Pesti Srácok

Ha minden jól alakul, meggyanúsíthatják a parlamentben őrjöngő ellenzéki „képviselőket”

Ha minden jól alakul, meggyanúsíthatják a parlamentben őrjöngő ellenzéki „képviselőket”

A végéhez közeledik az a nyomozás, amely a parlamentben 2018 decemberében végrehajtott ellenzéki palotaforradalom miatt indult hivatalos személy elleni erőszak gyanújával. A PestiSrácok.hu úgy tudja, az eddig beszerzett információk alapján könnyen elképzelhető, hogy hamarosan meggyanúsítanak több ellenzéki „képviselőt”, akik erőszakkal próbálták megakadályozni a népképviseleti szerv működését, illetve azt, hogy kormánypárti képviselők a munkájukat végezhessék.

Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményének gyanújával nyomoz immár egy esztendeje a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a ribillió miatt, amit 2018. december 12-én csapott az ellenzék a parlamentben. Portálunk megkeresésére Kovács Katalin, a KNYF helyettes szóvivője azt nyilatkozta: a nyomozás jelenleg is folyamatban van, gyanúsított egyelőre nincs.

Hogy a parlamentben mi történt, arról annak idején mi is beszámoltunk:

  • az ellenzéki „képviselők” eltorlaszolták az elnöki pulpitushoz vezető lépcsőt, hogy a ház alelnöke ne kezdhesse meg az ülés levezetését;
  • Jakab Péter a miniszterelnök székébe ülve nyomkodta a szavazógépet, ami ugyancsak bűncselekmény gyanúját vetheti föl;
  • mások a kormánypárti padsorok közé próbáltak betörni, hogy a kormánypárti képviselők ne tudjanak szavazni;
  • eközben Trolldai Bence mobiltelefonnal a kezében a miniszterelnököt sértegette, gyalázta;
  • a maradvány-ellenzékiek transzparenseket feszítettek ki, szirénáztak, fütyültek, sípoltak, kerepeltek és összeszemetelték az Ország Házát.

PestiSracok facebook image
Fizikai erőszakkal akadályozták meg Latorcai Jánost, hogy az ülést megnyissa (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Tehát az ellenzéki „képviselők” pont úgy viselkedtek, mint akik teljesen meghibbantak. (Talán mert tényleg meghibbantak.) Egyébként a munka törvénykönyve módosítását akarták megakadályozni, amelyet ők hangzatosan „rabszolgatörvénynek” neveztek el. Természetesen az egész vircsaft hazugságra épült, hiszen a módosítás rögzítette, kizárólag akkor túlóráztatható a munkavállaló (és kereshet emiatt több pénzt), ha ehhez hozzájárul. Tehát még egyszer: HOZZÁJÁRUL. Szó sem volt hatnapos munkahétről, szakszervezeti jogok csorbításáról, vagy az európai átlagnál több munkaóráról, noha hetekig erről hazudoztak össze-vissza. Bár azóta a gyakorlat is bebizonyította, hogy rágalom volt az összes ellenzéki vád, mégis sikerült néhány ezer embert fölhergelniük akkor, advent harmadik vasárnapja előtt. Az események másnap, 2018. december 13-án az utcán folytatódtak, amelynek során tüntetők megdobálták a rendőröket, akik közül öten megsérültek. Az anarchista csőcselék föl akarta gyújtani az Ország Karácsonyfáját, és a szegény gyerekek ajándékának szánt szánkók közül ötöt elloptak. A rendbontásra az ellenzéki politikusok bujtogatták az embereket, amit jól mutat, hogy Fekete-Győr András például füstbombával dobta meg a rendőröket, ezért őt tavaly áprilisban hivatalos személy elleni erőszak miatt gyanúsítottként hallgatott ki a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség. Az utcai rendzavarás miatt végül 34 embert állítottak elő, 20 személyt garázdaság, 5-öt lopás miatt.

„Békés” ellenzéki tüntetés a Parlamentnél, 2018. december 13-án. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

„Tróger, bunkó viselkedés”

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a parlamenti botrány nyomán azt nyilatkozta: „Semmiképpen sem maradhat következmények nélkül az, ami ma történt. A mindenkori parlamentben megengedhetetlen ez a tróger, bunkó, agresszív, közönséges viselkedés”. Kiemelte: nem tartozik a normalitás kategóriájába az, ha a magyar Országgyűlés munkáját erőszakkal megakadályozzák, ahogy az sem, ha a levezető elnököt nem engedik a helyére ülni. A történtek, amelyek néhány méterre zajlottak a Szent Koronától, teljes mértékben méltatlanok az Országgyűléshez – hangsúlyozta.

Arról is hírt adtunk, hogy az ügyben Tényi István hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen. A feljelentés szerint Latorcai Jánost (KDNP) fizikai erővel akadályozták az ellenzéki képviselők, hogy az ülésvezetést megkezdje. Ez alapján indult meg az a büntetőeljárás, amely információink szerint most, egy év után a végéhez közeledik. Úgy tudjuk, tanúként hallgattak ki több fideszes, kereszténydemokrata politikust, például az ülés levezetésében erőszakkal akadályozott Latorcait, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, Lázár Jánost, vagy például Budai Gyulát, akit Kunhalmi Ágnes kis híján lelökött a lépcsőn az ellenzéki tombolás közepette.

Budai Gyula, aki a történtek idején a kormánypárti frakció hátsó alakzatát védte az ellenzéki támadástól, a PestiSrácok.hu-nak korábban elmondta: Kunhalmi nemcsak hadonászott, mint a fenti videón látszik, hanem meg is lökte őt, és csak azért nem esett hátra, mert mögötte állt Nacsa Lőrinc kereszténydemokrata politikus. A videó végén alig hallhatóan Budai számon is kéri Kunhalmin a lökést, mire az ellenzéki politikus természetesen letagadja az egészet…

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.