Politikusok helyett magyargyűlölő és kereszténygyalázó "külsősöket" ültettek Karácsonyék a fővárosi bizottságokba
Rengeteget beszélt a baloldal az utóbbi hónapokban arról, hogy ők csak ugyanazt nyújtják a kormánypártoknak a fővárosi bizottsági helyek tekintetében, mint amit ők kaptak 2014-ben, szerintük tehát minden változatlan maradt, de természetesen az ördög a részletekben rejlik. Az ellenzék a saját bizottsági helyeinek arányát ugyanis megváltoztatta a belsős tagjai rovására, így a nyolc bizottságból hatban többségben vannak a külsős ellenzéki tagok, nem beszélve a fővárosi cégek felügyelőbizottságairól, ahol a levitézlett szocialista-szabaddemokrata panoptikum kifizetőhelyeit hozták létre. Természetesen érthető a változtatási vágy, hiszen szükség lehetett még néhány plusz helyre olyan veretes "külsős szakemberek" elhelyezésének érdekében, mint Havas Szófia, aki szerint az 1956-os forradalom fasiszta és ellenforradalom volt. Érdemes megnézni tehát, miképp alakult 2014-2019 között, majd azt követően a fővárosi bizottságok összetétele, és vajon mi a turpisság akkor, amikor a baloldal szerint minden ugyanúgy megy, mint az előző öt évben?
Közismert, hogy a fővárosi önkormányzat működését bizottságok segítik, amelyek a döntéseket készítik elő. Jelenleg nyolc bizottság működik, amelyek egyaránt tizenegy tagúak. Mielőtt a politikai leosztást néznénk végig, érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a tizenegy tagból hat képviselőként, öt tag pedig nem képviselőként – külsős tagként – vesz részt a munkában. Az ellenzék 2019. októberi győzelmét követően nem változtatott ezen a szokáson, ezért jelenleg is így működnek a bizottságok, sőt, abban sem következett be változás, hogy hét tagot a többség – jelen esetben a baloldal –, négy tagot pedig a Budapesten ellenzékbe szoruló Fidesz-KDNP delegál.
A külsős jobb, mint a belsős
Az azonban már egészen másképpen zajlik most, mint eddig, hogy a külsős-belsős képviselők aránya felborult a baloldalon.Nyolc bizottságból hatban többségben vannak a külsős, azaz nem a közgyűlésbe beválasztott tagok. Ez 2014-2019 között pontosan fordítva volt, igaz, mondhatjuk, hogy a saját tagjaikat onnan választják, ahonnan akarják, mégis igen furcsa, hogy több a külsős bizottsági tag a baloldalon, mint a belsős.
Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a felügyelőbizottságokat is feltöltötték rengeteg olyan emberrel, akik 2010 előtt, az MSZP-SZDSZ regnálása alatt már bizonyították alkalmatlanságukat. 2019. november elején nem véletlenül akadt ki a Fidesz azon, ahogyan a baloldal keverte a kártyákat, és az általában higgadt Pokorni Zoltán is erős hangnemben kérte számon Karácsonyékat, majd a Fővárosi Közgyűlésben egyszerűen azt mondta a hatalomra kerülő ellenzékieknek, hogy szégyelljék magukat.
Kereszténygyalázók és magyargyűlölők a nyeregben
Nézzük konkrétan a bizottságokat, az eddigi hét helyett immár nyolcat, hiszen Karácsonyék létrehozták a Klímavédelmi és Környezetvédelmi Bizottságot is. Az Emberi Erőforrások Bizottsága tizenegy tagból áll, amelyből hét baloldali, négy pedig fideszes, ahogy az összes fővárosi bizottság esetében tapasztalható. A bizottság elnöke a heteroszexuális, fehér keresztények ősi ellensége, Niedermüller Péter, helyettese pedig az 1956-os forradalmat gyalázó kommunista, Havas Szófia, Horn Gyula unokahúga. Havas biztos megbízhatóan végzi munkáját, hiszen ilyen és ehhez hasonló gondolatok színesítik élettörténetét:
1956 esetében nem szoktam forradalomról beszélni, mert a börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudnám semmilyen módon forradalmároknak nevezni. Ahogyan azokat a géppisztolyokkal köröző fiatalokat sem, akik ugyanúgy járták a házakat, mint 1944-ben zsidókra vadászva.
Kereszténygyűlölő elnök mellé nem dukál más, mint magyargyűlölő alelnök, aki ráadásul külsős, őt senki sem választotta be a közgyűlésbe. Ez az egyik bizottság a kettő közül, ahol a baloldalon is a belsős bizottsági tagok vannak többségben; mellettük három külsős tagjuk van, ahogy 2014-2019 között a többségben lévő Fidesz is ugyanebben az arányban osztotta szét a hét helyet.
Az új Klímavédelmi és Környezetvédelmi Bizottságnál nincs összehasonlítási lehetőség, azonban a baloldal ide már négy külsős tag mellett három belsőst delegált, az elnök pedig a momentum újpesti fenegyereke, Déri Tibor, az alelnök pedig az azóta nagyot előrelépő, érdemeinek megfelelő, összeférhetetlenséget és vagyonnyilatkozatokat vizsgáló, bizottsági elnöki tisztet kapó Gajda Péter volt.
Mindenkinek jut a koncból
A Költségvetési Bizottságnál hasonló arányokat tapasztalhatunk: a hét baloldali tagból négy külsős, három pedig belsős; 2014-2019 között a Fidesz négy belsős és három külsős tagot delegált. A bizottság elnöke a momentumus Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere, az alelnök pedig a kiváló László Imre, a rengeteg botrányba keveredett gyurcsányista politikus, a XI. kerület DK-s polgármestere. Ez a bizottság is pikáns összetételű, hiszen jelen van Horváth Csaba, az MSZP majdnem minden pozíciót megjáró, mindenhez (is) értő zuglói polgármestere, valamint tagja a szocialista Pál Tibor is, akit a ferencvárosi önkormányzatból harminc évet követően szavaztak ki és még Baranyi Krisztina is siránkozott amiatt, hogy bizottsági taggá választhatták Pált, miközben neki nem jutott a koncból.
A Közbeszerzési Bizottság vezetését Budafok-Tétény újraválasztott fideszes polgármestere kapta meg, az alelnök a momentumos Déri Tibor, aki természetesen Újpest módszeres szétbarmolása mellett tevékeny a bizottságokban is, hiszen elnök és alelnök is. A Közbeszerzési Bizottságban a baloldal ugyancsak három belsős és négy külsős tagot delegál, míg az előző öt évben az arány fordított volt a fideszes vezetés alatt: akkor négy belsős és három külsős tag alkotta a kormánypártiak delegáltjait.
A Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságot a KDNP-s Bagdy Gábor vezeti, alelnöke a kőbányai fideszes polgármester, Kovács Róbert Antal, a hét baloldali tagot ugyancsak három belsős és négy külsős alkotja, ahogy a bizottságok nagy részében.
Nem sikerült a választásokon? Irány egy fővárosi bizottság külsősként!
A Tulajdonosi Bizottság elnöke régi ismerősünk, a MSZP zuglói polgármestere, Horváth Csaba, alelnöke a lassan mindenhol és minden pozícióban próbálkozó Élő Norbert, aki külsősként kapta meg ezt a pozíciót. Élő egyébként korábban szocialista színekben indult, majd pártot és főhadiszállást is váltott, hiszen DK-s polgármester-jelölt volt a XII. kerületben, azonban simán kikapott Pokorni Zoltántól, így hoppon maradt volna, ha nem kap bizottsági alelnöki tisztséget be nem választott fővárosi képviselőként. A kényes egyensúlyt és a tiszta beszédet sima tagként Niedermüller Péter személye garantálja, így a nemrégiben Gyurcsány pártjához csatlakozott Élő nem marad felügyelet nélkül, hiszen Niedermüller Gyurcsány Ferenc egyik közeli embere. Az arányok itt is hasonlóan alakulnak, hiszen a baloldal három belsős mellett négy külsős tagot delegál a Fidesz, az előző ciklusban pedig pont fordítva, négy belsős mellett három külsős tagot küldött a bizottságba.
A "feddhetetlen" Gajda Péter újra szárnyal
A Városfejlesztési és Közlekedési Bizottság Cserdiné Németh Angéla elnöksége alatt működik, a DK XV. kerületi polgármester asszonya pedig olyan nemes segítőt tudhat maga mellett alelnökként, mint a jellemes Pikó András. A baloldal három belsős és négy külsős taggal rendelkezik ebben a bizottságban is; 2014-2019 között a Fidesz négy belsős és három külsős tagot delegált.
Végül a mostanában sok vihart kavaró Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság kerül terítékre, ahol Szaniszló Sándor, korábbi MSZP-s politikus és XVIII. kerületi polgármester volt az elnök, azonban miután katapultált a DK-ba, az MSZP gondolt egyet és egyik legmegbízhatóbb és legfeddhetetlenebb politikusára bízta az elnöki tisztet, így a kispesti polgármester, Gajda Péter kapta meg a posztot. Lackner Csaba-ügy, Miszter Negyven százalék, feljelentések; ezek a témák és folyamatos balhék jellemezték az utóbbi hónapokat, azonban ez meg sem legyintette az erkölcsi példaképeket, így Gajda tényleg az összeférhetetlenségért és a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséért fog felelni a jövőben. Ez a másik bizottság, ahol a belsős tagok vannak többségben a baloldalon, 4-3 arányban.
A bizottságok tehát dübörögnek: ennyi szakembert csak 2010 előtt találhattunk a magyar politikai életben, láthattuk is az eredményét. A leosztás tiszta, azonban az is érdekes kérdés, hogy kik ezek a külsős tagok, akik ekkora segítséget nyújtanak a baloldali vezetésű fővárosnak és persze Karácsony Gergelynek. Erről cikkünk folytatásában ejtünk majd szót.
Fotók: MTI
