken át. Utóbbi minőségében anno ő adta át a Szabad Sajtó-díjakat, mások mellett Kálmán Olgának és Martin Schulznak. A szocialista sajtószabadság hangos képviselője most azonban elszabotálta a válaszadást. Nos, nézzük a kérdéseinket, amelyekre Földes csak hallgatni tud (az adekvát klasszikussal élve: mint a Népszabadságba tekert tükörponty):

  1. Mi lett az MSZP saját vagyonaként feltüntetett Párttörténeti Intézettel? (Tény, hogy az MSZP 1992-es vagyonnyilatkozatában magáénak tekintette a Párttörténeti Intézetet, amely korábban az MSZMP fontos szellemi műhelye volt. Mivel az MSZP nem jogutódja az MSZMP-nek, akkor hogy kerülhetett hozzá a PTI? /Költői kérdés, egyszerűen einstandolták./
  2. A PTI alapító okiratának eltűnését/hiányát jelentették-e a működést finanszírozó állami szervnek? Ha igen, van-e erről dokumentum?
  3. Ön 1998-ban cégbejegyzési kérelemben azt állította, hogy a Politikatörténeti Intézet nevű cég cégátalakulására tekintettel kéri a Politikatörténeti Intézet Nonprofit Kht. cégjegyzékbe való bejegyzését. /Hoppá, hirtelen cég lett az intézet?/ Mikor kérelmezték a Politikatörténeti Intézet nevű cég cégjegyzékbe való bejegyzését? (A nyilvántartásokban erről nincs adat.)
  4. Mi a cégként 1998-ban átalakított Politikatörténeti Intézet cégjegyzékszáma? Párttörténeti Intézet vagy Politikatörténeti Intézet nevű szervezet működött-e 1998-ig? /Olvasóinkban megsúgjuk: a cégbíróság szerint az állítólagos jogelőd száma 00-00-00000. Vagyis: nem volt előzmény - akkor milyen átalakulás történt? Semmilyen. Új vállalkozásról van szó – alapítottak egy kht.-t./

Az egész cégvarázslás motivációja nem a baloldal szellemi értékeinek tovább csiszolása (kicsit sokáig tart), hanem - talán kitalálják - a föníciaiak találmánya, a pénz... A Hauszmann-palota átadásának költségeit ugyanis a PTI sok százmillió forintra taksálja. A novemberben elvesztett per ítélethirdetésén a cég ügyvédje meg is üzente, hogy lehet velük tárgyalni, van az a pénz, amennyiért kimennek.

Mit gondolnak, kivel lehetne alkudozni?

Egy olyan MSZP-s képviselővel, aki egy másik - amúgy szintén törvénytelenül megszerzett ingatlanban működő - MSZP-s pártalapítvány képviselője!

Dokumentumok

1. A Kúria ítéletet hirdet 2018. november 26-án: elrendelte a Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogának törlését.

2. Földes György igazgató aláírásai: melyik az igazi?

3. Az 1997-es alapító okirat rekonstrukciója, teli hamis állításokkal.

4. Cégvarázslat a köbön: a Politikatörténeti Intézet cégjegyzékszáma: 00-00-000000! Tessék a szám alapján rákeresni...

5. Újabb jogi abszurd: A Politikatörténeti Intézet Közhasznú Társaság tagja az MSZP... Párt nem lehet tag a törvény alapján.

6. Telekkönyvi bejegyzések: hamisítás-hegyek

7. Egy újabb törvénytelen cégbejegyzés: dr. Bognár Piroska bíró feljegyzése arról, hogy a Politikatörténeti Intézet Kht. bejegyzése törvénybe ütközik, mert az alapító egy párt, történetesen az MSZP.

8. A Párttörténeti Intézet az MSZP 1992-es bevallásában.

Vezető kép: Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója 2012. augusztus 31-én éppen megtagadja Gál András Levente államtitkár felszólítását, hogy adja át a diktatúra állampártjának dokumentumait az államnak, azaz a Magyar Országos Levéltárnak. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.