Pesti Srácok

Csak a héten két magyar műholdat lőnek ki – üzente Szijjártó a kétkedő balliberális űrszakértőknek

Csak a héten két magyar műholdat lőnek ki – üzente Szijjártó a kétkedő balliberális űrszakértőknek

Csütörtöki sajtótájékoztatóján tette helyre Szijjártó Péter a magyar űrkutatási eredményekből rendszeresen gúnyt űző ellenzéki médiát, amikor újságírói kérdésre elmondta: a magyar közvélemény jellemzően nincs kellően tisztában azzal, milyen szellemi és technológiai kapacitásokkal rendelkezik az ország. Mint a külgazdasági- és külügyminiszter kifejtette: bár korábban többször szó esett a Masat–1 elnevezésű első magyar műholdról, azt mégis kevesen tudják, hogy ezen a héten a magyar űripar történelmének második és harmadik műholdját is fellövik egy új-zélandi platformról. Arról is beszélt, hogy a jelenleg folyó két legnagyobb orosz űrkutatási projektben hetven százalékos magyar szellemi és technológiai tartalom van, és szakmai konszenzus alakult ki arról, hogy Farkas Bertalan űrutazásának negyvenedik évfordulója kapcsán ismét magyar űrhajós legyen az, aki a magyar fejlesztésű űreszközökkel megkezdi a kutatásokat.

Szijjártó Péter csütörtöki, eredetileg más témában tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre beszélt arról, hogy ma Magyarországon méltatlanul figyelmen kívül hagyott módon halmozódott fel számtalan, az űriparhoz kapcsolódó tudás és technológia. Mint hozzátette, nagyon sok nemzetközi űripari frakcióban, együttműködésben, az űrt érintő kutatási projektekben magas a magyar szellemi és technológiai tartalom. Példaként említette, hogy Oroszország jelenleg két fontos űrkutatási projektet visz: az egyik a nemzetközi űrállomásra feljuttatandó mérő-, vizsgálati- és kísérőeszközök fejlesztése, a másik pedig egy mikroműhold-flottának a felállítása, amely az űr-időjárással kapcsolatos méréseket fog végezni a 2022-2024-es időszaktól kezdődően. Szijjártó Péter kiemelte: mind a két kutatásban közel hetven százalékos magyar szellemi és technológiai tartalom van, mivel jó néhány olyan magyar vállalat és egyetemi kutatóközpont van, amelyek világszinten is versenyképes technológiák fejlesztésével foglalkoznak, és részt vesznek kutatási programokban. A külügyminiszter hangsúlyozta: az űripar még a világgazdaság legrosszabb éveiben is 6-8 százalékos növekedést tudott felmutatni. Úgy vélte, egyértelmű, hogy a jövő megújuló világgazdaságának egyik legfontosabb iparágáról beszélünk,

Jogos igény, hogy magyar űrhajós kezelje a magyar fejlesztésű eszközöket

PestiSracok facebook image

Szijjártó Péter elmondta: jövőre ünnepeljük Farkas Bertalan űrrepülésének negyvenedik évfordulóját, amelynek alkalmával az űrhajós világkongresszust Budapesten fogják megrendezni. Ennek apropóján is fontos, szakmai konszenzust élvező célkitűzés, hogy 2024-ig egy második magyar kutató-űrhajóst is fel tudjunk küldeni a nemzetközi űrállomásra. Mint kifejtette, ez nemzeti szempontból azért is fontos, mivel éppen a 2022–2024 közötti időszakra tehető, amikor a jelentős magyar hozzáadott értékkel rendelkező mérő- és kutatóeszközök felkerülnek a Nemzetközi Űrállomásra, és véleménye szerint Magyarország jogosan szeretné elérni, hogy egy magyar űrhajós kezdje el a kutatásokat ezekkel az eszközökkel. Hozzátette: az elkövetkezendő három évre a projekt lebonyolításához 7-10 milliárdot kell elkülöníteni a költségvetésben.

– jelentette ki.

Masat követői

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy az oroszokkal való együttműködést az indokolja, hogy jelenleg ők tudják feljuttatni az űrhajósokat a nemzetközi űrállomásra, mivel Kína csak kínai űrhajósokat szállít. Ugyanakkor hozzátette: az Európai Űrügynökség keretében is folynak jelentős fejlesztési együttműködések. Szijjártó Péter végezetül e kétkedő véleményekre utalva elmondta: a magyar közvélemény jellemzősen nincs kellően tisztában azzal, milyen szellemi és technológiai kapacitásokkal rendelkezik az ország. Mint kifejtette, bár korábban többször szó esett a Masat elnevezésű első magyar műholdról, azt mégis kevesen tudják, hogy ezen a héten a magyar űripar történelmének második és harmadik műholdját is fellövik egy új-zélandi platformról.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI (a kép illuszráció)

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.