Hazánk időben felkészült a koronavírus-járvánnyal szemben – Kollár Lajos professzorral beszélgettünk (PS-interjú)
A koronavírus-járvány terjedésével újabb és újabb kihívásokkal szembesülnek a világ országai. A hazai egészségügyi kormányzat azonban határozott intézkedésekkel igyekszik a járvány terjedését lassítani, ezzel megóvva az egészségügyi ellátórendszert egy esetleges túlterheléstől. Az aktuális helyzetről és a hazai kilátásokról portálunk prof. dr. Kollár Lajos érsebészt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri tanácsadóját kérdezte, akit Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere kért fel, hogy egészségügyi vezetői tapasztalatait latba vetve támogassa a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezést.
Magyarország jelenleg a csoportos fertőzések szakaszában, de a tömeges fertőződések határán áll. Hogyan látja a jelenlegi helyzetet?
Miniszter úr felkérésére jó egy éve veszek részt az Emberi Erőforrások Minisztériumának, illetve az egészségügyi kormányzat feladatainak ellátásában, így jó rálátással rendelkezem a területre. Úgy láttam, hogy a minisztériumban egy rendkívül professzionális csapat dolgozik, és elmondhatom, hogy a különböző sajtóhírek ellenére Magyarországon ténylegesen időben kezdődött meg a járványügyi védekezés. A különböző korlátozások bevezetésével jelentősen csökkenthető volt a járvány terjedési üteme, így nem állt elő az a helyzet, mint néhány európai országban, ahol az ellátórendszer kapacitásai már gyakorlatilag nem bírták el a rájuk nehezedő terhelést. Itthon ezzel szemben az átcsoportosításokkal és a szükséges eszközök beszerzésével megfelelően felkészülhettünk a fertőzött betegek kezelésére.
A feladati ellátása során milyen szakértők segítik egészségügyi, virológiai és logisztikai tanácsaikkal a munkáját?
A kormány kijelölte a különböző területekért felelős akciócsoportokat: itt koncentrálódnak a különböző hatóságok képviselői, akik összehangolt munkában dolgozva szervezik meg az ország járványügyi védekezését. A magam részéről elsődlegesen az érintett egészségügyi intézmények vezetőivel tartom folyamatosan a kapcsolatot, itt is kiemelve a Dél-pesti Centrumkórházat és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet képviselőit.
Aktuálisan – a járvány sikeres megfékezése mellett – mit tart a legnagyobb kihívásnak a megbízatásában?
Az egyik a logisztikai kérdés, tehát lehetőleg a személyes találkozásokat, kontaktusokat elkerülni. A másik oldalról pedig egy versenyfutás zajlik a gyógyszeres terápiát illetően, amelyekkel kezelhetőek a COVID-19 fertőzéssel kórházba került betegek. A vakcinák fejlesztése mellett ugyanis, ha találunk olyan törzskönyvezett gyógyszert, amely bizonyítottan hat a koronavírusra, úgy elkerülhetővé válnának a hosszas engedélyezési folyamatok.
A vírus terjedésével mind több irányból hallhatjuk, hogy Budapestet már a „berobbanás”, vagyis a fertőzés „elszabadulása” veszélyezteti. Hogyan értékeli a fővárosi járványhelyzetet?
A „berobbanás” valamennyi vírus esetén fenyeget bennünket, de az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a magyarországi fertőződések a fővárosban koncentrálódnak, így természetesen itt a legjelentősebb ennek kockázata. A vírus hazai terjedéséről azonban elmondható, hogy jelenlegi állás szerint a megbetegedések növekedési üteme még mindig nem egy exponenciális növekedést mutat, ezért egyelőre egy várakozó álláspontra helyezkedhetünk a fővárossal kapcsolatban is.
A mostani kapacitások alapján nagyságrendileg mekkora az a fertőzésszám, amelyet még az ellátórendszer kezelni tud, amelyre megvannak a szükséges humán és egyéb erőforrások?
Mivel a koronavírus-fertőzöttek nagyjából 80 százaléka fekvőbeteg ellátásra nem szorul, a panaszaik alapján legfeljebb egy gyógyszeres terápiával kell kezelni őket, ezért az észlelt fertőzötteknek is csupán a töredéke az, aki esetében jelentősebb egészségügyi támogatásra, legsúlyosabb esetben pedig intenzív terápiás kezelésre van szükség. Anélkül, hogy bármilyen „számháborúba” bocsátkoznék, kijelenthetem, hogy a több ezer beteg kezelésére állnak rendelkezésre ágyak, amelyek számát a járványhelyzet előrehaladásával tovább tudunk és tovább fogunk bővíteni.
Hosszú távú terv része a kórházi ágykapacitások felszabadítása - mondta Kollár Lajos miniszteri tanácsadó az M1 aktuális csatornán kedd este. Kiemelte: az erről szóló döntést nem most hozta meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hosszú hetek óta készülnek a koronavírus-járvány terjedésére. Nem egyik napról a másikra "kényszerítették a kórházakat" betegek elbocsátására - jelentette ki, hozzátéve: Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter utasítása egyértelmű: olyan beteget nem küldhetnek el, aki emiatt életveszélyes állapotba kerülne, vagy tartósan romlana az egészségi állapota. Megjegyezte, sok országban hirtelen tört ki a járvány, nem volt erre felkészülve az egészségügy. Emiatt kaotikus helyzet alakult ki, sok beteg ellátatlan maradt. Közölte azt is, hogy más országok is - mint például Dánia, Németország, Svájc, és Ausztria - "átstrukturálták" a rehabilitációs ágyakat. Azt is elmondta, hogy az Emmiben elkészült egy modell, amely szimulálja, mi várható a járvány folyamán. Ennek alapján eddig szinte napra prognosztizálni tudták a megbetegedések számát. A görbét egy kicsit "kizökkentette" a fővárosi Pesti úti idősotthonban történt tömeges megbetegedés - tette hozzá.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
