Kannibálellenzék - Balos vitán estek egymásnak az ellenzéki politikusok, de legalább kiderült: Sargentini a példaképük
Az ellenzék önkannibalizmusba fordult, a Kétfarkú Kutya Párt listavezetője, Döme Zsuzsa pedig széttrollkodta és ellopta a show-t a Gulyás Márton Partizán nevű csatornája által vasárnap este rendezett EP-listavezetőin vitaesten. Az eseményre hivatalos volt Trócsányi László igazságügyi miniszter is, ő azonban rendkívül előrelátóan visszautasította a meghívást, hasznosabb dolgokra szánva az idejét. Így létező társadalmi támogatottságú párt képviselője híján egy hipotetikus adok-kapok alakult ki arról, mit is csinálnának az egyes pártok, ha végre valaki rájuk is szavazna. Mindenesetre azért megpróbálták leváltani Orbánt is, populizmusozással, oligarcházással és ellenzéki összefogással, amely aztán hamar átváltozott egyfajta összellenzéki kibeszélőshow-ba, igaz, csak sarat dobáltak a képviselők, székeket nem.
Látszólagos egyetértésben kezdődött a Partizán YouTube-csatorna szervezésében megrendezett EP-listavezetők vitaestje: a jelöltek előhozták a régi szlogent, miszerint "csak együtt sikerülhet". Majd jött Tóth Bertalan, aki kioktatta a résztvevőket az összefogásról, felidézve, hogy pártja magába olvasztotta a társadalmi támogatottsággal gyakorlatilag abszolút nem rendelkező Párbeszéd nevű formációt. Innentől pedig az egész vita összellenzéki önkannibalizmusba fordult át, ahol politikai programokról nem sokat tudtunk meg, az egymásnak okozott sérelmekről viszont annál többet.
Az ellenzék mindent megtett az elmúlt években azért, hogy tökéletesen komolyan vehetetlenek legyenek. Ezt a céljukat sikerült elérniük: a résztvevők bemutatásánál nem valamelyik "nagy" párt, hanem az MKKP jelöltje, Döme Zsuzsa kapta a legnagyobb ovációt. A legfrissebb felmérések szerint 3 százalék környékén stagnáló viccpárt meghatározó résztvevője volt az eseménynek: Döme gondoskodott arról, hogy a legelszántabb elvtársak se tudják komolyan venni a baloldali összefogásról és az Európai Egyesült Államokról szóló lózungokat.
Összefogtak, de mégsem
Gulyás Márton, az est házigazdája minden tőle telhetőt megtett, hogy alákérdezzen a jelölteknek, akik valamiféle összefogás látszatát akarták kelteni. Nem szóltak erről azonban Tóth Bertalannak, aki az első adandó alkalommal beleszállt a többi jelöltbe amiatt, hogy ők nem voltak hajlandók együttműködni az MSZP-vel. Innentől az est egyik legfontosabb része volt annak magyarázgatása, miért is nem állnak össze egymással az egyes pártok. Az egyik legszánalmasabb magyarázat az volt, hogy így több szavazót érnek el, és elég lesz a választások után összeborulni. Tóth azonban nem engedte el ezután sem a dolgot. Mondandójának felét az tette ki, hogy talán eljuttatnak egy Párbeszédes képviselőt az EP-be (a másik fele az Európai Egyesült Államok megalapozása volt).
Mindenesetre az összefogás kérdése ironikus módon éket vert az ellenzéki politikusok közé, innentől pedig már csak egymás kritizálására, az összefogás önkannibalizmus jellegű feltrancsírozására, majd a cafatok jelképes jellegű összeillesztésére került sor.
Sargentini, a példakép
A "magyar valóságnak" nevezte Tóth Bertalan a Sargentini-jelentést, és kijelentette: támogatta és most is támogatja az elfogadását. Dobrev továbbment: egyenesen kijelentette, hogy minden magyar EP-képviselőnek kötelező lenne aláírnia az országot lejárató jelentést. Nyilván ez egy jó löketet adna a politikus lázálmának, az USE-nak. A Momentum szintén csatlakozott a két párthoz, a hivatalos baloldali ideológiához, a többi ellenzéki párt pedig kínosan igyekezett megkerülni a kérdést, azaz még csak fel se merték vállalni azon véleményüket, miszerint kívánják Magyarország meghurcolását.
Gyurcsány két árnyalata
Az ex- és az aktuális Gyurcsány-párt egybehangzóan az Európai Egyesült Államok megalapozását tartotta fontosnak, de hogy mi a különbség a két párt programja közt, azt Dobrev sem tudta megmagyarázni, ugyanúgy, mint ahogy azt sem, miért nyúlták le a Jobbik "béruniós" kezdeményezését. A párt hitvallásának színeibe öltözött politikus erre csak annyit válaszolt, hogy azért más, mert a DK programját szövetségesei is támogatják. Persze, hiszen a szövetségeseiktől nyúlták az ötletet.
Dobrev egyébként hatalmas beleéléssel mesélt Magyarország megregulázásáról: csillogott a szeme, mikor a nemzetállamok szuverenitásának leépítéséről beszélt, vagyis az USE-ről. Mint mondta, "Európa fejlődése az egységes Európai Egyesült Államok felé mutat". Ez a gondolat és persze Dobrev Klára a DK-s berkekben annyira menő, hogy a jelenlévő gyurcsányisták-dobrevisták Klára asszony megszólalásait extázisban élték át.
Az MSZP is ebben a bizniszben utazik, hiába: még mindig nem tudtak elszakadni egykori, bukott politikusuktól, ami jól jelzi a szocialisták teljesen reménytelen útkeresését. Tóth Bertalan Dobrevhez hasonlóan arról beszélt, hogy egyrészt Orbánt le kell váltani, másrészt szociálisan egységes Európát szeretne. Mint mondta, "az MSZP egy föderális Európában érdekelt".
LMP: A populista csicska
Vágó Gábor, az LMP listavezetője a klímaváltozás témakörét próbálta feszegetni, és ennek során minden, általa populistának tartott politikust a "klímabűnözők csicskájának" nevezett, ide sorolva Orbán Viktort is. Azt nem fejtette ki, hogy egészen pontosan mitől is lesz valaki egy klímabűnöző "csicskája", ahogy azt sem osztotta meg, mennyire tartja magát és a teljes ellenzéket Soros György "csicskájának", ha már úgyis az ő érdekeit képviselik itthon és Európában.
Nem elképzelhetetlen, hogy a színfalak mögött egyezségre jutott már az LMP az MSZP-vel: Vágó megnyilvánulása a beharangozása az együttműködésnek a két párt közt, amelyet Vágó közösen vezethetne Bangóné Borbély Ildikóval.
MKKP: A nihilizmus érték?
Érdekes csökevénye a magyar közéletnek a kutyapárt, az MKKP. Valószínűleg ők maguk sem tudnák meghatározni, mi is létezésük célja azon túl, hogy elvicceljék a közkérdéseket. Jelen esetben, mikor maga az egész vita értelmetlen tervek felvázolásáról szólt inkompetens politikusok által, akkor egy üdítő színfolt a baloldali cirkusz ügyeletes bohóca. Ugyanakkor a párt láthatóan nem rendelkezik koherens koncepcióval az ökörködésről sem, Döme mégis a legnagyobb ovációt kapta. Ebből jól látható: a baloldali szavazók belefáradtak az őket képviselők tehetetlenségébe, inkompetenciájába. Innentől az, aki mindenáron ellenzéki szeretne lenni, már csak a cinizmusba menekülhet, ezt pedig a kutyapárt nyújtja nekik. Ez azonban a politikai nihilizmus melegágya, amelyből nem lesz soha érdemi képviseletük az állandó forradalom híveinek.
