Az Összefogás Évében fog kiderülni, mennyire is akarja a magyarság az autonómiát
Összejöhet-e naponta tizenkétezer aláírás, vagy beigazolódnak Tőkés László református püspök félelmei, hogy a román nacionlisták a székelyeken fognak nevetni a sikertelen uniós autonómiát célzó aláírásgyűjtésük miatt? Milyen stratégiákat lehet alkalmazni, hogy hét tagállamból arányosan összegyűljön az egymillió aláírás, ahogy a Minority SafePack esetében? Erről kérdeztük Tóth Norbert nemzetközi jogászt, akitől többek közt megtudtuk: az EU-ban jóval több az ellensége az őshonos nemzeti kisebbségek önállóságának, mint azt gondolnánk, továbbá problémát jelenthet, hogy Nyugat-Európában nem zárják el ilyen látványosan az uniós forrásoktól a kisebbségek által lakott régiókat.
Február 19-én közölt adatokat utoljára a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a nemzeti régiókról szóló állampolgári kezdeményezés állásáról, akkor érte el ugyanis kilenc hónap alatt az aláírók száma a százezret. Gyors számolással a februári adatokkal számolva május 5-éig 76 nap állt rendelkezésre, azaz minimálisan naponta közel tizenkétezer aláírás kell, hogy összegyűljön a kezdeményezés sikeréig. Az SZNT a következő adatokat hozta nyilvánoságra:
| EU-s tagország | Szükséges aláírás | Összegyűlt aláírás | Az aláírások aránya |
| Magyarország | 15750 | 75016 | 100% |
| Románia | 24000 | 17595 | 73% |
| Szlovákia | 9750 | 3635 | 37% |
| Svédország | 15000 | 672 | 4% |
| Németország | 72000 | 1538 | 2% |
| Franciaország | 55500 | 474 | 1% |
| Spanyolország | 40500 | 350 | 1% |
Erdélyben nem gyűlt még össze huszonnégyezer aláírás
Az adatok fényében jól látszik, hogy idén februárig még Romániában sem gyűltek össze a szükséges aláírások. Bár természetesen esélyes, hogy májusig meglesz a szükséges minimum, a mozgósítás, a megfelelő lendület még mindig nem érte el a kellő mértéket az érdekelt kisebbségek esetében sem. A Felvidék magyarsága szintén nagyon alacsony számban támogatta eddig a kezdeményezést, ugyanakkor a minimálisan szükséges hatezer további támogató még összegyűlhet májusig, ha a szlovákiai választások lezárultával a közéleti figyelem az uniós autonómiatörekvés felé fordul. Nagyobb problémát jelentenek a nyugati uniós tagállamok, ahol jelentős elmaradásban van a kezdeményezés, különösen Németországban, Franciaországban és Spanyolországban. Itt az SZNT adatai szerint több tízezres hiányok mutatkoznak, amelyeket bajos lesz behozni.
A helyzetet ugyanakkor némileg árnyalja a korábban sikerre vitt másik uniós polgári kezdeményezés, a Minority SafePack példája. Mint ismert, Magyarország mellett Bulgária, Horvátország, Dánia, Olaszország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia, azaz a szükséges hét helyett tíz tagállam lépte át a minimumküszöböt. A felsorolt országok között több olyan kis népességű tagállam is van, ahonnan egyszerűbb lehet pár ezer szavavzatot összegyűjtve elérni minimumot, mint arra várni, hogy Németországból összejöjjön a hetven-, vagy Franciaországból az ötvenezer. Emellett természetesen arra is törekedni kell, hogy az egymillió aláírás is összejöjjön.
Minden tizedik uniós polgár valamilyen kisebbséghez tartozik
Az esélyekkel, lehetőségekkel kapcsolatban a PestiSrácok.hu-nak Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara nemzetközi jogi tanszékének docense elmondta: az Európai Unió összlakosságának – hiába csökkent 65 millióval a britek kilépése miatt – körülbelül 10 százaléka tartozik valamilyen nemzeti kisebbséghez; ez a mai számokat nézve 46 millió embert jelent, amelyben nagy potenciál rejtőzik. Hangsúlozta: az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó szabályok szerint akkor lesz sikeres az aláírásgyűjtés, ha a tagállamok legalább egynegyedében arányos mértékben összegyűlnek aláírások, amelyekből összességében minimum egymillióra van szükség.
Mint elmondta, a minimum-kvótákat a jogszabályi előírásoknak megfelelően úgy számolják ki, hogy az adott tagállam EP-képviselőinek számát megszorozzák az EP-képviselők összlétszámával, azaz 750-nel. Magyarország 21 képviselői helye alapján így jön ki a 15750 minimálisan szükséges aláírás.
A szakértő portálunk kérdésére kifejtette: jelen állás szerint a szükséges 7 tagállamból május 7-éig háromban összegyűlt, illetve reálisan összegyűlhet az aláírások száma (Magyarország, Románia, Szlovákia), tehát még négy tagállamban kell arányosan összegyűlnie az aláírásoknak, és emellett kell az összesen egymillió támogató. Mint Tóth Norbert hangsúlyozta, hiába lett meg tehát például Magyarországon a minimális támogatói létszám, érdemes ezen felül is minél több aláírást összegyűjteni. A szakértő emellett megfontolandó stratégiának nevezte a nem nagy népességű uniós tagállamokra koncentrálni – például Horvátországra vagy Szlovéniára –, hogy a fennmaradó négy szükséges tagállamban is minél könnyebben és gyorsabban gyűljenek össze a minimum-aláírások.
Sok ellensége van a kisebbségek önállósodásának Európában
Tóth Norbert kitért arra, hogy a legtöbb EU-s tagállamban lehet találni olyan közösséget, amelynek érdekében állna a nemzeti régiók bevezetése; az más kérdés, hogy a partnerszervezetek, illetve a helyi sajtó mennyire támogatja ezt a kezdeményezést. Mint megjegyezte, az EU-ban jóval több az ellensége az őshonos nemzeti kisebbségek önállóságának, mint a támogatója; vannak nyílt ellenségek, és vannak, akik burkoltan próbálják gáncsolni a kezdeményezés sikerességét. A nemzetközi jogász úgy vélte, további problémát jelent, hogy Nyugat-Európában a nemzeti kisebbségek által lakott régiók gazdasági helyzete sokkal jobb, akár az adott országot tekintve, akár a kelet-európai kisebbségek által lakott területekhez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy Nyugaton nem azonos anyagi környezetben élik meg kisebbségi létüket, miközben az állampolgári kezdeményezés éppen arra szolgál, hogy az uniós kohéziós politika fordítson nagyobb (anyagi) figyelmet a kisebbségi a régiókra.
Ha megnézzük Székelyföldet, Románián belül a legszegényebb térségek közé tartozik, Nyugat-Európában nem találkozni hasonló helyzetű kisebbségi régióval
– fogalmazott, hozzátéve:
Nyugat-Európában nem zárják el ilyen látványosan az uniós forrásoktól a kisebbségek által lakott régiókat.
Tóth Norbert megjegyezte: a Minority SafePack példája jó iránymutató lehet, hiszen az uniós tagállamok kisebbségi partnerszervezetei megegyeznek. Fontos kérdésnek nevezte, hogy az SZNT partnerszervezetei miért "aludtak el", ugyanakkor azt is kiemelte: abban kell bízni, hogy van még elég idő arra, hogy ezeket a kvótákat lehessen teljesíteni. A szakértő kitért arra, hogy az online felület mellett továbbra is fontos a papír alapú aláírásgyűjtés, hiszen általában a közéleti jellegű kérdések az idősebbeket jobban foglalkoztatják. Utóbbiak azonban tömegesen kevésbé férnek hozzá az online felületekhez, nem gyakorlottak a használatukban.
Ha még nem írta alá a kezdeményezést, itt megteheti!
Forrás: SZNT/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
