A 2006-os szemkilövetések nem izgatták Brüsszelt – a fehérorosz tömegoszlatás annál inkább

Aránytalan és elfogadhatatlan a „békés tüntetők ellen alkalmazott állami erőszak. Elítéljük az erőszakot, és minden fogvatartott azonnali szabadon bocsátására szólítunk fel. A fehérorosz hatóságoknak gondoskodniuk kell a békés gyülekezés alapvető jogának tiszteletben tartásáról” – írta tegnapi közös közleményében Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos. Ezzel a fehéroroszországi tüntetésekre, az azok elleni rendőri fellépésre utaltak. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgette, amiért Aljakszandr Lukasenka – akit a vasárnapi voksoláson a nem hivatalos végeredmény szerint a fehéroroszok több mint 80 százaléka választott újra elnökké – „erőszakot alkalmazott a változásokat követelő állampolgárokkal szemben”.

Van ilyenekből több is, ez csupán néhány példa a műfelháborodó uniós politikusok dörgedelmeire, akik most rendkívül gyorsak, serények és ügybuzgók. Most – amikor még nagyon kevés a hitelt érdemlő információ a fehéroroszországi eseményekről. Egy fehérorosz hírügynökség szerint háromezer tüntetőt vettek őrizetbe, összesen százan sérültek meg, közülük 39-en rendőrök. Halálos áldozata nem volt az összecsapásoknak.

A fehérorosz ellenzék és nyugati politikusok máris csalást kiáltanak, szokás szerint. Ami, persze, ismerős, hiszen a Nyugat mindig csalást emleget, ha nem az ő liblingjük nyer...

Tavaly hol voltak ugyanezek?

Milyen érdekes: tavaly, a franciaországi sárga mellényes tüntetések többszöri, brutális szétverésekor a teljes uniós siserehad lapított. Pedig a fenti képen csupán néhány sérülés látható abból a több százból, amelyet Emmanuel Macron francia elnök emberi mivoltukból kivetkőzött pribékjei okoztak a tüntetőknek. Horrorisztikus felvételek keringtek a neten, amelyek egy részét a Facebook és a Google liberális cenzorai próbáltak eltüntetni, részleges sikerrel.

A PestiSrácok.hu is beszámolt róla, hogy Macron karhatalmistái gumilövedékkel kilőtték a szemét a sárga mellényes tüntetők egyik vezéralakjának, Jérôme Rodriguesnek. Azt is megírtuk, hogy a tüntetések leghevesebb időszakában, két hónap leforgása alatt 15 tüntetőt sikerült fél szemére megvakítaniuk vagy megsebesíteniük az elnök embervadászainak.

• Mégsem tolongtak a brüsszeli politikusok, bürokraták, migránspátyolgató bohócok, hogy rendkívüli uniós csúcsot trombitáljanak össze, Macron elnök fejét követeljék, diktatúráról, a hatalom példátlan brutalitásáról, a gyülekezési jog lábbal tiprásáról szónokoljanak. Vajon miért nem?

És hol voltak 2006 őszén?

De akkor is lapított az unió, amikor tizennégy esztendeje Gyurcsány Ferenc – hatalma megtartása érdekében – a karhatalommal verette szét a szeptemberi, októberi tüntetéseket, amelyek a kormány szisztematikus hazugságait, pénzügyi trükközéseit és választási csalását leleplező őszödi beszéd kiszivárgása után robbantak ki. Több tucat tüntető sérült meg a rendőrök kegyetlenkedései miatt. Volt, akinek könnygázgránát csonkolta a kezét, egy férfinak a megbilincselése után törte el az ujját egy szadista rendőr. De olyanra is volt példa, hogy kiterelték egy söröző összes vendégét a Blaha Lujza térre, mindegyiküket megverték, és egy vak fiút közvetlen közelről gumilövedékkel hátba lőttek. Egy perui férfi gyrosért ment le az utcára, de az egyenruhások megverték és még le is cigányozták. Diákok egy csoportját a Magyar Rádió udvarán térdepeltették, kínozták órákon át.

• Kórházi adatok szerint a 2006. október 23-i gumilövedékes rendőrterrornak legkevesebb tizennégy szemsérültje volt, közülük négyen maradandó fogyatékosságot szenvedtek. A ténylegesen szemkilőttek közül három ember: Nagy László, Csorba Attila és Kenéz Károly neve közismert. Csorba Attilának például a jobbik szemét lőtték ki, így gyakorlatilag megvakult, munkát többé nem kapott, és annyira tönkrement az élete, hogy néhány évvel ezelőtt öngyilkos lett.

Frech Ágnes, aki 2006 őszén a Fővárosi Bíróság kollégiumvezetője volt, elismerte: a bíróságok 147 embert úgy helyeztek előzetes letartóztatásba, hogy közülük másodfokon 144 esetben meg kellett szüntetni a kényszerintézkedést. Az első fokon eljárt bírák gyakran eltekintettek a megalapozott gyanút alátámasztó bizonyítékok értékelésétől, s az előzetes letartóztatást megalapozó speciális feltételek meglétét sem vizsgálták. Gyakorlatilag futószalagon vágták előzetesbe az eléjük vezetett, sokszor láthatóan sérült, vérző fiatalokat. Frech Ágnes legsúlyosabb megállapítása az volt, hogy több esetben az ügyészségi indítványban és az elsőfokú bírói határozatban szereplő bizonyítékoknak nyoma sem volt.

• Tehát mindenfajta bizonyíték nélkül zártak börtönbe tüntetőket, vagy utcán levadászott járókelőket, buliból hazafelé tartó diákokat. Jogállamiság – ahogyan a balliberálisok szeretik. Ám Brüsszel akkor nem követelte a jogtalanul, bizonyítékok nélkül bebörtönzött magyar tüntetők kiengedését – mint ahogy most a fehéroroszokét igen. Miért?

Még egy adalék. A Rebisz 2006. október 23-án 1.164 könnyfakasztó gránátot, 1.902 darab indítólőszert, csaknem 1.200 gumilövedéket, valamint 581 darab vadásztöltényt és tíz kombinált hang-fény gránátot lőtt ki a tüntető, illetve ünneplő magyarokra. A balliberó ellenzék szerint akkor demokrácia volt, jogállam, fékek-ellensúlyok, szólás- és gyülekezési szabadság – most viszont tombol a diktatúra...

• Ám Brüsszelt nem hatották meg a Gyurcsány-rezsim fékevesztett kegyetlenkedései, utcai embervadászatai. Nem siratták a magyar demokráciát, jogállamot. Nem hívtak össze rendkívüli uniós csúcsot, nem koppintottak a Böszme orrára. Nem volt diktatúrázás, rendőrállamozás, 7-es cikkelyes eljárás, gyülekezési jog megsértése-ajvékolás. Magasról letojták a magyarokat, hiszen a magyar gyarmaton éppen olyan haveri, balliberális kormány volt hatalmon, amely tökéletesen kiszolgálta Brüsszel és a globális pénzügyi maffia érdekeit, csúcsra járatta a pénzszivattyút, eladósította Magyarországot. Gyurcsány helytartó-kormánya bármit megtehetett büntetlenül.