Jámbor András nem lesz tovább Mérce: gyalázatos megnyilvánulásáról hallgat, viszont távozik a baloldali portáltól a főszerkesztő
"Kedves olvasóim, csodálatos közös kalandunk, amelyben én voltam a Mérce főszerkesztője véget ért, sok év után elhagyom a Mércét" – írja Facebook-posztjában Jámbor András. Döntését azzal indokolja, hogy elfáradt, mivel négy év alatt született két gyereke, érte több tragédia és volt néhány kemény helyzete... Az nyilván csak véletlen egybeesés, hogy miután publicisztikájában a kolléganőnk kisbabájának megerőszakolásával fenyegető, a bíróság által ezért elítélt 22 éves fiatalembert védelmezte, lapunkat és kollégánkat pedig becsmérelte és "erkölcsi hullaszagot" emlegetett, tömegek álltak ki mellettünk az ő erkölcsi mércéjét megkérdőjelezve – ráadásul nemcsak jobboldali emberek.
Jámbor András az írásáért őt ért kritikákra nem reagál, azokat hallatlanná teszi. Kolléganőnk privát és nyílt levelére sem válaszolt.
Ahogy a bennünket szidalmazó, erkölcsi hullának tituláló cikkére reagálva megírtuk: van, akinek minden bűnről az elkövető szabadsága jut az eszébe és nem az áldozaté. Jámbor András – össze-vissza keverve jogi kifejezéseket –becsületsértést, Facebook-kommentzaklatásokat emleget, sőt, még az erőszakot elszenvedő nőket is belekeveri az ügybe, hogy elmondhassa: még az őket bántalmazókat sem büntetik olyan súlyosan, mint azt a szegény 22 évest, akit képesek voltunk feljelenteni és felfüggesztett fogházbüntetésre ítéltetni.
Mintha már-már szándékosan, kínosan kerülné, hogy konkrétan leírja: privát üzenetben, szexuális erőszakkal fenyegetett meg az általa védelmezett fiatalember egy akkor 7 hónapos gyereket, és ezért nem becsületsértésért, nem rágalmazásért, nem is simán zaklatásért ítélték el, hanem "személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás" vétsége miatt. A Btk. pedig azt, aki "mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, két évig terjedő szabadságvesztéssel" rendeli büntetni. De a Mérce főszerkesztője – most már csak ex-főszerkesztője – szerint belefér a közbeszédbe egy anyát a gyermeke megerőszakolásával fenyegetni.
Mi botor módon azt reméltük, hogy a nemzeti minimum részévé tehetjük, hogy a törvény és a bíróság büntetni rendeli azt, ha valaki ezt írja egy másik embernek:
„te büdös kurva” (...) „nagyon szar lesz arra ébredni egy reggel, hogy ki vagy kötve az ágyadban és a kis cuki gyerekedet seggből szájba fogom kúrni a szemed láttára”.
Füssy Angéla, aki a fenti üzenetet kapta a 22 éves Sz. Bencétől, nyílt levélben válaszolt Jámbor Andrásnak, amit egy nap alatt több ezren osztottak meg, mégis hallatlanná teszi. Kolléganőnk azzal kezdte a levelét: nem úgy ír, mint jobboldali a liberálisnak, hanem mint újságíró az újságírónak, egy nő egy férfinak, egy szülő egy másik szülőnek, egy édesanya egy édesapának. Felidézi, mit élt át azon a napon, amikor a fenyegető üzenetet kapta, és azt is leírja, mennyire nehezen lépett tovább, állt fel a megrázkódtatásból; hetekig azon vívódott, hogy hátat fordít az újságírásnak, mert mi van, ha egy őrülttől – aki majd nemcsak a klaviatúra mögött ülve fenyegetőzik – nem fogja tudni megvédeni a gyermekét.
Ha van olyan őrült, akinek eszébe jut egyáltalán olyan, amit Sz. Bence leírt, akkor olyan őrült is lehet, aki még ezen is túl akar tenni. De továbbmegyek. Ha már a legszentebb, a gyermek sem szent, akkor hogyan fogom megvédeni attól, hogy a Czeglédyk, Sz. Bencék, Gergely Zsófiák és Jámbor Andrások lázító becsmérlései hatására őt bántsák az óvodában, az iskolában stb... És miért is? Mert az anyukája újságíró?
– fogalmaz a nyílt levelében Füssy. Megjegyzi, hogy ennek az egy dolognak kellene olyan erkölcsi minimumnak lennie, amit politikai beállítottságtól függetlenül nem kérdőjelez meg senki: hogy a család, a gyermek szent és sérthetetlen. Pláne nem az, aki magát és a lapját "mércének" tartja. Szerinte a gyermekét fenyegető ellen hozott ítélet nemcsak jogos, hanem a megcsillanó fény:
valami függetlenségféle a bíráskodásban. Mert végre most először valaki azt mondta, hogy nekünk sem kell mindent eltűrnünk, és hogy a jog igenis bennünket is véd!
Megkéri Jámbort, hogy olvassa vissza a cikkét, aztán nézzen az élettársa, majd a gyerekei szemébe, és kérdezze meg magától: ő mit tenne, ha ilyen fenyegetést kapna. Vagy kérdezze meg az élettársát, hogy ő mit tenne.
Vagy az más? Aki bennünket bánt, az a hős, ha megbüntetik érte, szegény szerencsétlen, aki titeket a szájára vesz, az aljas propagandista? A bíróság amikor egy édesanyát a pár hónapos csecsemője mellől akar rendőrökkel elhurcoltatni rágalmazási perekben, akkor szabad független bíróság, amikor elítéli a minket bántalmazót, akkor "csicskult"? Hogy is van ez?
– kérdezi Füssy, majd hozzáteszi, hogy szerinte a Mérce.hu-t át kellene kereszteli KettősMérce.hu-nak, mert az találóbb volna. Végül megjegyzi, hogy valahol a szíve mélyén bízik abban: Jámbor nem gondolja komolyan, amit írt, mert ha igen, akkor nagyon nagy baj van.
Ha a politikai nézetkülönbség a kollegialitás és emberség minimumát is ki tudta irtani belőletek, akkor nem is kicsi. Akkor valóban "erkölcsi hullaszag levegője bűzölög", csak nem nálunk...
– zárja nyílt levelét kolléganőnk.
Jámbor András valamivel 24 óra elteltével jelentette be a Facebookon távozását a Mérce.hu főszerkesztői székéből. Nem állítjuk, hogy mostani tette miatt gyakorolt némi nyomásra önkritikát, de azért az egybeesés is hordoz némi üzenetértéket...
A Mércétől való hirtelen távozását most így magyarázza:
Menőbb dolgot nem tudok elképzelni, hogy felépítettünk egy olyan közösséget és egy olyan strukturált, amiben lehet bízni, és ami csont nélkül tovább lehet adni. De a helyzet az, hogy nagyon elfáradtam ebben a munkában. Az elmúlt 4 évben született 2 gyerekem, ért pár tragédia, volt nagyon sok kemény helyzetem, azt hiszem ennél masszívabb 5 évem nem lesz soha
– fogalmaz pénteken reggel közzétett bejegyzésében a távozó főszerkesztő. Aztán sorra veszi, milyen lélekemelő, fantasztikus eseményekben lehetett része, mint a CEU-s tüntetések, az azutáni oktogonos bulik, a kvótanépszavazás, és most az önkormányzati választás éjszakája, "meg az amikor teljesen szureális modón egy HÉV-en utazva az MTVA elé a Jobbikosok belekezdtek az éljen a Mérce skandálásba". Jámbor azt írja, 5 év alatt épített fel önerőből és kizárólag olvasói finanszírozással országos elérésű lapot, úgy, ahogy arra csak Kassák volt képes ebben az országban, ezért ő az élete végéig büszke lesz erre a teljesítményre.
De most ezt a gyereket hagyni kell kirepülni
– fogalmaz, és ígéri, hogy azért nem tűnik el a közéletből.
A Mérce.hu-n az olvasható, hogy december elsejétől Jámbor András főszerkesztő helyét a szerkesztőség egyöntetű szavazata alapján Diószegi-Horváth Nóra eddigi főszerkesztő-helyettes veszi át; az új főszerkesztő-helyettes Pap Szilárd István lesz.
Addig is várjuk a hírt, melyik baráti önkormányzati vagy egyéb sajtóportfólió veretes tagja lesz Jámbor András. Véleményünk legutóbbi munkásságáról itt olvasható.
Vezető kép: Facebook
