Pesti Srácok

Nagy a baj az MSZP-nél: már a történelemhamisítástól sem riadnak vissza Molnár Zsolték

Nagy a baj az MSZP-nél: már a történelemhamisítástól sem riadnak vissza Molnár Zsolték

Rendkívül hatásvadász videóban emlékezik meg az MSZP-s Molnár Zsolt a 30 évvel ezelőtti nyugati határnyitásról. Azt értjük, hogy a napjainkban romokban heverő és a semmibe tartó szocialista párt igyekszik visszanyúlni a nagy elődnek tartott Horn Gyulához, akinek a rendszerváltás után sikerült győzelemre vezetnie pártját és „utolsó mohikánként” valahogy hiteles szocialista politikusként feltüntetnie magát a választók előtt, de azért történelmet nem kéne hamisítani. Az utódok életlátását megzavarhatta a kétségbeesett erőlködés.

Biztos Molnár Zsolt és a többi szocialista képviselő is tanult történelmet, bár a minap kitett videó alapján úgy tűnik, inkább csak gyorstalpalón, és ott is Lendvai Ildikó néninek a Köztársaság téri pártszékházból kimenekített, agitpropos füzeteiből. A másik lehetőség, hogy akkora bajban van az MSZP, hogy a történelemhamisítástól sem riadnak vissza. Molnár Zsolt eszmefuttatása Horn Gyula 1989. szeptember 11-i határnyitásról szóló szerepéről ugyanis tényszerűen nem igaz.

Az MSZP országgyűlési képviselője a kissé érzelgősnek is szánt videoüzenetben megköszöni Hornnak, hogy 30 évvel ezelőtt képes volt meghozni azt a döntést, hogy kinyissa, átvágja a vasfüggöny szögesdrótkerítését az osztrák-magyar határon, kiengedve nyugatra az NDK-s menekülteket.

PestiSracok facebook image

(Megjegyzem: maga az „ünnepelt” nem volt ennyire szentimentális, amikor arról kellett döntenie, hogy az ’56-os forradalomárokra pufajkában vadásszon.)

Ezzel szemben a valóság az, hogy a határkerítés lebontásának szándékát az 1989. március eleji moszkvai találkozón Németh Miklós miniszterelnök közölte Mihail Gorbacsovval. A vasfüggöny felszámolását a magyar hatóságok már ’89 tavaszán megkezdték. Kétségkívül van egy híres fotó, amelyen Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter teátrálisan átvágják a drótkerítést. Na, itt történt a nagy átverés. Ez az a felvétel, amely bejárta a világot és megalapozta a kerítésvágó Horn Gyula legendáját. Amint azt Mező Gábor kollégánk elemző cikkében megírta, Horn nem átvágta a vasfüggönyt 1989. június 27-én, mert az akkor már le volt bontva, csak a fotó kedvéért egy darabon visszaépítették a kerítést. Horn Gyula aztán pár hónappal később, szeptember 10-én ismét rendkívül élelmesnek bizonyult. Miután főnöke, Németh Miklós korábban lebeszélte telefonon Helmut Kohllal, hogy kinyitja a határt a Magyarországra beszorult keletnémetek előtt, Horn beszáguldott A Hét című műsor stúdiójába és ellopta a showt. Így hitette el sokakkal az egykori pufajkás ügynök, hogy ő vezette át Magyarországot keletről nyugatra. Ez a trükk is része volt a nagy átváltozásnak, így lett Horn Gyulából nagy européer, vagy ahogy ő mondta annak idején:

nagy támogatója. Szegény Németh Miklós azóta sem tudja megemészteni, hogy egykori külügyminisztere a kerítést ugyan nem, de őt rendesen átvágta. A hetekben így nyilatkozott Horn Gyula 30 évvel ezelőtti tettéről:

Molnár Zsolt arról sem tesz említést a videóban, hogy az 1989. augusztusi, ellenzéki pártok által szervezett Páneurópai Piknik is jelentős esemény volt a szeptemberi határnyitás szempontjából. A vasfüggöny akkori időleges felengedése lépéskényszerbe hozta a folyton az NDK és Moszkva felé tekintgető Németh-kormányt.

Értjük, hogy az MSZP identitás- és mindegy egyéb válságban van, de nem biztos, hogy az fog segíteni Tóth Bertalanékon, ha történelmet hamisítanak.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)