Pesti Srácok

Kizsigerelték, összekeverték és megfélemlítették a magyarokat - Dézsy, Ferkó, Máthé és Huth a gulyáskommunizmus valódi arcáról (videó)

A hitelből fenntartott kádári jólét képe a rendszerváltás körüli és utáni balliberális elit narratívája. És nem másról szól, minthogy voltak a bűnös vezetők, és ebből következően volt egy bűnös nép, aki hagyta magát lekenyerezni. Ez egy kommunista, balliberális koholmány, hiszen a viszonylagos jólétet a magyar társadalom az egészségével, az életével fizette meg - mondta Ferkó Dániel történész, a PestiSrácok.hu főmunkatársa kedden az Urániában, ahol az állami megemlékezések részeként tartottak vitát "A gulyáskommunizmus valódi arca" címmel. Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága alelnöke ezt úgy fogalmazta meg: a puha diktatúra valóban komiszabb dolog volt, mint amilyennek látszott, ugyanúgy volt megfélemlítés és bebörtönzés a nyolcvanas években is, ezért a "puha" jelző nem is értelmezhető. Dézsy Zoltán filmrendező a Huth Gergely által moderált beszélgetésen azt vezette le többek között, hogy hogyan fosztotta ki Magyarországot a Kádár-rezsim ma is jólétben élő csúcselitje.

Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja, amelynek apropóján számos rendezvényen emlékeznek meg a kommunista diktatúra által ártatlanul elhurcolt, kivégzett áldozatokról. 1947-ben ezen a napon rabolták el a szovjetek jogtalanul Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, és tartották fogva kilenc éven át. A Szovjetunióban kellett raboskodnia, részben a Gulágon. Elfogása szimbolikus dátum, hiszen a nyílt szovjetizálás megkezdését fűzzük ehhez a naphoz.

A korszak szemtanúi még most is köztünk élnek, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint azok a visszaemlékezések, amelyek kedden hangzottak el az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Szemtelen privatizációkról, megfélemlítésről meséltek a közönség soraiban ülő felszólalók a Szétszakadt Magyarország filmvetítése után, portálunk főszerkesztője, Huth Gergelyáltal vezetett "A gulyáskommunizmus valódi arca és a rendszerváltás kisiklatása" című pódiumbeszélgetésen. A puha diktatúra valóban komiszabb dolog volt, mint amilyennek látszott- kezdte a beszélgetést Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese. "Édesapám úgy fogalmazott, hogy 1956 előtt legalább együtt féltünk. Maga Kádár is beismerte a '80-as években azt, hogy kicsit túl jól sikerült az atomizálás, mert a személyi kultusz ideje alatt legalább volt valami közösségi szellem a nemzetben, ami a hetvenes évekre elveszett" - fogalmazott.

PestiSracok facebook image

- magyarázta Ferkó Dániel történész, a PestiSrácok.hu újságírója. A korszak “leleplezésében” részt vett Dézsy Zoltán filmrendező is, aki elmesélte azt, hogy mi, pontosabban ki inspirálta az Ügynökök a paradicsomba mennek című játékfilmje elkészítésekor, és hogyan fosztották ki Magyarországot a ma is az elit soraiban lévő kommunista káderek.

A videót készítette: Tihanyi Rita

Vezető képen: Kádár János és Nicolae Ceausescu román diktátor 1977-ben

A videó megtekintéséhez az applikációból kattintson ide.

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)