Egy, csak egy vesztes van talpon a vidéken
Még javában zajlik 2019 legnagyobb politikai innovációja, az előválasztás, amit Horváth Csaba szerint Horváth Csaba talált ki, Kálmán Olga szerint pedig Karácsony Gergely, de igazából néhány elszánt, kitartó és az ellenzéki összefogásban érdekelt politikai think tank erőltette rájuk. A jelentőségében csak a tűzhöz, a kerékhez és a robbanómotorhoz hasonlítható találmány a baloldal büszkesége idehaza; olyan gyönyörű szavakkal mesélnek róla a választóiknak, ahogy utoljára a portyázó vikingek suttogtak a Walhalláról a haldokló kollégáik fülébe. Pedig valójában csupán a 2014-es összefogás és a 2018-as koordinált jelöltállítás kudarcának kétségbeesett következménye. Mint a háború végén a németek Londonra irányított V2-es rakétái. De egy nagy vesztese máris van, még ha ő nem is ismeri be.
Kétségkívül vicces lett volna, ha eredménytelenül zárul a hatalmas szaktekintélyek előválasztása, de végül úgy tűnik, hogy az 50 ezres érvényességi határ fölé kúszik a részvétel a komédiában. A haladó sajtó máris elkezdte diadallá formázni ezt a szerény eredményt, noha Karácsony Gergely már százezres részvételről ábrándozott márciusban. Talán még azt is kijelenti újra, hogy az előválasztás egyetlen vesztese a Fidesz, esetleg a Sándor-palotához is felrollerezik, hogy lemondásra szólítson fel bárkit.
Pedig miközben olyan politikai állócsillagok mérkőznek most Karácsony Gergellyel a főváros szakértő vezetésének lehetőségéért, mint Kerpel-Fronius Gábor rendszerszervező-publicista és Kálmán Olga tévés műsorvezető, máris van egy igazi vesztese az egész hacacárénak. Olyan, aki hozzá méltatlan helyzetből figyelheti a fejleményeket: Horváth Csaba, az MSZP budapesti ikonja, Tarlós István kérlelhetetlen nemezise és elnyűhetetlen rugós bokszzsákja.
Megalázó háttérbe szorítás
Horváth volt már alpolgármester a dicsőséges Demszky-éra utolsó éveiben, majd innen próbált szintet lépni, amikor 2010-ben az MSZP főpolgármester-jelöltjeként ígérte meg, hogy beírja az IDKFA kódot az ingyenes BKV-ért. Az MSZP fénykorában, pimaszul fiatalon magasra jutott tehetség innentől sajnos folyamatos lejtmenetbe került, de még 2014-ben is harmadik lehetett a baloldalon, miután Falus Ferencnél kicsit korábban lépett vissza Bokros Lajos javára. Most azonban még összesen öt jelölt van talpon (ha igaz a hír, hogy az állítólagos Magyar Liberális Párt is indít egy Sermer Ádám nevű valakit), de Horváth nincs köztük. Régi motoros ő a budapesti politikában, most mégis az egyetlen, akit máris kiszorítottak; aki immár tét nélkül, otthonról figyeli a semmiből felbukkantak vetélkedését. Mint amikor az olaszok nem jutnak ki a vébére, de Izland és Panama ott van.
Amikor valaki profi bokszolónak szegődik, és menedzsment is áll mögötte, akkor az első meccsei arról szólnak, hogy a közönséggel is el kell hitetni: ő egy bokszoló, aki képes nyerni. Így lehet – ahogy Karácsony Gergelynek is kimérték ezt a pályát – elaraszolgatni a címmeccsig, felhozómeccsek sorozatán át. Ezeken elejétől fogva tudni lehet, hogy a másik felet vesztesnek hozták oda. Ezt persze a másik fél is tudni szokta, és rendszerint gázsiért vállalja a verést. A februári első előválasztási körben elkalapált Horváth Csabában viszont meglepő ez a készségesség; inkább azt feltételezzük, hogy nem egészen részletezték neki az ő szerepkörét.
Csak ő esett ki, de nem gondolja, hogy csőbe húzták
Az MSZP egykori legnagyobb budapesti reménysége még 50 éves sincs, de már tét és érdemi befolyás nélkül mehet be az ATV stúdiójába drukkolni meg olyan bölcseket mondani, hogy pénzügyi szempontból
egy jó polgármester nem veszi tudomásul a kereteket.
Ennek fényében elképzelni sem tudjuk, mi lehetett az oka, hogy a baloldali vezetés Budapestet és az egész országot taccsra vágta anyagilag. Az MSZP ugyanakkor az egyetlen baloldali párt, amelynek már nem lehet saját jelöltje – ez sem kicsit kellemetlen. Nagyon érdekelt hát minket, milyen érzések kavarognak ilyenkor benne, amikor a bokájáig sem érő jelöltek táncolnak annak a húsosfazéknak az árnyéka körül, amelyből ő már kóstolhatott is. Megkérdeztük, nem érzi-e úgy, hogy csőbe húzták, amikor jóhiszeműen belement egy kétszemélyes megmérettetésbe, aztán az ő kiesése után úgy felszaporodtak az addig lapító, nála gyengébb jelöltek, mint volt partizánok a világháború után.
Horváth úgy nyilatkozott azonban a PestiSrácoknak, hogy nincs benne rossz érzés, és az előválasztásra továbbra is büszke, hiszen azt ő találta ki még 2014-ben. Hibátlanul lenyomta a Karácsony mellett kiálló, hűséges állásfoglalást, habár telefonon keresztül nem sikerült megállapítani, mennyire csillogó szemekkel mondta fel a kötelezőt. A méltatlan bánásmód további elemeként felvetettük neki, hogy a még versenyben levő jelöltek közül senkinek sincs ahhoz mérhető városigazgatási tapasztalata, mint amilyet ő szerzett Demszky Gábor alpolgármestereként. Az érdemi válasz elől azzal tért ki, hogy Karácsony Gergely bír messze a legtöbb önkormányzati tapasztalattal a jelöltek közül, hiszen a többieknek semennyi sincs.
A DK politizál
A gyurcsányi trükkökről is megkérdeztük Horváth Csabát. Emlékezetes, hogy a saját jelöltet az első előválasztási körben még nem indító, tehát ilyen értelemben semleges DK még a voksolás előtt beállt az esélyesebb Karácsony Gergely mögé, ami akkor Horváth Csabának láthatóan nem esett jól, de beletörődött. Most aztán az akkori kedvezményezett Karácsonynak is kijutott az átverésből, hiszen váratlanul ráküldték Kálmán Olgát, méghozzá a felmérések szerint nem is esélytelenül.
A DK politizál. Ilyen a politika, még akkor is, ha adott esetben nem az én szám íze szerint alakul
– mondta erről Horváth Csaba, hozzátéve, hogy az elemzők úgy mondanák: ügyes.
Zugló lehet a vigasz?
A kellemetlen és megalázó elbánásért, az átverésért esetleg a zuglói polgármesterséggel vigasztalódhat Horváth Csaba, ahol ő a baloldal közös jelöltje a pártközi megegyezés szerint. Az sem kizárható tehát, hogy fog ő még őszintén a Tarlós István (vagy Kálmán Olga) által megvert, szék nélkül maradó Karácsony Gergely szemébe nevetni. Ha esetleg győzni tudna ősszel, akkor jó kis gyarmati státuszban állandósulhatna így Zugló, mert ismét a II. kerületiek közül neveznének ki föléjük oda alkirályt a baloldal vezérei. Karácsony Gergely is Budáról kerekezik át a Hungária körúton túlra nagy ritkán megkeresni az iskolát, meg bocsánatot kérni, Horváth Csaba pedig pesthidegkúti otthonából szelné át a fél világot, hogy imádott kerületét igazgathassa.
