Pesti Srácok

Gulyás Gergely: A keresztényüldözés nyers valóságának át kell ütnie a szabad világ közvéleményének ingerküszöbét

Gulyás Gergely: A keresztényüldözés nyers valóságának át kell ütnie a szabad világ közvéleményének ingerküszöbét

Miközben Európa keresztény szemmel mára missziós területté vált, a keresztényüldözés korunk egyik legnagyobb humanitárius válságává duzzadt, amelyről mégis alig hallani valamit a világsajtóban – jelentette ki a keresztényüldözéssel kapcsolatos budapesti konferencia zárónapján Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: véleménye szerint ezek a káros folyamatok még nem visszafordíthatatlanok, és reményét fejezte ki, hogy a budapesti konferencia kellően felerősíti az üldözött keresztények hangját.

Gulyás Gergely a keresztényüldözéssel foglalkozó konferencia harmadik, zárónapján tartott felszólalásában arról beszélt: miközben a keresztényüldözés korunk egyik legnagyobb humanitárius válsága, amely mintegy 245 millió embert érint világszerte, mégsem ezzel a ténnyel foglalkoznak a híradások reggeltől estig. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélte, a keresztényüldözéssel kapcsolatos kommunikációnak a tényeken kell alapulnia, amely nem arctalan fenyegetésekkel riogat, hanem nyers valóságában üti át a szabad világ közvéleményének ingerküszöbét. Hozzátette: a tájékoztatásban elengedhetetlenül szükségesek a szakmai műhelyek, a magasan képzett szakemberek és az általuk készített, nemzetközi színtéren is elérhető tanulmányok. Kiemelte: a zárónapon bemutatott 2019-es Budapest-jelentés a Keresztényüldözésről is arra hivatott, hogy az egész világ figyelmét felhívja arra, hogy a keresztényüldözés tényének elhallgatása meghiúsítja a közel-keleti béketörekvéseket, de alapvető civilizációs veszélyt is jelent.

Gulyás Gergely úgy vélte, a konferencia résztvevői komoly támadásnak lesznek kitéve a politikailag korrekt heccsajtó részéről. Kifejtette, hogy a XVIII. század megdöntötte az egyházat, a XIX. Nietzsche szavaival élve megölte Istent, a XX. század ordas eszméi pedig az embert, a humánumot pusztították el. Hozzátette: a mi felelősségünk, mi következik el a XXI. századdal, lesz-e mód megálljt parancsolni a keresztényüldözésnek Európában és a világ más tájain. A miniszter elmondta: véleménye szerint megújulásra van szükség a közéletben, a tudományos világban és az intellektuális térben is, teret biztosítva a szabad véleménynyilvánításnak és a párbeszédnek. Gulyás Gergely arról is szólt, hogy Európa ma missziós terület; az egykori keresztény kontinens fokról-fokra vágja el keresztény gyökereit, de ez még nem visszafordíthatatlan folyamat. Reményét fejezte ki, hogy a budapesti konferencia felerősíti az üldözött keresztények hangját.

A Budapest-jelentés hidat képez az üldözött keresztények és a világ közvéleménye között

PestiSracok facebook image

A konferencián Ujházi Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa bemutatta a Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2019 című kötetet. Elmondta: a harmadik alkalommal összeállított jelentés híd akar lenni az üldözött keresztény közösségek, a téma kutatói és a társadalom szélesebb rétegei között.

– ismertette a kötet szerkesztője.

Az első fejezetben lévő írások összefoglalják a keresztények elleni erőszakos cselekedeteket az elmúlt időszakból, ismertetve az Iszlám Állam és a Boko Haram módszereit. Egy-egy tanulmány foglalkozik az észak-iraki, az észak-koreai, a Srí Lanka-i, az afrikai és azon belül külön a nigériai keresztények helyzetével. A fejezet bemutatja a Hungary Helps Programot is. A jogalkotásról szóló fejezet végigveszi a magyar, az amerikai, az egyesült királyságbeli és a franciaországi, az üldözött keresztényeket érintő jogi kérdéseket, illetve külön tanulmány foglalkozik a visegrádi négyek összefogásával a keresztények védelmében. Az utolsó két fejezet a többi között az egyházak szerepvállalásával, az ökumenikus összefogás jelentőségével, a keresztény értelmiség szerepével és kutatás-módszertani kérdésekkel foglalkozik.

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.