Pesti Srácok

Az Index leleplezte: csak azért emelkedtek a bérek, mert többet keresnek a dolgozók

Az Index leleplezte: csak azért emelkedtek a bérek, mert többet keresnek a dolgozók

Sajtótörténeti jelentőségűnek tekinthető gazdasági témájú cikket közölt hétfőn a nincs másik/van másik/volt másik/nem volt másik/lesz másik/nem lesz másik Index, miután az eddigi következetes gyakorlatuktól eltérően – valamilyen meg nem magyarázott ötlettől vezérelve – majdnem elhitték a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) új jelentését, holott a KSH azt írta, hogy nem a mélyszegénység pusztítja a magyart, sőt, még a bruttó átlagkereset is növekedett. A Szabadság Vizsla Őre – az Index – persze le is leplezte az olcsó trükköt, és elárulta, hogy az átlagkereset növekedésén azért nem kell annyira örömködni, a háttérben ugyanis mindössze annyi van, hogy a dolgozók bére csak azért növekedett, mert több pénzt kaptak a munkájukért.

A KSH jelentése szerint júniusban négyszázhuszonkétezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, ami 15,6 százalékkal magasabb érték, mint egy évvel korábban. Az Index ezen alaposan meg is lepődött, mondván az utóbbi időszakban ez az adat „mindössze” nyolc-kilenc százalékos volt. A nincs másik/van másik/volt másik/nem volt másik/lesz másik/nem lesz másik ugyanakkor le is rántotta a leplet az átverésről, az ármány lényege, hogy a növekedés azért lett akkora, amekkora, mert a KSH – amely, ugye tudjuk, hogy kinek a csahos kutyája – számításaiban figyelembe vette az egészségügyi dolgozóknak alamizsnaként odavetett, fejenkénti félmillió forintot is. Micsoda arcátlanság! A pofátlan statisztikusok persze nem vették figyelembe a fejőnők 1951-es, ötödik negyedévi béreinek alakulását, ahogy a szabadságjogi aktivistáknak juttatott mikroadományokat sem.

A Szabadság Vizsla Őre – az Index – aztán le is vezette: az, hogy júniusban a nettó átlagkereset csaknem tízezer forinttal növekedett, csak délibáb, valójában nem kapott többet senki, nincs/nem volt itt semmiféle növekedés, mert az adatokat csak az egészségügyi dolgozók félmillió forintja húzta fel. Azt egyelőre nem sikerült kiderítenünk, hogy az átalakuló szerkesztőség rendszerhibájából, vagy szándékosan nem jegyezték meg, hogy ezzel az egészségügyi dolgozók a tudjukki csicskái lettek, azt viszont bátran kijelenthetjük: vannak bizonyos társaságok, amelyeken semmilyen műbalhé, átszervezés, minőségi csere nem segít.

Forrás: Index/KSH/PS; Fotó: 888.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.