Boros Imre: Magyarország végre kiizzadt egy stabil pénzt, minek nekünk most euró?
Ha a nyugati barátaink rákérdeznek az euró bevezetésére, akkor udvariasan mondjuk, hogy még nem aktuális – tanácsolja Boros Imre közgazdász. Szerinte az euró azonnali bevezetésével teljesen felesleges kockázatot vállalnánk. Az alábbi interjúban Boros Imre közgazdásszal az esetleges euróbevezetés előnyeit és hátrányait mérlegeljük; szerinte nem érné meg bevezetnünk az eurót.
A Magyar Nemzetben a napokban írt egy cikket arról, hogy mit gondol a magyar euróbevezetésről. Ebben azt hangsúlyozza, hogy az euróövezet bajban van és egyik válságtól a másik válságig bukdácsol. Mik a fő problémák a közös európai pénzzel?
Az eurót eredetileg úgy tervezték, hogy a tagállamok összehangolják a gazdaságpolitikájukat. Közös adórendszer, szociális rendszer lenne, ám ebből gyakorlatilag semmit se sikerült megvalósítani. Sőt, az euró létrejöttekor néhány országot szabályosan becsaltak a rendszerbe. Ilyen például Görögország vagy Olaszország, amelyek esetében a kreatív könyvelés alkalmazásával érték el, hogy "megfeleljenek" az eurótagság kritériumainak. Az eredeti tervekben még nem szerepelt az Európai Központi Bank, ám 1990-ben mégis létrehozták. Ezzel önmagában semmi baj se lenne, csak a világtörténelemben olyan még nem volt, hogy van egy bank, amely pénzt bocsát ki, de nincs felette állam.
Ha jól értem, akkor a legfőbb kifogása az Európai Központi Bank tevékenysége?
A liberális közgazdászok állandóan a jegybank függetlenségét hangsúlyozzák, de ez a valóságban sohasem létezett. A központi bankokat eredetileg uralkodói parancs hozta létre. Az Európai Központi Bank jelenleg nem függ sem az Európai Parlamenttől, sem az Európai Bizottságtól. Csak egyvalamitől függ: a nemzetközi pénzhatalomtól, nevezetesen az amerikai jegybanktól, a FED-től. Ez nincs kimondva, de a valóságban ez így van. Most az a nagy kérdés, hogy szaladjunk valami után, ami éppen szétesni készül. Továbbá a tagállamok egy része nagyon rosszul járt az euró bevezetésével. Az egésszel igazándiból csak Németország járt jól, a többiek csak veszítettek rajta.
Mit tehetünk akkor most? Hiszen a magyar gazdaság lassan teljesíti az eurózónába belépés kritériumait.
Amit mi tehetünk, az a kivárás. Magyarország végre kiizzadt egy stabil pénzt. Manapság már tudjuk tartani a kamatszintet, és nincs okunk feladni ezt a stabilitást. Miért lépjünk be akkor valami olyanba, aminek bizonytalan a jövője? Ne azt mondjuk, hogy soha, mert ilyet nem mondunk a politikában. Csak udvariasan mondjuk, hogy még nem aktuális az euró bevezetése.
Mikor lenne aktuális?
Az Európai Unió egyébként is keresztúton van, a következő öt évben sok minden el fog dőlni. Tovább erőltetik a politikai uniót, amely felülről diktál a tagországoknak. Vagy megállnak a központosítással és megmarad az a rész, ami jól működik. Ez pedig a közös piac, a politikai unióban meg mindenki annyira vesz részt, amennyire akar. Egy ilyen átláthatatlan mechanizmusba belépni szerintem felelőtlenség volna.
Ezek szerint Magyarországnak nem érné meg bevezetni az eurót?
Persze, hogy nem. Elveszne az a pénzügyi manőverezési képesség, ami jelenleg a Pénzügyminisztérium és a jegybank kezében van. Vagy rábízzuk a pénzügyeinket egy frankfurti bankra, ami nem minket képvisel? Egy hátránya van a kívülmaradásnak: a forint árfolyama, ami ingadozik ide-oda. De ez régóta így van, már megszoktuk, ám cserébe egy kockázattömeget húznánk magunkra. Azt azért nem lehet állítani, hogy az euró növekedési áldozattal járna, de az biztos, hogy semmiféle gazdaságserkentő lépést se tudnánk megtenni. Olyan dolgokat nem tudnánk megtenni, amit mostanság Matolcsy György megtehet. Például, amikor a bankok nem akartak hitelezni, akkor a Magyar Nemzeti Bank kitalálta a Növekedési Hitelprogramot.
Az is nagy kérdés, hogy a visegrádiak be akarnak-e lépni?
A csehek, vagy a lengyelek se akarnak nagyon bemenni a közösbe. A kis balti államokat könnyű bevinni, mert az ottani kormányok a nyugati körök zsebében vannak.
A bolgárok és a horvátok azonban éppen mostanság jelezték a csatlakozási szándékukat.
Ezek az országok azt sem tudják, hogy melyik lábukra álljanak. Bulgária például beleegyezett az orosz gázvezetékbe, majd kilépett belőle. Most fizethet 800 millió dolláros kötbért az oroszoknak. A horvátoknál pedig nem dőlt el, hogy merre mennek tovább: globalista vagy nemzeti irányba? Egyik oldal sem tud felülkerekedni. Se Bulgáriában, se Horvátországban nem tudnak kialakítani olyan nemzeti többséget, amely ellentmondhatna az eurónak. Azonban Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon van egyfajta kormányzati stabilitás.
Visszatérve Magyarországra. Mi lesz akkor, ha az ellenzék, amely most megerősödött, az euró bevezetésével fog kampányolni 2022-ben a parlamenti választásokon? Ez nem lehet nekik nyerő téma?
El kell mondani a szavazóknak, amit az előbb mondtam. Másrészt emlékeztetni kellene arra az embereket, hogy a szlovákok éppen hogy beléptek, máris fizethettek Ciprusnak és Görögországnak. Tetszene-e például, ha az olaszok csődbe jutnának, és akkor a többi tagállamnak kellene összeszednie azt a pénzt, amivel segíthetnénk őket? Lenne-e erre a családjának 10 ezer eurója? Sajnos azonban ebben a kommunikációs témában meglehetősen kőbaltás módon mozgunk. Sajnos azok, akik egész nap a mobiljukat szorongatják, úgy szavaztak, ahogy szavaztak. Az elmúlt tíz év eredményei semmit sem számítottak.
Fotó: MTI/Földi Imre
