Közbelép a kormány - Nem garázdálkodhat tovább szabadon a Google és a Facebook?
Meg kell vizsgálni, hogy Google és a Facebook jogállami módon, a demokratikus alapjogokat és a személyes szabadságjogokat betartva működik-e Magyarországon - erről beszélt Varga Judit igazságügyi miniszter az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában annak apropóján, hogy az Igazságügyi Minisztérium létrehozta a Digitális Szabadság Munkacsoportot, amely a nemzetközi technológiai cégek működésének átláthatóvá tételét tűzte ki célul. Mint ismert: a PestiSrácok.hu erősen érintett a témában, hiszen a Google érdemi fellebbezési lehetőség és indoklás nélkül letörölte a hét éves, több mint hétszáz videót és dokumentumfilmet tartalmazó csatornánkat, de még a kiadónk központi gmail-címét is likvidálta, a hozzá tartozó fizetési fiókokkal és jelszavakkal együtt. Felhívásunkra másfél hete mintegy ötezren tüntettek a Google budapesti központja előtt a techóriás által alkalmazott cenzúra miatt. A tüntetésen felszólalt Schiffer András is, aki azt mondta: nem az a felháborító, hogy a Google-nak vannak általános szerződési feltételei, hanem az, hogy ez ellen nem világos, hogyan lehet jogorvoslattal élni. Úgy fogalmazott: ezek az óriásvállalatok olyan általános szerződési feltételeket diktálnak, ahol sem arányosság nincsen, sem személyre szabottság nincsen és nem világos az sem, hogyan lehet hatékony jogorvoslattal élni az óriásvállalatok önkénye ellen. Az Igazságügyi Minisztérium a Digitális Szabadság Munkacsoport létrehozásával éppen ennek a problémának orvoslását tűzte ki egyik fő céljaként.
Adatokat, információkat gyűjtenek rólunk, elemzik, befolyásolják fogyasztási szokásainkat. Ha nem fizetsz egy szolgáltatásért lehet, hogy te magad vagy a szolgáltatás. Kattintásainkkal magunkról adhatunk ki információkat.
Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy képesek leszünk-e uralni a technikát, vagy a technika uralja majd életünket
- mondta a miniszter. A munkacsoport feladata, hogy a technológiai óriáscégek működését a demokratikus alapjogok, a személyes szabadságjogok és a jogállami működése szempontjából vizsgálja. Olyan konkrét kérdésekre is választ keresnek, hogy milyen jogorvoslati lehetősége van annak, akinek törlik a platformját, vagy, hogy mennyire átlátható a hirdetések megjelenésének algoritmusa - közölte Varga Judit. Hozzátette:
miután országhatárokon átnyúló tevékenységről van szó, nemzetközi összefogásban kell gondolkodni, ezért az egyeztetésekbe bevonják a technológiai óriáscégeket. A tervek szerint idén nemzetközi konferencián összegzik majd a tapasztalatokat
- mondta a miniszter.
Google, a törvény rád is vonatkozik! - Ötezren tüntettek a PS felhívására a techóriások megregulázásáért
Mint ismert: a PestiSrácok.hu Youtube csatornáját a Google több alkalommal, érdemi indoklás és jogorvoslati lehetőség nélkül törölte, ezért portálunk szervezésében mintegy ötezren tüntettek a Google budapesti központja előtt a techóriás által alkalmazott cenzúra miatt. A Google diktatórikus viselkedését, a szólásszabadság korlátozását kigúnyoló táblákat feltartó tüntetők megtöltötték az elszabadult cég magyarországi irodájának helyet adó irodaház előtti utcát, az Árpád fejedelem útja mellett. A tüntetésen felszólalt Schiffer András is, aki azt mondta:
nem az a felháborító, hogy a Google-nak vannak általános szerződési feltételei, hanem az, hogy ez ellen nem világos, hogyan lehet jogorvoslattal élni.
Úgy fogalmazott:
ezek az óriásvállalatok olyan általános szerződési feltéteteleket diktálnak, ahol sem arányosság nincsen, sem személyre szabottság nincsen és nem világos az sem, hogyan lehet hatékony jogorvoslattal élni az óriásvállalatok önkénye ellen.
Schiffer András idézte a büntetőtörvénykönyv 224. paragrafusát is, mely szerint "Aki elektronikus hálózat útján másnak továbbított közleményt foglalkozásának felhasználásval kifürkész és jelentős érdeksérelmet okoz, bűntettet követ el" ( ez egyébként három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető - szerk. megj.)
Aki birtokolja a netes nyilvánosságot, az fogja uralni a politikai és a kulturális nyilvánosságot. És őket le sem lehet majd váltani, sem összefogással, sem anélkül. Ez forog most kockán, ezért nem csak a PS ügye ez
– mondta a PestiSrácok.hu által szervezett Google cenzúra elleni tüntetésen Schiffer András.
Közben portálunkon Csizmadia Tamás jogász arról értekezett, hogy égető szükség van egy olyan állami intézményre, lehetőleg jól megerősített közjogi bástyákkal, amely különálló felügyeletet biztosít a hagyományos hatalmi ágak lehetőségrendszerén túl a szociális média és az internetes modern adattovábbító és adatkezelő cégek túlhatalmának ellenőrzése érdekében. Miért új önálló intézményként? Egyrészt azért, mert itt nem hagyományos adatvédelemről van már szó. A hagyományos adatvédelmi ombudsman tulajdonképpen az államot ellenőrzi, annak adatvédelmi szempontú felügyeletét végzi, ez az elsődleges feladata. További lehetőségrendszere persze az adatvédelmi jogszabályokban rögzített jogkörökkel élés, ugyanakkor ez éppen elégséges feladata. Másrészt a modern internetes megfigyelési óriások felügyelete – véleménye szerint legalábbis – olyan feladat, amely egyre fontosabb, egyre növekvőbb iparágról szól.
A témával kapcsolatos észrevételeket a munkacsoport honlapján, https://digitalisszabadsag.kormany.hu/ oldalon várják.
A Google szerint diszkriminatív a velük szemben alkalmazott jogszabályi rendelkezés és sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét
2017 januárjában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mulasztási bírságot szabott ki a dublini székhelyű Google Ireland társaságra a reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. A magyar jog szerint e kötelezettség elmulasztásáért első alkalommal tízmillió forint, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási bírság háromszorosának megfelelő, mindösszesen egymilliárd forint összegű bírság szabható ki. A Google keresetet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt a bírságok kiszabásáról szóló határozatokkal szemben, azt állítva, hogy az azok alapjául szolgáló magyar jogszabályi rendelkezések diszkriminatívak és sértik a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.Ítéletében az uniós bíróság mindenekelőtt azt állapította meg, hogy egy olyan tagállami szabályozás, amely egy másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatót a reklámadó-kötelezettségét illetően bejelentkezési kötelezettség alá vet, nem ellentétes a szolgáltatásnyújtásnak az uniós jogban biztosított szabadságával. Ezzel szemben a bíróság azt is kimondta, hogy ezen elvvel ellentétes a szabályozás azon része, amely azt írja elő, hogy egy másik tagállamban letelepedett olyan szolgáltatásnyújtóval szemben, amely nem tett eleget a bejelentkezési kötelezettségének, néhány nap alatt egymást követően több mulasztási bírságot is ki lehet szabni. Lehetőséget ad arra, hogy a bírság halmozott összege elérje a több millió eurót anélkül, hogy az illetékes hatóság a bírságok halmozott összegét végleges jelleggel megállapító határozat elfogadását megelőzően biztosítaná a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges időt. Nem biztosít lehetőséget az észrevételek megtételére, továbbá az illetékes hatóságot nem kötelezi arra, hogy vizsgálatot folytasson a jogsértés súlyossága tekintetében. A bíróság szerint a reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer olyan mulasztási bírságok kiszabását teszi lehetővé, amelyek összege jelentősen magasabb, mint azok, amelyeket valamely Magyarországon letelepedett reklámszolgáltató által a nyilvántartásba vételi kötelezettségének megsértése esetére írnak elő. Ez a bánásmódbeli különbség, amelyet a bíróság aránytalannak és következésképen nem igazoltnak ítél, a szolgáltatásnyújtás szabadsága tiltott korlátozásának minősül - húzták alá.
PestiSrácok.hu, fotó: PS/Horváth Péter Gyula
