Diplomáciai siker az ellenzéki gyávaság árnyékában: meghallgatta a külügyi bizottság Várhelyi Olivért
A tudatos építkezés és a megfontolt bővítési politika fontosságáról beszélt Várhelyi Olivér bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztosjelölt az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt. A pénteki ülést a bizottság baloldali ellenzéki tagjainak teljes hiányában tartották, amelynek kapcsán Szájer József felszólalásában arról beszélt: különösen fájó, hogy a Brüsszelben oly aktív magyarellenes tevékenységet kifejtő baloldali ellenzék érdekes módon szemtől szembe gyáva kifejteni érveit.
Hiába a dicsérő szavak Orbán Viktortól ma reggeli rádióinterjújában, sok szék maradt üresen Várhelyi Olivér biztosjelölt meghallgatásán. Az ellenzék baloldali ága ugyanis vélhetően méltóságon alulinak tartotta a munkahelyén való megjelenést a délelőtti órákban, ebből kifolyólag pedig egyedül maradt aggályaival az egyetlen nem fideszes politikus a teremben, a jobbikos Bana Tibor. Különösen meglepő ez a mentalitás, tekintve, hogy – mint azt az ülést elnöklő Hörcsik Richárd is megemlítette – még az ellenzéki politikusok is azt mondták Várhelyiről, hogy nem lehet belekötni. A baloldali képviselők tudatos távolmaradásával kapcsolatban Szájer József EP-képviselő megemlítette:
az EU balliberális szárnya megpróbálta elgáncsolni Várhelyi Olivér jelölését, a magyar diplomácia pedig legyőzte ezt a törekvést. Külön fájó, hogy ehhez a törekvéshez a magyar ellenzék is csatlakozott, az pedig gyáva dolog, hogy most nincsenek itt.
Az EP-képviselő felszólalásában a kormányfőt idézve jelezte, hogy büszkék lehetünk Várhelyi Olivér jelölésére, kifejtve: ez nem csupán politikai siker, az egész ország sikere.
Építkezés és bővítés
Várhelyi portfólióját kifejtve elmondta: kulcsfontosságú feladatának fogja tekinteni a nyugat-balkáni bővítésről szóló tárgyalások felújítását, ahogy az együttműködő államokkal való szorosabb kapcsolattartás is kiemelt szempont lesz a következő ciklusban. Mint kifejtette, véleménye szerint bővítés nélkül Európa szegényebb lenne, hiszen maga járulna hozzá a szomszédos régiók destabilizálódásához, illetve azok gazdasági potenciáljának kiaknázásától is elesne.
Mint mondta, a kétkedők által a bővítés tárgyalása elé gördített akadályok nem adnak választ a kérdésekre. Kifejtette: az indoklás, miszerint túl súlyos gazdasági lemaradással küzdenek a nyugat-balkáni országok, elégtelen érv; véleménye szerint pontosan ezen országok aktuális helyzete miatt van szükség a bővítésre, elkerülendő egy destabilizálódott régió kialakulását a szomszédban.
Az alkalmasságát érintő kérdésekre válaszolva kifejtette: képzettségének és személyes tapasztalatainak köszönhetően sokkal közelebbi kapcsolatot képes tartani az unió határán fekvő országokkal, mint bármelyik nyugat-európai politikus. Mint mondta, ezt alátámasztja az is, hogy Magyarország mind kulturálisan, mind pedig földrajzilag közelebb áll a határos országokhoz, ez pedig jobb belátást enged az ott élők hétköznapjaiba.
Az Európai Bizottságban már bizonyítottam, hogy tudok Európáért dolgozni. Munkám során mindvégig egyetlen célom volt: hozzátenni valamit Európához
– mondta a meghallgatáson.
Partneri kapcsolatok az unión kívül
A keleti partnerség kapcsán Várhelyi elmondta: Ukrajna és Georgia a két legfontosabb keleti partner, a velük való diplomáciai és gazdasági együttműködés továbbra is prioritást élvez. Ennek kapcsán megjegyezte: különösen Ukrajna számít kényes kérdésnek. Leszögezte: biztosként szeretné az ukrán gazdasági és politikai érdekeket képviselni az azt fenyegető államokkal szemben.
A biztosjelölt beszélt a déli partner államokkal való kapcsolattartásról is, amelynek kapcsán elmondta: ezekkel az országokkal elsősorban migrációs és klímavédelmi területeken tudna együttműködni, külön kiemelve Marokkót és Törökországot, amely országok a migrációs nyomás enyhítésében játszhatnak kulcsfontosságú szerepet.
A Jobbik is támogatja Várhelyit
Felszólalásában az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a jobbikos Bana Tibor is gratulált Várhelyinek. Elismerte a biztosjelölt munkáját és támogatásáról biztosította, azonban mégsem tudta megállni, hogy ne jogállamozzon egyet. A rövid dicsérő szavak után ugyanis Bana hosszas tanmesét tartott arról, hogy szerinte milyen cudar állapotban is van a jogállam Magyarországon, és hogy szerinte milyen ironikus, hogy éppen egy fideszes politikus dönthet más államok jogállamiságáról. Valójában viszont inkább az volt ironikus, hogy mindezt úgy tette, hogy az ellenzék nem is volt hajlandó (rajta kívül) megjelenni az ülésen. Mint mindig, szigorúan a jogállam és a demokrácia nevében.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
