Pesti Srácok

Kizsigerelték, összekeverték és megfélemlítették a magyarokat - Dézsy, Ferkó, Máthé és Huth a gulyáskommunizmus valódi arcáról (videó)

A hitelből fenntartott kádári jólét képe a rendszerváltás körüli és utáni balliberális elit narratívája. És nem másról szól, minthogy voltak a bűnös vezetők, és ebből következően volt egy bűnös nép, aki hagyta magát lekenyerezni. Ez egy kommunista, balliberális koholmány, hiszen a viszonylagos jólétet a magyar társadalom az egészségével, az életével fizette meg - mondta Ferkó Dániel történész, a PestiSrácok.hu főmunkatársa kedden az Urániában, ahol az állami megemlékezések részeként tartottak vitát "A gulyáskommunizmus valódi arca" címmel. Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága alelnöke ezt úgy fogalmazta meg: a puha diktatúra valóban komiszabb dolog volt, mint amilyennek látszott, ugyanúgy volt megfélemlítés és bebörtönzés a nyolcvanas években is, ezért a "puha" jelző nem is értelmezhető. Dézsy Zoltán filmrendező a Huth Gergely által moderált beszélgetésen azt vezette le többek között, hogy hogyan fosztotta ki Magyarországot a Kádár-rezsim ma is jólétben élő csúcselitje.

Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja, amelynek apropóján számos rendezvényen emlékeznek meg a kommunista diktatúra által ártatlanul elhurcolt, kivégzett áldozatokról. 1947-ben ezen a napon rabolták el a szovjetek jogtalanul Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, és tartották fogva kilenc éven át. A Szovjetunióban kellett raboskodnia, részben a Gulágon. Elfogása szimbolikus dátum, hiszen a nyílt szovjetizálás megkezdését fűzzük ehhez a naphoz.

A korszak szemtanúi még most is köztünk élnek, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint azok a visszaemlékezések, amelyek kedden hangzottak el az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Szemtelen privatizációkról, megfélemlítésről meséltek a közönség soraiban ülő felszólalók a Szétszakadt Magyarország filmvetítése után, portálunk főszerkesztője, Huth Gergelyáltal vezetett "A gulyáskommunizmus valódi arca és a rendszerváltás kisiklatása" című pódiumbeszélgetésen. A puha diktatúra valóban komiszabb dolog volt, mint amilyennek látszott- kezdte a beszélgetést Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese. "Édesapám úgy fogalmazott, hogy 1956 előtt legalább együtt féltünk. Maga Kádár is beismerte a '80-as években azt, hogy kicsit túl jól sikerült az atomizálás, mert a személyi kultusz ideje alatt legalább volt valami közösségi szellem a nemzetben, ami a hetvenes évekre elveszett" - fogalmazott.

PestiSracok facebook image

- magyarázta Ferkó Dániel történész, a PestiSrácok.hu újságírója. A korszak “leleplezésében” részt vett Dézsy Zoltán filmrendező is, aki elmesélte azt, hogy mi, pontosabban ki inspirálta az Ügynökök a paradicsomba mennek című játékfilmje elkészítésekor, és hogyan fosztották ki Magyarországot a ma is az elit soraiban lévő kommunista káderek.

A videót készítette: Tihanyi Rita

Vezető képen: Kádár János és Nicolae Ceausescu román diktátor 1977-ben

A videó megtekintéséhez az applikációból kattintson ide.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.