A Nézőpont Intézet kutatása: A keresztények segítése pártpolitikától független, nemzeti üggyé vált
Fontos társadalmi tapasztalat, hogy olyan nép vagyunk, amely rosszabbnak gondolja magát, mint amilyen nagyvonalú és segítőkész valójában – hangzott el a Nézőpont Intézet által elvégzett kutatás kapcsán, amelyből kiderült: az üldözött keresztények megsegítése pártokon és ideológiákon felülemelkedő nemzeti üggyé vált Magyarországon. A közvéleménykutatás alapján arányaiban mintegy ötmillió magyar ember támogatja az üldözött keresztények segítését, szemben azzal az 1,8 millióval, akik szerint a keresztényüldözés nem fontos probléma.
Sajtótájékoztató keretében mutatták be csütörtökön a Nézőpont Intézet kétezer fő megkérdezésével lezajlott kutatásának eredményeit, amelynek középpontjában az üldözött keresztények támogatásának társadalmi megítélése állt.
A keresztények megsegítése pártpolitikától függetlenül nemzeti üggyé vált
A sajtótájékoztatón Nagy Dániel kutatásvezető a vizsgálat eredményeiről szólva kiemelte: arra a kérdésre, hogy valóban világméretű problémát jelent-e a keresztények üldözése, a megkérdezettek 65 százaléka válaszolt igennel. Ez azt is jelenti, hogy nagyságrendileg 5 millió magyar ért egyet a fenti kijelentéssel, míg 1,8 millióan gondolkodnak úgy, hogy a keresztényüldözéssel nem kell foglalkozni. Nagy Dániel elmondta: szintén magas számban, mintegy kétharmadnyian értettek egyet azzal, hogy az üldözött keresztények számára humanitárius segítséget kell nyújtania a kormánynak. Hozzátette: a 61 százalékos támogatottság azt is jelenti, hogy miközben a társadalom alapvetően megosztott közösségként gondol a magyarságra, ebben a kérdésben nem, iskolai végzettség vagy életkor szerinti megoszlásban is egyetértettek a válaszadók.
Arra a kérdésre, hogy az európai államoknak, illetve az Európai Unió tagországainak kötelességük-e anyagi segítséget nyújtani az üldözötteknek, a megkérdezettek 72 százaléka válaszolt pozitívan, 18 százalékuk gondolta úgy, hogy nem kell segítséget nyújtani, míg csupán 4 százalékuk helyeselte, hogy a migránsok befogadásával kell kezelni a kérdést. Mint megjegyezte, a kormánypárti válaszadók 78, míg a kormánykritikusok 66 százaléka érezte úgy, hogy az európai országoknak is segíteniük kell az üldözött keresztényeket. Szintén társadalmi csoportokon és ideológiai táborokon átívelő egyetértés mutatkozott a válaszadók között abban a kérdésben, hogy helyesen gondolja-e a kormány, hogy a segítséget kell odavinni az üldözöttekhez. Ebben 73 százalék értett egyet.
Összefoglalva úgy vélte: a keresztények megsegítése pártpolitikától függetlenül nemzeti üggyé vált, amellyel a társadalom többsége nemtől, kortól, lakóhelytől függetlenül is egyetért.
A magyar egy nagylelkű nép
Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott államtitkárság vezetője a kutatás kapcsán arról beszélt, hogy Magyarország a világon elsőként emelte kormányzati szintre az üldözött keresztények megsegítésének ügyét, és egy ilyen jelentős jószolgálati kérdést a magyar társadalom támogatottsága nélkül nem is vállalhat fel a kormány. Mint kiemelte: jó érzés annak a tudata, hogy a magyar nagylelkű nép; akkor is segít, ha nincs miből, de akkor is, ha az ország gyarapszik. Úgy vélte, a magyar egy keresztény kultúrájú nép, amely képes együttérezni a messzi országokban szenvedőkkel is. Kiemelte: a világon 245 millió ember szenved el hátrányos megkülönböztetést vagy üldöztetést keresztény volta miatt, és csak az elmúlt évben 4100, azaz naponta egy tucatnyi embert gyilkoltak meg keresztény vallása miatt. Azbej Tristan azt is kiemelte, hogy a segítségnyújtás mellett a magyar emberek saját érdekeiket is felismerték a helyben segítés koncepciójában, hiszen minden félnek káros a humanitárius katasztrófára adott migrációs megoldás. Az államtitkár arról is beszélt, hogy tapasztalataik szerint helytelen út, ha a felajánlott adományokat átláthatatlan ügynökségek, nemzetközi segélyszervezetek gondjaira bízzák, a források egy részét, mintegy harmadát ugyanis ezek a szervezetek saját működésük fenntartására fordítják. Ezzel szemben a szolidáris magyar emberek adományait a Hungary Helps program keretein belül közvetlenül a támogatni kívánt közösségekhez juttatják el, azaz nem próbálnak okosabbak lenni abban a kérdésben, mire is van szüksége a rászorultaknak. Azbej Tristan kiemelte: tárgyalásai során az esetek kilencvenkilenc százalékában nem azt kérik az üldözött keresztények, hogy segítsenek nekik az Európai Unióba jutni, hanem azt, hogy helyben tudjanak egy emberhez méltó, biztonságos életet kialakítani.
Azbej Tristan a sajtótájékoztatón bejelentette azt is, hogy idén novemberben kerül sor a második, keresztényüldözéssel foglalkozó konferenciára Budapesten, amelyen a diplomáciai megbeszéléseken túl egy cselekvő, országok közötti humanitárius összefogás alapjait is le kívánják fektetni. Hozzátette: a konferencia célja megfordítani a történelem kerekének forgását, és megoldást találni korunk legnagyobb, bár elhallgatott emberjogi válságára.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport igazgatója a sajtótájékoztató után tartott kerekasztal-beszélgetésen a felmérés tapasztalataival kapcsolatban arról beszélt: olyan nép vagyunk, amely rosszabbnak gondolja magát, mint amilyen nagyvonalú és segítőkész valójában, és ez egy fontos társadalmi tanulság. Kiemelte: fontos, hogy a kormányzati filozófiából a gyakorlatba átültetett programot a társadalom nem a kormányon keresztül ítéli meg, azaz a kormány megítélésétől függetlenül övezi a segélyprogramot nagyarányú támogatás.
Forrás: PestiSrácok.hu
