Az uszító román elnök a magyarok legádázabb ellensége lett
A kisebbségi jogok terén az egykori kisantant államokban alig jobb a helyzet, mint a Trianon utáni években – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak idősebb Lomnici Zoltán volt főbíró a román államfő minapi magyarellenes ámokfutása kapcsán. Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke szerint Klaus Iohannis eddigi ténykedése súlyos csalódás a nagyrészt őt támogató erdélyi magyarságnak, és – noha maga is kisebbségi létbe született – a magyar kisebbség egyik legádázabb ellensége lett.
Múlt szerdán Klaus Iohannis román államfő televíziós beszédében azzal vádolta meg az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD) Székelyföld autonómiaigénye kapcsán, hogy az „odaadná Erdélyt a magyaroknak”. A kijelentés, túl azon, hogy pimasz hazugság, hiszen a román szociáldemokraták is elutasítják a székely autonómiát, gyakorlatilag egy magyarellenes gyűlöletbeszédként értékelhető. Az elnök szándékosan a magyarok ellen hergelte a gyűlölködésre amúgy is igencsak fogékony románokat. (Ahelyett, hogy hálásak lennének, amiért ajándékba kaptak tőlünk egy országnyi területet, az őslakos magyarság legalapvetőbb önrendelkezési, nyelv- és szimbólumhasználati, oktatási, kulturális jogait is semmibe veszik.)
Iohannis soviniszta beszédének különlegessége, hogy nem egy részeg internetes kommentelő, vagy egy szökött pszichiátriai beteg, hanem egy úgynevezett „állam” első embere ragadtatta magát ilyenre, aki ráadásul gúnyolódva magyarul köszönt a PSD-nek, ami ez esetben nem a tisztelet, hanem a gyűlölet megnyilvánulása volt. (Azóta újabb kirohanást intézett magyar testvéreink ellen: ismét a szocdemeket vádolta, hogy Székelyföld autonómiájában segédkeznek.) Ám ezidáig egyetlen brüsszeli bürokrata sem háborodott föl Iohannis szavain. Az a Sargentini, aki a mi esetünkben szemérmetlenül belehazudta a jelentésébe, hogy Magyarországon üldözik a kisebbségeket, most mélyen hallgat, Romániában nem lát ilyen problémákat.
- Az úzvölgyi temetőgyalázás, a jelképhasználatért kirótt büntetések, az ellehetetlenített magyar iskolák, a visszalopott egyházi ingatlanok és a nyíltszíni államfői uszítás nem téma... Az úgynevezett Románia bármit megtehet, hiszen ideális gyarmat, mindenkori vezetői fenntartások nélkül szolgáltatják ki, adósítják el a balkáni államot a Nyugatnak, cserébe a legsúlyosabb jogtiprásokat is elnézik neki.
A román államfő ámokfutása kapcsán Lomnici Zoltán volt főbíró, a külhoni magyarok jogvédelmével kiemelten foglalkozó Emberi Méltóság Tanácsának elnöke portálunknak úgy nyilatkozott: a szász felmenőkkel rendelkező román államfő, noha maga is kisebbségi létbe született, a magyar kisebbség egyik legádázabb ellensége lett. „Johannis” tehát eltévedt a „damaszkuszi úton”, és „Iohannis” vált belőle – afféle fordított Szent Pálként.
Lomnici Zoltán kiemelte:
Száz esztendővel Trianon után a Székelyföld autonómiája érdekében tett jogi lépések ilyen színezetű beállítása azt mutatja, hogy a Magyar Királyság romjain létrejött utódállamok még ma sem tudnak megfelelően viszonyulni az igazságtalan paktum eredményeként megszerzett javakhoz és kisebbségi létbe kényszerült őshonos magyar polgárokhoz.
A jogtalanság egyenes következménye pedig a nyugtalanság... Lomnici rámutatott: a tíz esztendővel ezelőtt megalakult Emberi Méltóság Tanácsa elnökeként, jogvédő tevékenységük keretében képet kaphatott a gyakran változó nevű utódállamok magyar népességének emberi jogi helyzetéről. „A kisebbségi jogok tekintetében sajnos alig állunk jobban, mint a Trianon utáni években” – hangsúlyozta.
A volt főbíró szerint a magyarok – megválasztása előtt – okkal hihették azt a szász nemzetiségű Iohannisról, hogy segíti majd a jogaikban sértett magyarokat. Már csak azért is, hiszen az ő nemzettársait gyakorlatilag kiárusította a Ceausescu-rendszer. Ám az elnökválasztáson nagyrészt őt támogató magyaroknak csalódniuk kellett: Iohannis nemhogy segített volna, inkább ott ártott nekik, ahol tudott.
A kijózanodást számos személyes tapasztalat is segítette. Lomnici Zoltán fölidézte: Fejér Lászlóval, Székelyföld szenátorával a román jogi rendelkezéseket betartva több beadványt nyújtottak be Iohannishoz, ám ő nem volt hajlandó segíteni. Válaszai ellentmondásosak és elutasító hangneműek voltak. Ezután személyes meghallgatást kértek, de ezt is elhárította, még Székelyföld szenátorát sem volt hajlandó fogadni. Látható: a román államfő nem tekinti feladatának az őshonos magyar kisebbség jogainak védelmét, s még emberi jogaik megsértése esetén sem hajlandó fellépni. „Egy államfő nem feltétlenül államférfi” – mutatott rá idősebb Lomnici Zoltán. Végül megjegyezte:
A keserű trianoni évfordulót még fájdalmasabbá teszi, hogy az igazságtalan döntés emberi jogi sérelmek forrása is lett.
Kapcsolódó cikkeink:
- Uszítás miatt jelentették fel Iohannist a székelyek
- EMSZ: Elfogadhatatlan a román államelnök magyarellenes kirohanása
- Vizsgálja a romániai diszkriminációellenes tanács Klaus Iohannis elnök kijelentéseit
- Szijjártó: Iohannis civilizálatlan, gyűlöletkeltő nyilatkozatot tett
- Potápi: Iohannis kijelentése nemcsak tiszteletlen és arrogáns, de sértő az egész magyarságra nézve
- Zsigmond Barna: Pitiáner belpolitikai haszonszerzésért tüzeli a sovinizmust Klaus Iohannis
- Németh Zsolt: Adjon több tiszteletet a magyaroknak Románia elnöke!
- Az EMSZ levélben kérte Donald Tusk-ot, hogy lépjen fel Klaus Iohannis gyűlöletbeszéde ellen
- Korábban keményen zsidózott is a magyargyűlölő Klaus Iohannis
