Pesti Srácok

Mély lenézés és birodalmi gőg – Ahogy Hitler leendő helytartója Magyarországot látta – 76 éve vonultak be a németek

Mély lenézés és birodalmi gőg – Ahogy Hitler leendő helytartója Magyarországot látta – 76 éve vonultak be a németek
Edmund Veesenmayer, Hitler teljhatalmú megbízottja, az Imrédy- per tanúja /világos kabátban/ / Fotó: MTI

"A Führer nem kapitulál – volt 12 órán keresztül a Führer 1943. november 9-i nagy beszédének egyedüli hivatalos kommentárja. Ez tulajdonképpen mindent jellemez: csalódást, aljasságot, félelmet és hajlandóságot az árulásra." Így kezdi Edmund Veesenmayer 1943. december 10-én kelt jelentését a magyarországi helyzetről, amelyet Ribbentrop német külügyminiszternek tett, előkészítendő Magyarország német megszállását. Alább idézeteket olvashatnak a jelentésből, amelynek lényege a mély megvetés a magyarság iránt, az antiszemitizmus, a cinizmus, a mindent elsöprő birodalmi gőg és kíméletlen érdekérvényesítés. Veesenmayer 1944. március 19-én, éppen 76 éve a megszálló német csapatokkal tért vissza Magyarországra teljhatalmú birodalmi megbízottként. Ezen a napon, mint azt Alaptörvényünk is megállapítja, Magyarország elvesztette állami önrendelkezését. Hitler megfelelő embert választott ki a helytartói feladatra, aki megfelelően gyűlöl, de aki '43 decemberi véleményéhez képest tudott változtatni: egy kis huzavona után a volt berlini magyar követet, Sztójay Dömét tette meg miniszterelnöknek az általa korábban javasolt Imrédy Béla helyett, majd végső megoldásként elővette az "örmény-szlovák" Szálasit is. A vidéki magyar zsidóság deportálását azonban maradéktalanul végrehajtotta. Ami tehát 1944. március 19-e után itthon történt, azért mind felelős Veesenmayer – mégis, az 1945-ös bukás után – egy rövid börtöntüntetés kivételével – 1951-től 1977-es haláláig zavartalanul élte polgári életét.

Minden német – és szlovák

Csúcsteljesítmények a sportban, de...

PestiSracok facebook image
Edmund Veesenmayer. Fotó: Wikipedia

A budapesti vicc

A Kossuth-nóta megfejtése

Miért esett szét a Monarchia? – A megmételyezett magyarok (A zsidóságról 1.)

A megszállók a Margit híd pesti hídfőjénél. Fotó: MTI

A zsidóságról (2.)

A zsidóságról (3.)

A nyilasok zsidókat terelnek Budapesten. Fotó: MTI

Táptalaj

Horthy és a birodalom

Horthy Miklós és Adolf Hitler 1943. április 16-án a Salzburg melletti Klessheim-kastélyban. Fotó: MTI

A félig örmény, félig szlovák Szálasi

Horthy siralmas politikai képességei

A nomádvér

A magyar emberanyag

De ki van kéznél?

Bethlen István a képviselőházban. Fotó: MTI/Bojár Sándor

Bethlen István hiú és beképzelt, annak a típusnak a képviselője, amelynek ki kell halnia

Néhány javaslat – mézesmadzag és korbács

Edmund Veesenmayer 1932. február elsejétől volt a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, 1936 júniusától pedig az SS tagja. A Német Birodalom Külügyminisztériumának gazdasági szakértőjeként felmérte a kelet- és közép-kelet-európai gazdasági és politikai állapotokat. 1943-ban Magyarországról (a Felvidéket és teljes Erdélyt is beleértve) hosszú jelentést készített, és az SS-nek is több különleges megbízatást teljesített. Adolf Hitler 1944. március 19-én (Magyarország német megszállásakor) a Harmadik Birodalom nagykövetévé és teljhatalmú magyarországi megbízottjává nevezte ki: ez azt jelentette, hogy a Wehrmachton kívül minden megszállóerő (főleg a Gestapo) fölött rendelkezési joga volt. A háború végén az amerikaiaknak adta fel magát. A nürnbergi perben 1949-ben 20 év börtönre ítélték, majd büntetését felére csökkentették, ám 1951-ben szabadlábra helyezték. Ezt követően Németország képviselője volt az észak-franciaországi Roubaix városában székelő Pennel & Flipo cégnél. Fontosabb szerepet ezután már nem játszott, 1977-es haláláig Darmstadtban élt. (Forrás: wikipedia.org)

A teljes szöveget itt olvashatják.

Kiemelt kép: 2világháborúfegyverei.blog.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.