Gruber Attila: Siófok az ellenzéki vezetés alatt egy identitás nélküli településsé vált

AMBRÓZY ÁRON – DEZSE BALÁZS

Egyszer már elbúcsúzott Siófoktól, miért tért mégis vissza?

Amikor lejárt a megbízatásom Canberrában, akkor döntenem kellett, hogy mit csinálok. A szívem hazahúzott, hiányzott Siófok, az otthonom. Nem az eszemre, a szívemre hallgattam, és most itthon vagyok, újra. Azt gondolom, a városi politika belátható méretű és van visszacsatolás. Egyszerű példa, de az, hogy ebben a városban van Rejtő Jenő utca, azt én erőltettem. Hiszen Rejtő a békeéveiben a Karinthy család vendégeként itt gyűjtötte be a klasszikus ponyvaregény alakjait a kikötőben. Kékszakállú Wágner úr és Piszkos Fred mind-mind innen erednek, Rejtő itt üldögélt a kikötőben és szedte össze ezeket az alakokat. De a könyveiben megtalálható arisztokrácia hangulata is a siófoki szállodákban született. A Vesztegzár a Grand Hotelben szintén itt íródott. Egy ilyen eredmény büszkén vállalható eredmény, bár nem egy Jókai vagy Mikszáth, de Rejtő hatalmas alakja a egyetemes irodalomnak. Az ő „siófokizálása” fontos gesztus. Amit diplomataként, az Európa Tanács tagjaként és parlamenti képviselőként elsajátítottam, azt lehet használni Siófok érdekében, hiszen ez a város a kiaknázatlan lehetőségek tárháza. Csak tudni kell élni vele...

Siófok csatatérváros, mindenki belemozgatja az energiáit, Budapest után a legfontosabb trófeák között van. Másodiknak állapodtak meg a közös jelöltben az ellenzék pártjai. Lengyel Róbert ennyire jól végzi a dolgát?

Nézze, nem az én tisztem, hogy ezt megítéljem, a választók megteszik ezt vasárnap. Az azonban tény, hogy 5 évvel ezelőtt sokan nagy reményekkel indultak neki, hogy akkor most egy soha nem látott fejlődés indulhat meg, erre most az látszik, hogy semmi nem változott. A seregben tanultam: ha nem csinálsz semmit, akkor nem is hibázol – ez ma a városvezető stratégiája. A polgármester tisztességgel gyúr az edzőteremben és jól használja a Facebook kínálta lehetőségeket, de a város fejlődéséhez nem sokat tett hozzá. Úgy látom, ezt már azok a szavazók is felismerték, akik korábban őt támogatták.

Akkor jó viccnek tűnt, de már kinevették magukat?

Igen, ez Siófok Brexit-vicce volt. Be kellett inteni az aktuális elitnek, sikerült.

Lengyel Róbert elég klasszul nyomja a horngyulai alapállásból az igazságért küzdő kisember stílusát. Panorámaadó a gazdagoknak, rendőr a keményen bulizó kisembernek, mindenki azt kapja, amit megérdemel. Ezekből megvalósult valami? Mit vár a diplomata stílus és a horngyulai stílus összecsapásától?

Számomra meglepetés volt az ő kampánynyitó beszéde. Semmi másról nem szólt, mint hogy adót emelünk, megbüntetünk, polgárőrséggel harcoljuk ki a szigorúbb fegyelmet. Nekem úgy tűnt, a félelemmel inkább akar meggyőzni, mint a fejlődéssel, vagy a városra mindig is jellemző, jobb időkben keretek között tartott pörgéssel. Nyilván senki nem bújhat ki a maga bőréből, a rendőrségi módszerek helyénvalóak bizonyos helyzetekben, de erre nem lehet építeni egy várost, egy stratégiát. Pont a napokban került elő az 5 évvel ezelőtti szórólapja, ahol fejlődést, dinamikát és keresztény értékeket ígért. Ebből keveset, jószerivel semmit sem látunk. Hiába volt meg felé a bizalom a siófokiak részéről, nem tudott élni vele.

Szervusz Nép! – mondta a Polgármester, Szervusz Polgármester! – mondta a Nép, és megitták a pertut. Mit tud kezdeni egy diplomata a szocialista utópia ígéretével? Rendel egy ráksalátát?

Nézze, én megértem azokat az embereket, akiknek ez a stílus bejön. Van, aki gondoskodik róluk, és arról, hogy a szomszéd szegényebb legyen nála, akik úgy gondolják, hogy a fejlődés csak akkor fejlődés, ha ők gazdagszanak meg; ez egy nagyon komoly, a kommunizmusból örökölt pszichés zavar, amit ki lehet használni. Ki is használták.

És az ellenségekkel mi van? Meglettek a fagyilkosok, és mi van a szabadstrandokkal?

Igen, amikor a nevem szóba került, akkor rögtön megvádolt azzal, hogy be fogom zárni a szabadstrandokat. Az ellenségképet ügyesen felrajzolta, de a polgármesteri hivatásából adódó munkát nem végezte el. Nem Füredre kell mutogatni, hogy persze, neki sokkal jobb, mert közel van Tihany és Badacsony meg amúgy is, hanem nézzük meg Zamárdit! A siófokiak inkább oda mennek strandolni, mert fű van és játszótér. Szerintem nem normális, ha egy 25 ezres város polgármestere az ingyenes strandon vécét üzemeltető néniket ellenőrzi.

Mivel, szabotázzsal?

Hogy kérnek-e pénzt. Van egy becsületkassza, de ki van írva, hogy ingyenes, és ezt a rendkívül fontos jelenséget ellenőrzi a polgármester, személyesen. Tényleg ezt a néhány cigány családot kell cseszegetni? Különösen annak fényében, hogy amikor ő városi kapitány volt, akkor az enyingi cigányok vonulgattak és randalíroztak az Aranyparton. A feljelentgetésekhez ért, de jogász létére egyetlenegy feljelentése nem jutott bírósági szakaszba.

A fapusztulással kapcsolatban meg hónapokig nyomozott. Aztán kiderült, a bulizók hugyozzák halálba a fákat, miközben azt egy hajnali locsolókocsival el lehet rendezni.

Ahogy a Balaton Sound működik Zamárdiban és túlélik a fák, mert ott a polgármester elvégzi a munkáját, és nem ellenségeket keres. Ott ki van takarítva, össze van szedve a szemét reggelre. Nálunk a kukákat nem lehet látni a beborított szeméttől. A közterületfelügyelők nem a köztereket felügyelik, hanem lejárt parkolócetlis autókat keresnek. Olyan szerződéseket kell kötnie az önkormányzatnak, hogy ez a speciális igény, a hétvégi bulizó turisták hagyta nyomok eltakarítása meg legyen oldva.

Az Arany- és az Ezüstpart egyáltalán a város része? Nemcsak egy fejőstehén, messze a város központjától?

Ha megnézzük a város történetét, amikor még község volt és több fürdő-telep övezte, egész más képet láttunk. Ez a városrész Vilmatelep néven futott. Ha nézzük az 1910-es évek sajtóját, akkor látjuk, hogy a fürdőtelepen volt kaszinó is, Budapestről nyáron ide jött le a lovi, a falu-Siófok pedig biztosította a friss zöldséget, a gyümölcsöt, a húst, a takarítókat és a portásokat az üdülőrésznek. Azért lett mára huszonötezres város Siófok, mert az itt üdülő vendégek megszerették a várost, és sokan ide is költöztek. A két rész együtt tudott működni és ezáltal prosperálni. Budapest 100 km-re van tőlünk, szerencsés a helyzet, pillanatok alatt el lehet jutni a fővárosból ide és vissza, ami egy hatalmas előny a mai napig is, ezt pedig minden normális siófoki tudja. Ez azt is jelenti, hogy ha van turizmus, gazdagszunk, fejlődik a város, ha nem, akkor pedig nem. Most éppen nem: mindenhol csak a Zimmer Frei táblákat látjuk, a szállások üresen állnak.

Annak ellenére, hogy kezdik felújítani a partmenti ingatlanokat is, a KSH adatai szerint ennek ellenére is egyre csak lemarad Siófok. Miért van ez?

Az elmúlt öt év pangását mutatják ezek a számok. Jó példa erre a Red Bull Air Race. Budapesten nem lehet megrendezni, de eredetileg úgyis a Balatonhoz volt ez kitalálva, így eljöttek a szervezők körbenézni a környéken. Lehetett volna Siófok is, aki megkapja a rendezés jogát, a polgármester azonban úgy ítélte meg, hogy a repülők zaja jobban zavarja a siófokiakat, mint amennyi haszon van belőle. Zamárdi kapva kapott az alkalmon, a rendezők számos fejlesztést indítottak el, amit aztán tud majd folytatni a város. Ráadásul ott van a bevétel, ami a Red Bull, mint rendezvény hozott. A repülők egyébként Siófoknál fordultak rá a gyorsító egyenesre, így tulajdonképpen a zajszennyezés így sem volt elhanyagolható, csak éppen a pénzt nem láttuk ebből.

A belvárosi buliturizmus afterpartijává kezd válni Siófok ehelyett.

Ez így van. De ezt simán meg tudná oldani a polgármester úr, ha átmenne vitorlással Füredre, bekopogna Bóka István polgármester ajtaján és megkérdezné: Pista, hogy a fenébe csináljátok? Akkor meg lehetne oldani. Például este 6 után nem kellene, hogy az üzletekben szeszesital-árusítás legyen. Itt elmennek a fiatalok a Tescó-ba, bevásárolnak, és berúgnak az utcán. Mindeközben Lengyel Róbert a tilosban parkoló autók rendszámát írogatja fel, mert rendőr, ehhez ért, nem tudja, mit kellene csinálni, így pótcselekszik.

Ha megnyeri a választást, hogyan fog kinézni a város?

Nem lesz könnyű behozni ezt az öt év elvesztegetett időt. A déli elkerülő út lenne nagyon fontos első körben, mert beszűkült a város. Az út tervezésében és építési engedélyek beszerzésében nem történt eddig semmi. Ha megvan a pénz, akkor is másfél-két év, mire megvalósulhat. Szóval ezek lassú folyamatok. Az én fejemben az van, hogy rámegyünk a művészetekre, például csinálhatnánk kortárs galériákat. A kulturális életet fel kell pörgetni. Miközben Zamárdi a fiatalok Mekkája, mi a kicsit megfontoltabb, például a családok központja lehetnénk. Ennek az a feltétele, hogy például a meglévő strandokat olyan állapotba hozzuk, hogy vonzó legyen a családosok számára. Nem tudom, hogy van-e olyan rendőrségi ló, amire fordítva kell ráülni, de Lengyel Róbert ezt csinálja. Miközben minden balatonparti település kitalálta a saját ars poeticáját, mi nem vagyunk se Zimmer Frei, sem semmi más. Identitás nélkül vagyunk, ahova egyszerre jönnének a családok, a bulituristák, egyszerre van jó étterem és Tesco, ahol olcsó a sör. A legfontosabb, hogy a városnak arculatot adjunk, egy meghatározható imázst, ami választ ad arra, hogy miért is jöjjenek ide a turisták.