Páva Zsolt az elmúlt harminc évben nagyon jelentős szerepet játszott Pécs életében, hiszen összesen 14 évig (ebből majdnem négy évet, az SZDSZ árulása miatt közgyűlési többség nélkül) polgármesterként, azt megelőzően pedig közvetlenül a rendszerváltás után 4 évig alpolgármesterként szolgálta a várost. Pécs elmúlt harminc éve nem feltétlenül sikertörténet, de Páva Zsolt most úgy adhatja át a várost az utódjának, hogy annak gazdasága és költségvetése a legjobb állapotban van az elmúlt harminc évben. És említsük meg: ő volt az, aki 2009-ben az időközi polgármester-választáson kétharmaddal verte meg a propagandakommandókkal felvonuló szocialistákat.
A többszörös szocialista múlt
1998-ban szerezték meg a szocialisták Pécset: a várost autóbalesetéig az a Toller László irányította, akinek elévülhetetlen érdemei vannak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választásában. A városban elképesztő mértékben beágyazott szocialisták még 2006 őszén, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után is meg tudták tartani a helyi hatalmat, de 2009-re a csőd szélére taszították a szocialisták Pécset. A helyi MSZP-SZDSZ koalíció „kicsiben” ugyanazt megcsinálta a várossal, mint az országgal nagyban.
Persze amennyire kicsinek lehet nevezni egy 40-50 milliárdos adósságállományt, a tökéletesen elhibázott városfejlesztést és az Európa Kulturális Fővárosa projekt teljesen dilettáns menedzselését. Hiába játszott jelentős szerepet sok pécsi-baranyai szocialista az MSZP-ben országosan, a szocialista párt már Pécsett is eljelentéktelenedett; kisebb-nagyobb mértékben minden választást a Fidesz nyert meg azóta.
A rendszerváltás előtt Pécs fontos bányász- és iparvárosnak számított, miközben jelentős felsőoktatási potenciállal is rendelkezett. A szovjet uralom lezárultával azonban a szén- és uránkitermelés már nem volt olyan jelentős ágazat, hogy motorja lehessen a város fejlődésének és működtetésének. A szocialistáknak nem volt semmiféle koncepciójuk a város és a térség fejlesztésére. A korábban relatíve fejlett Dél-Dunántúlon állandósult a gazdasági pangás, Nyugat- és Észak-Magyarország jobban tudta kihasználni a fejlesztési esélyeket.
A szocialista városvezetés 2009-re olyan súlyos adósságspirálba keverte a várost - érdemi gazdasági fejlődés nélkül -, hogy az időközi választáson megválasztott Páva Zsoltnak és csapatának még évekig válságkezeléssel kellett foglalkoznia. Végül 2014-ben a kormány önkormányzati adósságkonszolidációs programjának keretein belül az állam kifizette a város 29,7 milliárd forintos tartozását.
A város gazdaságának is új utakra kellett térnie
A 2010 előtti szocialista városvezetés "hagyatékától" ugyan megszabadította a várost a kormány, de a városi költségvetés struktúrájának átalakításához, a fenntarthatóság biztosításához és a további gazdasági fejlesztésekhez még évek kellettek. Számtalan korábbi hibás döntést kellett korrigálni, olyanokat, amelyek évekig milliárdokkal terhelték a város költségvetését a szocialista városvezetés eltűnése után is. Minden politikai erő - a Fidesz is - túlbecsülte a kulturális főváros projekt gazdaságélénkítő következményeit. A jelenlegi városvezetés számára is csak fokozatosan vált világossá, hogy Magyarország gazdasági tengelye „elfordult”: nem észak-déli irányú, hanem kelet-nyugati tájolású már, vagyis a tőke - bármilyen tőke - szívesebben választja az északi régiókat, mint a délieket. Hiába van autópálya, az sem gyorsította a tőkebeáramlást, nem változtatott a befektetők gondolkodásán. A gazdaságfejlesztés logikáját újra kellett tervezni, a költségvetés szerkezetével együtt.
Az örökölt, a város teherbíró képességénél lényegesen nagyobb intézményrendszer és az ebből következő „költségvetési szokások”, illetve egyes szereplők túlzott érdekérvényesítő képessége azzal fenyegetett, hogy a város újra az eladósodás és a széttartó érdekek mentén próbál meg lavírozni, és csak a rövid távú túlélésre koncentrál.
Ilyenkor persze mindenki elfelejti, hogy az örökölt válság kezelése mennyire terhelte meg a várost, mint ahogy arra sem emlékeztek az ellenzéki városatyák és városanyák, hogy ők hány év fejlesztési forrásait élték fel előre és mennyi pénzt költöttek például a maguk és az akkori városi apparátus jutalmazására (több, mint 3 milliárdot).
Az önkormányzat komoly takarékossági intézkedéseket léptetett életbe az elmúlt években, együttműködve a kormányzattal és a Magyar Államkincstárral, de a kedvező helyzet kialakításához az is kellett, hogy ne csak a kiadások csökkenjenek, hanem a bevételek is nőjenek. A szocialisták valamiért ilyenkor külföldi tulajdonú bankokhoz és a budapesti SZDSZ-hez kötődő tanácsadó cégekhez fordultak; érthető, hogy erősen kritizálták az állam és célszervezeteinek közreműködését.
Az különösen reménykeltő, hogy a bevételnövekedéshez a város gazdasága is képes volt hozzájárulni; az adóbevételeik is nőttek. A magyar gazdaság általános bővülése egyre határozottabban érezteti hatását a városi cégek gazdasági teljesítményében is. Ezért bízvást kijelenthető, hogy az egyszeri tételektől függetlenül is a tendencia fenntartható lesz, és Pécs végleg maga mögött hagyja mindkét szocialista múltat: az erőltetett iparosítás és lakosságnövekedés következményeit, illetve az MSZP és az SZDSZ évtizedes városi uralkodását.
Költségvetési többlet
Ennek az új és hatékony városműködtetésnek az az egyik eredménye, hogy példátlanul magas, 4,7 milliárd forintos plusszal zárta a 2018-as költségvetési évet Pécs városa. Ezt Páva Zsolt jelenthette be néhány napja a város közgyűlésének a tavalyi zárszámadás kapcsán. A számok azt tükrözik, hogy az önkormányzatnál és intézményeinél, illetve a gazdasági társaságainál évekkel ezelőtt elindult szigorú gazdálkodás meghozta eredményét, ugyanis a költségvetésben az „eddig szokásos hiány” helyett többlet, mégpedig 4,7 milliárd forintos többlet jött létre.
A polgármester a közgyűlésen azt is kijelentette, hogy a városvezetés a jövőben is folytatni fogja a szigorú és kiegyensúlyozott gazdálkodást, továbbá javasolni fogja a képviselő-testületnek, hogy a pozitív eredmény egy jelentős részéből képezzen tartalékot, megtakarítást, hogy a város fenntartható fejlődési pályára állhasson, aktívabb lehessen a fejlesztésekben.
Páva arra is ígéretet tett, hogy a többlet egy részét a pécsiek számára fontos közszolgáltatások – például egészségügyi intézmények, óvodák, bölcsődék működésének javítására fogják fordítani. Pécs rendszerváltás utáni történetében példa nélküli, hogy ennyire sikeresen gazdálkodjon a város.
