Pesti Srácok

Szánthó Miklós: A helyi-nemzeti erők tehetik újra naggyá a nyugati civilizációt

„Tegyük együtt újra naggyá a nyugati civilizációt” – mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az egyik legnagyobb amerikai jobboldali szervezet, az American Conservative Union (ACU) CPAC Live c. műsorában. Az interjúban az Alapjogokért Központ igazgatója elmondta: a (Soros-féle) nyílt társadalom hálózata és eszmeisége is veszélyt jelent azok számára, akik szeretik nemzetüket és akik tisztelik az állam szuverenitását.

– indította a beszélgetést Dan Schneider, műsorvezető.

Szánthó Miklós emlékeztetett: az idén májusban Budapestre tervezett, de a járvány miatt elhalasztott rendezvényt, a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary-t jövő tavasszal tarthatják meg amerikai partnereikkel.

PestiSracok facebook image

Szánthó Miklós az interjú során beszélt arról is, hogy a magyar egy harcos nép, amely a törökök ellen, a Habsburg birodalmi törekvések ellen és a kommunizmus elnyomása ellen is fegyvert ragadott. Kiemelte: Magyarország nem egy liberális demokrácia, hanem egy keresztény-konzervatív demokrácia.

A beszélgetés során szóba került Oroszország is. Az Alapjogokért Központ igazgatója kifejtette: történelmi tapasztalatokból tudjuk, hogy milyen veszélyt jelent az orosz birodalom. Hozzátette, hogy hazánk azonban különleges helyzetben van a geopolitikai és politikai kapcsolatok tekintetében az orosz kormánnyal.

Szánthó Miklós Soros Györggyel kapcsolatban elmondta: nemcsak ő, de a nyílt társadalom hálózata és eszmeisége is veszélyt jelent azok számára, akik szeretik nemzetüket és akik tisztelik az állam szuverenitását. Szánthó szerint a „globalizmus és a lokalizmus” harcában a globalista erők a nemzetek feletti világrendet építik. Ennek kulcseleme, hogy egyre több és több hatáskört „szerveznek ki” – például uniós szervek vagy nemzetközi bíróságok közreműködésével – föderális szintre a demokratikus legitimációval rendelkező nemzeti kormányzatok kezéből. Ezen intézményi probléma mellé azonban – mondta Szánthó Miklós – egy ideológiai is „társul”: az, hogy az agresszív liberális propaganda szembemegy a keresztény, élet- és családpárti értékekkel.

Dan Schneider megjegyezte, hogy ez a tendencia lényegében arra irányul, hogy megfossza az embereket valódi személyes szabadságuktól, és amit ma Magyarországgal művelnek, az holnap ott lesz az Amerikai Egyesült Államok küszöbén is.

– zárta az interjút a Központ igazgatója.

Forrás: Alapjogokért Központ

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.