Szili Katalin: Az afrikai származású embereknek már vannak jogai az EU-ban, az őshonos kisebbségeknek nincsenek (PS-Videó!)
Az Európai Parlament idén márciusban határozatot hozott az afrikai származású emberek jogairól, az 50 milliós őshonos kisebbségek ügyét ellenben az EP évek óta eltolja magától – nyilatkozta portálunknak Szili Katalin. A határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott ugyanakkor kiemelte: a Minority Safepack mintájára, azt kiegészítve jelenleg is zajlik egy nagyon fontos aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy a kisebbségi régiók létrehozására lehetőség nyílhasson az Európai Unióban, ez pedig előszobája lehet a székelyföldi autonómiának.
Fontos aláírásgyűjtési kezdeményezésre hívta fel a figyelmet portálunknak adott interjújában Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott. Mint kifejtette, márciusban indult az a Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezést kiegészítő aláírásgyűjtés, amely lehetőséget teremtene a kisebbségi régiók létrehozására az Európai Unióban, megnyitva ezzel a kapukat a székelyföldi autonómia felé. Szili Katalin arról is beszélt, hogy az Európai Parlament március 25-én hozott határozatot az afrikai származású emberek - értsd: a migránsok - jogairól. Megdöbbentőnek nevezte, hogy egy újonnan érkezett, mintegy 15 milliós embertömegnek már jogokat fogalmaznak meg, miközben a több, mint 50 milliós őshonos kisebbségek ügyét folyamatosan lesöprik az asztalról.
Sok csalódás érte a határon túli magyar kisebbséget
Szili Katalin a Gombaszögi Nyári Tábor csütörtöki napján tartott beszélgetés során többek között kifejtette: az elmúlt évtizedekben több alkalommal is csalódnia kellett a határon túli magyar kisebbségeknek, akik sorsuk jobbra fordulását várták. Sem a rendszerváltozásokat, sem az uniós csatlakozást követően nem valósultak meg a kisebbségi autonómiatörekvések, ráadásul a rosszemlékű 2004. december 5-ei magyarországi népszavazás is olyan üzenetet sugallt, hogy az anyaországnak nem kellenek a határon túli nemzettársak.
Konszenzus kell
A miniszterelnöki megbízott kiemelte: véleménye szerint nem Budapestről kell megmondani, hogy akarjon-e, és milyen formában autonómiát a magyar közösség. Hozzátette: sokszor az autonómiatörekvésekkel összefüggésben szeparatizmussal vádolják a magyar közösséget, holott nincsenek ilyen jellegű törekvései. Szili Katalin úgy vélte: azt, ami Európa más vidékein, különösen Nyugaton kijár a különböző kisebbségeknek, miért ne követelhetnék a magyarok is. Megjegyezte: ezeknek a törekvéseknek azonban alapfeltétele egy minimális politikai konszenzus; a politikai és kulturális elitnek meg kell egyeznie ezekben a kérdésekben, mert már a 24. órában vagyunk, ha ezeket a kérdéseket még az asztalra akarjuk tenni.
Forrás/fotó/videó: PestiSrácok.hu
