A Kecskeméti Törvényszéken folytatódik a Czeglédy-ügy, Gyurcsány ügyvédje már tombol
A Szegedi Ítélőtábla csütörtökön közölte, hogy miután a Szegedi Törvényszék, illetve annak összes olyan bírója, aki tárgyalhatta volna a Czeglédy-ügyet, elfogultságot jelentett, a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki az eljárás folytatására. Az összesen 21 vádlottból – akiket bűnszervezetben különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalással vádolnak – 7 esetében már jogerős döntés született Szegeden. Ők azok, akik beismerték a bűnösségüket és egyezséget kötöttek az ügyészséggel. Rájuk másfél és három év három hónap közötti börtönbüntetéseket szabtak ki, hárman nem bocsáthatók feltételes szabadságra. Czeglédy Csaba persze máris támadja az új bíróság kijelölését – szavaiból az rajzolódik ki, hogy neki csak Szombathely felelne meg, ami viszont azért lenne abszurd, mert ő személy szerint szombathelyi önkormányzati képviselő; politikai mentora, Ipkovich György korábban a Vas Megyei Főügyészségen dolgozott, ügyvédje, Hankó Faragó Miklós is dolgozott anno a Vas Megyei Bíróságon, igazságügyi államtitkár is volt az SZDSZ színeiben. Mindkettőjüknek szerteágazó a kapcsolatrendszere a szombathelyi igazságszolgáltatásban.
Mint ismert, Czeglédy Csaba és társai büntetőügyét a Szegedi Törvényszék kezdte tárgyalni. Czeglédy Csaba alapból megúszta, hogy a vádlottak padjára kelljen ülnie, ugyanis a DK-nak köszönhető mentelmi joga miatt a Szegedi Törvényszék megszüntette vele szemben a büntetőeljárást.
Miután nem lett EP-képviselő és a mentelmi joga megszűnt, a Csongrád Megyei Főügyészség indítványozta, hogy a büntetőeljárás az akadály elhárulását követően folytatódjon Czeglédy ellen. A törvényszék állásfoglalása szerint erre nem volt lehetőség, mivel az eljárást megszüntették. Joghézagra hivatkoztak és úgy vélekedtek, hogy a vádhatóságnak új vádindítványt kell benyújtania – kvázi szinte elölről kellett volna kezdeni Czeglédyt érintően az ügyet. Czeglédy a Szegedi Ítélőtábla döntésének köszönhetően lett újra vádlott a büntetőügyében. A politikus ügyvéd közben már azért is folyamatosan panaszkodott, hogy a beismerő vallomást tett vádlottak ügyét elkülönítve tárgyalták. Szerinte persze ez is jogszerűtlen, mert ha nem köt mindenki egyezséget az ügyészséggel, akkor a bizonyítást egységesen az összes vádlott részvételével kell lefolytatni. Közben a kiszignált bírókat is lőtték, amellett, hogy a törvényszéken alig volt olyan bíró, aki korábban ne járt volna Czeglédy ügyében valamilyen ügyszakban. A lehetséges bírók is egymás után estek ki, elfogultságot jelentettek. Az eljáró tanácsba bekerült az a Nóvé Ágnes, akit a PestiSrácok olvasóinak nem kell bemutatni. Ő volt a Szeviép-ügy bírája is, aki elfelejtette jelenteni fennálló lehetséges összeférhetetlenségét, miszerint éppen a Szeviép-ügy előtt kapott a férjével közös építőipari cégük három munkát is Szeged városától több százmillió forint értékben. Pluszban a céges ügyeikben helyettesítőként eljáró Izsák Péter az egyik vádlott védője.
Nóvé Ágnes szeptemberben került a Czeglédy-ügybe, de csak januárban jelentett elfogultságot
Nóvét szeptemberben jelölték ki a Czeglédy-ügyre, szépen be is ült a tanácsba és így folytatódott a tárgyalás, majd azután, hogy kirobbantottuk a rendszerváltás utáni legnagyobb bírósági botrányt éppen az ő lehetséges összeférhetetlenségeit és eljárásait vizsgálva, köztük a Czeglédy-ügyet is pedzegetve, januárban elfogultságot jelentett. Ez már kezdetben alapvető lett volna, hiszen Czeglédy Botka egyik ügyvédje, Nóvé bírónő családi cége pedig a szegedi önkormányzat beszállítója. Érdekesség egyébként, hogy a nagy bíró-csereberék közepette az eredetileg az ügyészséggel egyezséget kötő vádlottak száma is megcsappant...
A Szegedi Ítélőtábla Kecskemétnek adta az ügyet
Miután januárban végül az egész Szegedi Törvényszék elfogultságot jelentett, a Szegedi Ítélőtáblának kellett döntenie, melyik bíróságot jelöli ki a Czeglédy-ügy lefolytatására. A Kecskeméti Törvényszékre esett a választás.
Czeglédy Csaba szerint két lábbal tiporják a törvényeket Szegeden, amivel egyébként sok esetben egyet tudunk érteni, csakhogy Gyurcsány ügyvédjének az a baja, hogy úgy passzolták el az ügyet, hogy előtte nem döntöttek az ő beadványairól, és egyébként is: ha a Szeviép-ügyben elfogultak Szegeden, akkor nyilván az ő ügyében is, ezért egyáltalán ne döntsenek semmilyen kérdésben vele kapcsolatban, arról se, hogy melyik bíróság tárgyalja az ügyét.
És itt van a kutya elásva:
Egy biztos: súlyosan törvénysértő szombathelyiekről egy szombathelyi ügyben Kecskeméten dönteni. Tisztességtelen és jogellenes az eljárás minden mozzanata.
Ha valahol alapból felmerül az összeférhetetlenség, az Szombathely!
Kvázi Czeglédy Csabának csak az lenne elfogadható és törvényes, ha a Szombathelyi Törvényszék döntene az ügyében, mivel az a vád szerinti elkövetés helyszíne, és a vádlottak jelentős része szombathelyi. Csakhogy, ahol aztán eleve joggal merülhet fel az elfogultság, az éppen Szombathely bármely bírósága... Czeglédy Csaba ugyanis több, mint 20 éve a szombathelyi közélet szereplője, jelenleg is szombathelyi önkormányzati képviselő. Szombathelyi jogász, ügyvéd, aki a helyi jogásztársadalom ismert tagja. A politikai mentora Ipkovich György, és ügyvédje, Hankó Faragó Miklós dettó. Az utóbbi a Szombathelyi Városi Bíróságon kezdte a szakmát, később az igazságügyi államtitkárságig jutott. Ipkovich nemcsak volt polgármesterként ápolhat kapcsolatot bírósági vezetőkkel, vezető bírákkal, hanem ráadásul személyes kapcsolata is van a szombathelyi ítészekkel, lévén 1990-ig a Vas Megyei Főügyészségen dolgozott.
Czeglédy első büntetőügyeiben Szombathelyen döntöttek, akkor olcsón meg is úszta
Nem állítjuk, hogy ennek hatására, de Czeglédy olcsón meg is úszta legelső büntetőügyét az iskolaszövetkezetezés kezdetén. Erről ITT írtunk bővebben.
A Szombathelyi Városi Ügyészség 2000 augusztusában megrovásban részesítette 11 rendbeli jogosulatlan adatkezelés és kétrendbeli magánokirat hamisítás vétsége miatt. Akkoriban az 1997-ben alapított Orlay Szakközépiskola RÉBUSZ Iskolaszövetkezetnél, azaz RÉBUSZ 1-nél ügyeskedett. Az ügyet azért sikerült komolyabb következmény nélkül megúsznia, mert fiatal kora és cselekménye társadalomra gyakorolt veszélyességének csekélységét enyhítő körülményként értékelték.
Egy évvel később a Szombathelyi Városi Bíróság folytatólagosan elkövetett adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás, magánokirat-hamisítás, számviteli fegyelem megsértése és más bűncselekmények miatt – úgy, hogy akkor már visszaesőnek számított – mindössze 8 hónap börtönbüntetésre ítélte 2 évre felfüggesztve. A másodfokon eljáró Veszprémi Törvényszék súlyosító ítéletének indokolásában ki is emelte, hogy aránytalanul kevés a Szombathelyen kiszabott büntetési tétel, ezért azt majdnem megduplázta.
Akkor azonban azt senki sem vizsgálta meg, hogy kik és miért döntöttek úgy az ügyében, ahogy, és nem állhattak-e fenn összeférhetetlenségi, elfogultsági okok...
Czeglédy Csaba 6 milliárdos költségvetési csalási ügye a Kecskeméti Törvényszéken jó eséllyel valamikor tavasz végén kezdődhet.
Vezető kép: MTI/Balogh Zoltán
