Pesti Srácok

„Oda kell eljutnunk, hogy Európában a magyarság bírjon a legnagyobb életerővel“

„Oda kell eljutnunk, hogy Európában a magyarság bírjon a legnagyobb életerővel“

Pozsony, Dunaszerdahely és Bazin volt a helyszíne az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusának az elmúlt hétvégén. A földrész őshonos nemzeti kisebbségeinek szervezete immár hetven éve működik, és próbálja enyhíteni azokat a károkat, amelyeket a XX. század igazságtalan határmódosításai okoztak. Az erdélyi Vincze Loránt megbízatását meghosszabbították, így változatlanul magyar elnök irányítja a szervezetet a következő években.

A fennállása 70. évfordulóját ünneplő szervezet régi-új elnöke hangsúlyozta, hogy a FUEN jelenlétét már nemcsak az európai őshonos kisebbségek tapasztalják, mostanra már több a kisebbségek kapcsolattartó és kulturális eseményeket rendező szervezeténél. A FUEN a kisebbségvédelem jogi és intézményi keretének kiépítésén munkálkodó, azért lobbizó, a kisebbségeket mozgósító ernyőszervezetté vált, amely az európai és a nemzetközi színtéren is megkerülhetetlen partner ebben az ügyben. A szervezet súlyát növeli, hogy első ízben lesz aktív EP-képviselő elnöke, hiszen Vincze Loránt a májusi választáson kapott mandátumot az RMDSZ színeiben.

– ezt már Gubík László, a felvidéki Via Nova polgári szövetség elnöke, egyúttal a Magyar Közösség Pártja elnökségi tagja nyilatkozta lapunknak, aki a rendezvény házigazdája volt. Szintén a Via Nova sikere, hogy alelnökét, Nagy Dávidot beválasztották a FUEN Európai Párbeszéd Fórum nevű munkacsoportjába.

PestiSracok facebook image
Gubík László (balról), Vincze Loránt és Nagy Dávid (fotó: PS)

Ukrajnától elvették a rendezést

A Magyar Közösség Pártja és a Szlovákiai Német Egyesület tulajdonképpen Ukrajna helyett rendezte meg a kongresszust, az ott kialakult, egyre agresszívebb kisebbségellenes hangulat miatt. Ukrajna így nemhogy rendezőként kiesett, hanem kiemelt programpont is volt, hiszen az ott élő magyar, ruszin, moldáv, görög és tatár közösségek képviselői a Kisebbségi Tanulmányok Európai Központja Ukrajna-szakértőjének társaságában, külön panelbeszélgetésben foglalkoztak a minden tekintetben egyre mélyebbre süllyedő kelet-európai országgal. Házigazdaként természetesen a felvidéki magyarok is kiemelt figyelmet kaptak: a nemzeti közösség százéves történetének, civil önszerveződésének, nyelvhasználatának, valamint a politikai érdekérvényesítése és az oktatásügye gondjainak is külön programpontokat szenteltek.

Jön a gazdasági Minority SafePack és az online törvénysértés-bejelentő

Az újraválasztott FUEN-elnök, Vincze Loránt elmondta, a kongresszus fontos jelzés, hogy az európai őshonos kisebbségek képesek összehangolni a lépéseiket, egységet és erőt tudnak felmutatni. Emlékezetes, hogy ez a szervezet indította el az azóta több, mint egymillió aláírással megerősített Minority SafePack polgári kezdeményezést, amelyet a sikeres aláírásgyűjtés folyományaként az év végéig terveznek az Európai Bizottság elé terjeszteni. A kongresszuson Stephan Mayer német belügyi államtitkár támogatásáról biztosította a Minority SafePack-et, Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja pedig bemutatta az ehhez kapcsolódó következő kezdeményezést, amely a nemzeti kisebbségek által lakott térségek gazdasági diszkriminációját hivatott megakadályozni. (A gazdasági Minority SafePack-ről ebben a cikkünkben írtunk.)

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár azt mondta, naivitás volt az EU-s csatlakozástól a magyar kisebbségek gondjainak gyors megoldását várni, és a megoldást inkább az európai őshonos kisebbségek összefogása jelenti. (fotó: dunaszerdahelyi.sk)

A FUEN szakértői bemutatták a kongresszuson a Minority Monitort, a szervezet új online eszközét is, amely segítségével az egyes kisebbségek azonnal eljuttathatják az őket ért törvénysértéseket és kirekesztéseket az európai elemző és döntéshozó fórumokra. Az új eszköz felhasználóbarát technikát és gyorsaságot biztosít, valamint az egyéni esetekre szabott érdekérvényesítésre helyezi a hangsúlyt.

Forrás: Felvidék.ma, ma7.sk, Dunaszerdahelyi.sk

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.