Egyfajta keresztény erődemonstráció - Újabb részletek a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról
Magyarország központi helyen van az Európai Unióban, és a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmat adhat, hogy az az Európa, amely elvesztette a reményét egy szebb jövőben, most fölemelje a fejét - nyilatkozta pénteken Piero Marini, az Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke, aki a rendezvény előkészítése kapcsán látogatott hazánkba. Az atya arról is beszélt, hogy a kongresszusok eredetileg egyfajta keresztény erődemonstrációként szolgáltak, amellyel azt üzenték meg a hívők a világ vezetőinek, hogy "mi is itt vagyunk". Ugyanitt Erdő Péter bíboros, érsek hangsúlyozta: a jövő év szeptemberi rendezvényre mintegy 70 országból várják a zarándokokat, akiknek első közös miséjét a Puskás Ferenc Stadionban tartják majd.
A héten zajlott a 2020-ban tartandó 52. Eucharisztikus Világkongresszust előkészítő konferencia, amelynek során a világkongresszusok pápai bizottságának titkára és elnöke, valamint mintegy 70 ország küldöttei bejárták a budapesti helyszíneket. Erdő Péter bíboros, érsek az előkészületek kapcsán ismertette: az előzetes látogatásokra azért van szükség, hogy a 2020. szeptember 13. és 20. között zajló budapesti rendezvényre érkező zarándokok vezetői már megfelelő helyismerettel rendelkezzenek, ismerjék a programok, szálláshelyek elhelyezkedését, a regisztráció módját, az utazási lehetőségeket. Erdő Péter kiemelte: a 2020. szeptember 13-ai nyitó szentmise a jelenleg is épülő Puskás Ferenc Stadionban lesz, míg a rendezvény délelőtti, állandó programjai a Hungexpo pavilonjaiban. A záró szentmisére a Hősök terén kerül majd sor, de lesznek programok a Kossuth téren és a Szent István-bazilikában is. Portálunk kérdésére a bíboros arról is beszélt, hogy az előző, 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszust követően Európát elborította a háború, de napjainkban a világ más tájain is sok az erőszak és a békétlenség. Mint felidézte: a rendezvény mottója - „Minden forrásom belőled fakad” - többek között cselekvésre is sarkall, hogy az egyház, a hívek cselekvő, jó szándékkal kilépjenek a templom falain túlra Isten kiáradó szeretetének jelképeként. Újságírói kérdésre Erdő Péter elmondta: a 2,6 milliárd forint állami támogatás legnagyobb részét épületek helyrehozására, tatarozására fogják fordítani, amelyekre a programok megtartása vagy a szállásadás miatt lesz szükség.
Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, Eucharisztikus Világkongresszusra Budapesten ezt megelőzően 1938-ban került sor; akkor a rendezvény a Szent István-emlékévvel is összekapcsolódott, és akkor jártak körbe államalapító királyunk ereklyéi Magyarország, majd később a visszacsatolt területek magyar városaiban is. A 2020-as esemény beharangozó flashmobja alkalmával nemrégiben 500 fős kórus énekelt Budapesten a Szent István-bazilika előtt, az 500 nap múlva hazánkban rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) beharangozásaként.
Keresztény erődemonstráció
Piero Marini, az Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke újságírói kérdésre elmondta: nagyon kedvesen és nagy odafigyeléssel fogadták a delegációjuk tagjait, a magyar fővárost pedig olyan városnak nevezte, amelyben zavarba ejtő a választási lehetőségek sokasága, ahol a rendezvény eseményei helyet kaphatnak. Mint hozzátette, a találkozó testvéries légkörben zajlott, és a meghívottak most hazatérve, mint közvetítők tudnak majd segíteni a konferenciára készülőknek. Marini atya felidézte: bár a kongresszus céljai idővel változnak, az 1800-as években eredetileg egyfajta keresztény erődemonstrációként szolgáltak, ekkor ugyanis Európában sok laikus, sőt, kifejezetten egyházellenes kormány volt; a keresztények teljesen ki voltak zárva a politikai életből. A kongresszus a keresztények felvonulását, a körmeneteket üzenetnek szánta a kor hatalmai felé, hogy „mi is itt vagyunk, velünk is számolni kell”. A konferencia későbbi alkalmaikor arra fókuszáltak, hogy a Teremtőt ne egy szigorú, számonkérő, büntető hatalomként mutassák be, hanem egy olyan szerető Istenként, akinek szíve van. Hozzátette: az 1960-as években egyfajta fordulat állt be a müncheni konferencia után, amikor a találkozó inkább az egyház, az egység ünnepévé vált.
A kereszténységnek van válasza a világ problémáira
A bizottság elnöke kitért arra is, hogy az utóbbi időben kialakult az a gyakorlat, hogy a pápák is ellátogatnak az ünnepi alkalomra; ugyanakkor az is előfordult, hogy az utazás nehézségei miatt a pápák végül követeiket küldték el. Reményét fejezte ki, hogy Ferenc pápa Magyarország közelségének köszönhetően végül úgy dönt, hogy ellátogat a budapesti rendezvényre, amelyet ettől függetlenül is különleges jelentőségűnek nevezett. Mint kifejtette: Magyarország központi helyen van az Európai Unióban, és a konferencia alkalmat adhat, hogy az az Európa, amely elvesztette a reményét egy szebb jövőben, most fölemelje a fejét. Portálunk kérdésére Piero Marini elmondta: korunkban, amikor egyre fogy a keresztények száma, és a világ tele van háborúval, reménytelenséggel és csalódottsággal, egy ilyen esemény azt jelképezi, hogy a keresztényeknek van válasza ezekre a problémákra, mégpedig Jézus személyében, aki követőit az alázatosságra, egymás szeretetére nevelte. A konferencia alkalmával a keresztények azt tanácsolják a világ vezetőinek és országainak, hogy ezt az elvet kövessék, hiszen ezekre nagy szüksége van annak a fogyasztói társadalomnak, amely teljesen elvesztette a jövőbe vetett hitét és bizalmát.
Forrás: PestiSrácok.hu; Fotó: Ambrus Mária
