Vörösiszap-per – Újabb bizonyítékokat vizsgálna az ügyészség
Nem tisztázódott még minden körülmény a csaknem kilenc éve bekövetkezett, tíz halálos áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófa büntetőperében: erre utal, hogy a közelgő másodfokú eljárásban a bizonyítás felvételét kérte a Győri Fellebbviteli Főügyészség. A vádhatóság a bizonyítás újabb lezárása után teszi majd meg érdemi indítványait a Győri Ítélőtábla előtt a bűncselekmények minősítése, a büntetések súlyosítása, illetve a felmentett vádlottak bűnössége kérdésében – közölte szerdán a PestiSrácok.hu-val Mészáros Tamás fellebbviteli főügyész.
A bizonyítási szakasz újabb megnyitása portálunk információi szerint azt jelenti, hogy az első fokon a Győri Törvényszéken befejezett büntetőperben nem sikerült teljes egészében tisztázni a vádlottak szerepeit, felelősségüket, amelyek a Magyarországon példátlan ipari katasztrófa bekövetkezéséhez vezettek. Mint arról beszámoltunk, a Győri Törvényszék februárban Bakonyi Zoltánt, a Mal Zrt. vezérigazgatóját két és fél, Deák József műszaki igazgatót két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte. Az ajkai timföldgyár két korábbi vezetőjét gondatlanságból elkövetett közveszélyokozásban, közveszélyokozásban, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésében találta bűnösnek a bíróság. A büntetőpernek tizenöt vádlottja van; a cég alsóbb szintű vezetői, alkalmazottai közül hat embert felfüggesztett szabadságvesztésre, egyet pedig pénzbüntetésre ítéltek. Egy vádlott megrovásban részesült, ötöt felmentett a testület. A Győri Fellebbviteli Főügyészség portálunkhoz eljuttatott közleményében emlékeztetett, hogy a vádhatóság korábban tizenhárom terhelt esetében jelentett be fellebbezést az ítélet kihirdetése után a bűncselekmények minősítése, a büntetések súlyosítása, illetve a felmentett vádlottak bűnössége megállapításának érdekében.
Botrányt váltott ki a Veszprémi Törvényszék felmentő ítélete
Bár a vörösiszap-katasztrófát a zagytározó kazetta nem megfelelő alapozása, valamint úgynevezett talajtörés idézte elő, a tragédia mértékéhez jelentősen hozzájárult, hogy a vádlottak megsértették az egységes környezetvédelmi engedélyben foglaltakat: hiányos monitoringrendszert működtettek, túltöltötték a kazettát, amelynek a katasztrófa napján a lúgossága is többszöröse volt a megengedettnek, a hatóságoknak hamis adatokat adtak meg, és a katasztrófa bekövetkezte után is félretájékoztatták a hatóságokat, illetve a közvéleményt. Bakonyi Zoltán vezérigazgató még órákkal a gátszakadás után is azt mondta, hogy a vörösiszap nem veszélyes, legfeljebb irritáló, szappanos vízzel le kell mosni, károsodást nem okoz – mondta el a februári ítélet indokolásában Németh Miklós tanácsvezető bíró. A Győri Törvényszék verdiktje a tíz halálos áldozat és az elképesztő természeti, illetve anyagi kár fényében enyhének tűnhet, a biztosítékot azonban nem az, hanem a Veszprémi Törvényszék korábbi döntése verte ki, amikor Szabó Györgyi bírói tanácsa az összes vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel. A határozat indokolásában a bíróság a nyomozóhatóságok munkáját éles kritikával illette, miközben arra hivatkozott, hogy az érintettek bűnösségét a meghallgatott szakértők sem támasztották alá. Arra a bírónő nem tért ki, hogy a perben épp azokat a szakembereket zárták ki sorozatban, akik a mulasztásokra hívták fel a figyelmet. Értesülésünk szerint a Győri Fellebbviteli Főügyészség indítványa is tartalmazhat olyan előterjesztést, hogy a táblabíróság hallgassa meg azokat a szakértőket, akik értelmezhetik és megvilágíthatják, hogy a vádlottak miképp idézhették elő a katasztrófát. A Veszprémi Törvényszék élénk társadalmi felháborodást kiváltó, botrányos ítéletét a Győri Ítélőtábla a szabálytalanságokra hivatkozva hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte a bíróságot. Mivel Veszprémben nem találtak olyan bírót, aki újratárgyalhatta volna az ügyet, az akták Győrbe kerültek.
Tíz halálos áldozat, több száz sérült, három letarolt település
Ismert, 2010. október 4-én a Mal Zrt. Ajka melletti X. számú zagykazettájának gátfala leomlott, és a kizúduló több százezer köbméter súlyosan mérgező, maró lúg elárasztotta a környéket. Az áradat Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely egy részét letarolta, a katasztrófa tíz ember életét követelte, és több százan megsérültek, illetve több száz épület lakhatatlanná vált. A még nagyobb tragédia elkerülése csak annak köszönhető, hogy a Mal egyik dolgozója felismerve a helyzet súlyosságát a közeledő, Szombathelyre tartó gyorsvonat elé állt, megállásra késztetve a vonat vezetőjét. Ha a vonat továbbhalad, biztosan kisiklott volna a lúg által kimosott töltés miatt, és több száz utassal a Torna-patakba zuhan. Mint azt a PestiSrácok.hu megírta, a Fővárosi Törvényszék négy évig tartó pereskedés után ítélt meg több százmillió forintos kártérítést a MÁV-nak a Mallal szemben. Bár az érintett települések újjáépítéséhez a kormány is nagy mértékben hozzájárult, a tragédia civil érintettjeinek kártérítési ügyeit még mindig nem sikerült megnyugtatóan rendezni.
Vezető kép: MTI
