Pesti Srácok

Mit jelent a veszélyhelyzet? Összefoglaló a kormány járványvédelmi intézkedéseiről

Mit jelent a veszélyhelyzet? Összefoglaló a kormány járványvédelmi intézkedéseiről

A veszélyhelyzet első 14 napja! címmel tett közzé Facebook-videót a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője. Farkas Örs ebben a veszélyhelyzet kihirdetése óta meghozott kormányzati intézkedéseket sorolja fel. A videó többek közt emlékeztet arra, hogy a kormány visszaállította a szlovén és az osztrák határon a határellenőrzést, bevezette minden Magyarországra érkező vizsgálatát, döntött az iskolák bezárásáról és a védekezésért felelős akciócsoportok felállításáról. Ennek apropóján a PestiSrácok.hu is megcsinálta a saját vészhelyzeti naplóját, amelyben röviden ismertetjük a vírus elleni harc állomásait.

Március 11.: Elrendelte a kormány a veszélyhelyzetet

Az egész ország területén érvényes rendkívüli jogrend, azaz veszélyhelyzet elrendelését jelentette be a kormány nevében Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán kora délután. A rendszerváltás óta erre nem volt példa; ezt megelőzően csak árvíz idején rendeltek el ilyet egyes térségekben, de országosan nem. Beutazási tilalom lesz érvényben a legfertőzöttebb országokból, az egyetemeken távoktatás lép érvénybe, és a nagy létszámú nyilvános rendezvényeket is megtiltják. A tilalom megszegése szankciókkal jár, a rémhírek terjesztésére pedig a vonatkozó törvényi rendelkezést alkalmazzák. A rendkívüli jogrend elrendelése annak elkerülése, hogy csoportosan megjelenjen a betegség Magyarországon; az a cél, hogy idehaza ne lépje túl a vírus az egyedi megbetegedések szintjét.

Március 12.: Életbe lép a határzár a schengeni határokon

A vészhelyzet kihirdetésének másnapján éjféltől visszaállították a schengeni határellenőrzést az Ausztriával és Szlovéniával közös határszakaszokon. A határon átkelőket és a repülőterekre érkező utasokat ettől kezdve csak vizsgálat után engedték a hatóságok az országba.

Március 13.: A kormány elrendeli a felsőoktatási intézmények bezárását

Bezárnak az egyetemi épületek, az egyetemi oktatás csak távoktatás formájában folytatódhat, hiszen a külföldiek körében nagyobb a fertőzésveszély az eddigi tapasztalatok alapján. A közoktatás is átalakul, 16-tól kezdődően az iskolák digitális oktatásra és otthoni munkarendre rendezkedtek be. A felsőoktatási intézmények előrehozták a tavaszi szünetet, majd távoktatásra álltak át. A kormányrendelet értelmében a diákoknak kollégiumaikat is el kellett hagyniuk. Az iskolák bezárásával egyidőben felálltak a különböző bizottságok az operatív törzs munkájának segítésére.

Március 15.: Elmarad a központi megemlékezés

Az operatív törzs javaslatot tett a kormánynak a március 15-ei központi ünnepségek megrendezésének felfüggesztésére, amit az el is fogadott, így rendhagyó módon elmaradt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapjához kötődő központi megemlékezés. Az ellenzéki pártok és a főváros önkormányzata is lemondott a megemlékezések megrendezéséről. Szintén aznap elkezdődött a járvány áldozatainak kezelésére szolgáló konténerkórház építése.

Március 16.: Az önkormányzatok is bekapcsolódnak

16-án elkezdődött a digitális oktatás az iskolákban. Az önkormányzatok is elkezdték megszervezni saját akcióikat, többek közt ételt szállítottak az időseknek és helyi járványügyi rendeletekkel fokozták a készültséget.

Március 17.: Teljes határzár

A védekezés következő lépése a határok teljes lezárása volt a személyforgalom előtt. Később nemzetközi együttműködésben humanitárius folyosókat hozott létre a kormány, hogy a hazájukba tartók hatósági felügyelet mellett átkelhessenek az országon. A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok továbbra is hazatérhettek. A Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumában sikerült izolálni a koronavírust, így Magyarországon megkezdődhetett a vakcina fejlesztése. Az országos tisztifőorvos elmondta, hogy hamarosan az NNK elérhetővé teszi a birtokába került információkat, amely alapján világszinten megnyílik a lehetőség a vakcina fejlesztésébe való bekapcsolódásra. Több kórházat járványkórházzá alakítottak a koronavírus-járvány miatt: a Kiskunhalason épülő mobil karanténkórház mellett a kiskunhalasi kórház tömbjét is kijelölték erre, továbbá Ajkán, Szekszárdon és Miskolcon lesz ilyen intézmény.

Március 18.: Orbán Viktor gazdaságvédelmi bejelentést tesz

A magánszemélyek és vállalkozások a mai napig felvett hiteleinek tőke és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggeszti a kormány – jelentette be szerdán, a kabinet ülésének szünetében a miniszterelnök. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatt meghozott szigorú intézkedések, illetve a világszerte tapasztalható helyzet miatt szükség van és lesz a gazdaság újabb beindítására; ennek része az is, hogy a rövid lejáratú vállalkozási hitelek június 30-ig meghosszabbításra kerülnek. A csütörtöktől felvett új fogyasztási hitelek teljes hiteldíj-mutatóját (thm) öt százalékban maximálja a kormány. A kormány arról is döntött, hogy a válság által legsúlyosabban érintett ágazatokban a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljes egészében elengedik, a munkavállalók járulékait jelentős mértékben csökkentik, nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, az egészségbiztosításuk díja pedig a törvényi minimumra csökken. 71 vállalatnál kezdték el a munkát a Honvédelmi Irányító Törzsek. Azokhoz a vállalatokhoz delegálnak egyenruhásokat az energetikai, a távközlési, a közlekedési és az egészségügyi szektorban, amelyek működésében nem alakulhat ki zavar semmilyen körülmények között. Eddig 140 vállalatot választottak ki. A katonák feladata a jelenlegi helyzetben az, hogy biztosítsák a fizikai biztonság és a működőképesség feltételeit.

Március 22–24.: Megérkeznek a védőeszközök

Sikeresen megérkeztek a magyar kormány által megrendelt egészségügyi védőfelszerelések Budapestre. A Wizz Air légitársaság repülőgépe Sanghajból érkezett, ahonnan csaknem 11 tonnányi egészségügyi segédeszközt szállított Budapestre. Az orvosi eszközöket szállító gép fedélzetén 30 050 darab védőruha és 82 000 darab orvosi maszk érkezett a fővárosba. Több száz tonnányi, a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges eszköz érkezett Kínából, és a következő napokban, sőt, hetekben is több repülőgépnyi szállítmányt vár Magyarország, amelyek több száz tonnányi, védekezéshez szükséges anyagot fognak hozni Magyarországra Kínából. A kínai gyártók magyarul – és kínaiul – drukkolnak nekünk a vírus elleni küzdelemben, hiszen minden csomagra felírták:

Forrás: PS; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.