Élő adásban bizonyította a Momentum, hogy még mindig dedópárt
Ahogy egy találó megfogalmazás szerint Puzsér Róbert nem főpolgármester, hanem elsősorban inkább csak főpolgármester-jelölt szeretne lenni, úgy tűnik, egyre biztosabb, hogy az ellenzék mikrovállalkozása, a Momentum sem szeretne képviselőt juttatni az Európai Parlamentbe, viszont Rónai Sándorhoz, a DK lángoszlopához hasonlóan rendkívül szórakoztatónak tartják, hogy a köztévében legálisan is beolvashatják önmaguknak szóló üzeneteiket. Hétfőn a mindegyik, az EP-választáson induló pártnak járó ötperces bemutatkozási lehetőség a Momentumé volt, Hajnal Miklós, a párt elnökségi tagja pedig ezúttal – kérdések híján – nem futamodott meg, hanem rögtönzött egy alternatív híradót.
Ismert, az M1 mindegyik, az EP-választáson induló párt számára öt percet biztosít reggeli hírműsorában, hogy beszámolhassanak programjaikról, elképzeléseikről. Hétfőn Hajnal Miklósé volt az éter; a csillagok szerencsés együttállása ezúttal azt az állapotot eredményezte, hogy a Momentum politikusát ezúttal nem kérdezték pártja kínos ügyeiről, így nem kellett élő adásban elmenekülnie, ahogy azt januárban tette. Hajnal igyekezett mindent belesűríteni minihíradójába, ami csak az ellenzéki folklór részét képezi; az erre fogékonyak bizonyára jó ízűeket huhoghattak a tiborczozáson, stadionozáson, oktatásegészségügyezésen, fájóan kevés volt azonban a felsorolásban a mészároslőrincezés.
Megtudhatták a nézők ugyanakkor, hogy manapság minden második, a felsőoktatásban résztvevő fiatal ki fog vándorolni, mert itt már nem lehet élni. Ugyancsak fontos információ, hogy az említett társadalmi csoport tagjai között a Momentum toronymagasan a legnépszerűbb párt. A kutatás tudományos módszertana információink szerint az volt, hogy Fekete-Győr András megkérdezte az ügyben Hajnal Miklóst, majd Hajnal Miklós megkérdezte Fekete-Győr Andrást, és már ki is jött a vágyott végeredmény, bár ezt a műhelytitkot a botcsinálta híradós nem részletezte hétfőn. Hajnal arra sem tért ki, hogy miért tért vissza ebbe az apokaliptikus balkáni árnyékvilágba kényelmes angliai ösztöndíja után, illetve mennyiben járult hozzá az oktatás színvonalának emeléséhez, amikor egy diákok online tanulását segítő honlapot gründolt, felvett arra a magyar startupokat támogató költségvetési keretből tizenkétmillió forintot, majd mind a vállalkozás, mind a pénz eltűnt.
Apróságok persze mindezek ahhoz az ellenzéket lázban tartó aktuális kérdéshez képest, hogy Orbán Viktor nem áll ki vitatkozni az európai baloldal csúcsjelöltjével, Frans Timmermanssal, ami Momentumék szerint (is) nyilván a megfutamodás jele. Azt eddig érezhetően nem vették figyelembe a képlet kiszámításakor, hogy Timmermans az Európai Bizottság vezetője szeretne lenni, Orbán pedig immár nemcsak szeretne magyar miniszterelnök lenni, hanem negyedszerre is az. Hajnaléknál a Fidesz közelgő összeroppanásának biztos jele lehet az is, hogy a nagyobbik kormánypárt EP-listavezetője, Trócsányi László sem áll ki vitatkozni velük, igaz, nem is hívta ki senki. Valószínűleg ebben is szerepet játszhat az a szándék, hogy indulásával Trócsányi EP-képviselő szeretne lenni, az ellenzék számos képviselője pedig csak jelölt; utóbbival azért mégsem jár akkora felelősség, viszont derült, emlékezetes pillanatokat eredményezhet a kampányidőszak.
