Pesti Srácok

Trianoni diktátum: június 4-én este a világ minden magyarja gyújtsa meg az Összetartozás Tüzét!

Trianoni diktátum: június 4-én este a világ minden magyarja gyújtsa meg az Összetartozás Tüzét!

Mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, gyúljon meg egy-egy tűz a trianoni diktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából és összetartozásunk jelképeként – kezdeményezte a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség. Már a világ ötven országából jelezték, hogy meggyújtják az Összetartozás Tüzét.

Éppen egy évszázada zúzta szét a trianoni diktátum Szent István király ezeresztendős Kárpát-medencei államát, földarabolva Magyarországot, szétszórva nemzetünk részeit. Ám a tíz évvel ezelőtt megszavazott kettős állampolgársági törvény lehetőséget adott az elcsatolt területeken élő és a világban szétszóródott magyaroknak, hogy közjogi értelemben újra az anyaország részévé, annak állampolgáraivá válhassanak, vagyis a területi szétszakítottság ellenére újra összetartozhassanak. Erre a három számra (ezer, száz és tíz) emlékeztetve kezdeményezte a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség az Összetartozásunk Tüze eseményt a trianoni diktátum aláírásának századik évfordulóján, amelyhez várják minél több önkormányzat, intézmény, szervezet, közösség, család, magánember csatlakozását szerte a nagyvilágból.

Mint Jakab Annamária, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke a PestiSrácok.hu-nak elmondta: ez nem cserkészprogram, hanem összmagyar akció, amihez bárki csatlakozhat. Kiemelte:

PestiSracok facebook image

E sorok írásakor már a világ ötven országából, 1343 településről jelezték magyarok, hogy meggyújtják az Összetartozás Tüzét a diktátum évfordulóján este.

Az Összetartozás Tüze kezdeményezéshez bárki csatlakozhat. Ehhez nem kell mást tennie, mint az esemény honlapján (gyujtsukmeg.ma) gyors regisztrációt követően rákattint a csatlakozás gombra, és bejelöli a térképen, hol gyújt majd tüzet.

A kezdeményezés egészen 1933-ig, a gödöllői Cserkész Világtalálkozóig („jamboree”) nyúlik vissza, amikor a Magyar Cserkészszövetség megrendezte a Magyar Szolidaritás Napját. Ezen a napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon és az elcsatolt területeken. A megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban – mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak. 1996-ban a Millecentenárium alkalmából a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség máglyagyújtási akciót szervezett a Kárpátok gerincére, az ezeréves határra. Akkor több tucat tűz égett egy időben.

– olvasható az Összetartozás Tüze honlapján. Mint írják: bárki csatlakozhat, aki egyetért a kezdeményezés céljával, és a tűzgyújtás helyszínének országa törvényei szerint nagykorú, cselekvőképes, vagy nagykorú és cselekvőképes felügyelete mellett végzi a tevékenységet, tudomásul veszi és elfogadja a szervezők által leírt szabályokat, betartja a helyszín országának és hatóságainak előírásait, beleértve a tűzvédelmi, a gyülekezési és a karanténhelyzetre vonatkozót. A szervezők azt javasolják, ne egyedül, magányosan, hanem közösségben gyújtsunk tüzet. Az akcióhoz ITT lehet csatlakozni.

Mint arról beszámoltunk, a trianoni diktátum gyászos évfordulójára a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is közös, a magyarság összetartozását erősítő akciót hirdetett. Azt kérték: felekezettől függetlenül minden Kárpát-medencei egyházközség és gyülekezet június 4-én, csonka-magyarországi idő szerint 16 óra 30 perckor száz másodpercig szólaltassa meg temploma, imaháza harangját. Akár tizenötezer harang kondulhat meg egyszerre az egész Kárpát-medencében. A szervezők azt írták: „Június 4-én zúgjanak a harangok, hogy emlékezzünk, imára kulcsoljuk kezünket és előre tekintsünk. Mert soha nem feledve, mindig emlékezve leszünk csak képesek saját magyar közösségünkben a megújulásra, a Kárpát-medencei jövőnk közös tervezésére, ahogy a keresztény ember gyászmunkája is nyugvópontra jut a feltámadás hitében”.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.