Ingyenpénz, örök élet - Mától támogatható a zöldbaloldal szavazatszerző víziója
Bármennyire is próbálja magára húzni a feltétel nélküli alapjövedelem ötletét a Párbeszéd Magyarországért, az ingyenpénz ötletét a Kétfarú Kutyapárt vetette föl elsőként, tán az örök élet ígéretével kecsegtető következő sajtótájékoztatóra őket is meghívják majd. Pénteken a Párbeszéd politikusai ismertették legújabb szavazatszerző kezdeményezésük részleteit, amely komoly népszerűségnek örvend a magyar társadalomban is, mert ki ne szeretné, hogy legyen pénze dellára. Társadalmi kísérlet, robotok, munka nélkül is elérhető jövedelem – most már Ön is eldöntheti, támogatja e a baloldal 21. századi vízióját, és milyen áron...
A Párbeszéd Magyarországért pénteki sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy pénteken kezdődik Európai Unió 27 országban az uniós polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése, az alapjövedelem bevezetésének érdekében. A sajtótájékoztatón felszólaló Karácsony Gergely főpolgármester, Szentpéteri Györgyi, az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület elnöke, valamint Szabó Rebeka, a Párbeszéd társelnöke elöljáróban is kiemelték, "a koronavírus-járvány és a mögötte kilakoló gazdasági és társadalmi válság kialakított különösen időszerűvé teszi, hogy legyen egy biztos alap, amelyet minden magyar állampolgár megkaphat".
Beérett a tudományos-fantasztikum egyik jól ismert gondolata?
Nyilván cikket írni arról, mégis mi a baj azzal, hogy legyen feltétel nélküli ingyen pénz, hogy legyen pénz dellára, meglehetősen bajos. Pláne akkor, ha a pénteki sajtótájékoztatón Karácsony Gergely főpolgármester beszámolója szerint a Párbeszéd kezdeményezését még a magyar emberek 70 százaléka is pártállástól függetlenül támogatja. Induljunk ki onnan, hogy láthatóan az európai őshonos kisebbségek jogaiért indított két uniós állampolgári kezdeményezés sikerén felbuzdulva a baloldal is akar egy sokakat közös nevezőre hozó, könnyen sikerre vihető programot, ami mi más is lehetne, mint a munka nélkül, alanyi jogon járó pénz lehetősége. A kezdeményezés alapötlete, ahogyan arra a pénteki sajtótájékoztatón utalás is történt egy a 60-as, 70-es évektől datálható utópisztikus, elsősorban a tudományos-fantasztikus irodalomban megjelenő gondolat, amely szerint ha a robotok végzik az emberek helyett a termelést – elveszik a munkát – akkor az általuk megtermelt profitot adják oda azoknak, akik helyett a robotok – korábban rabszolgák – dolgoznak. A gépek gyorsabban és hatékonyabban végzik feladatukat, mint az emberek, így teremtenek akkora jólétet, amelyből mindenkinek részesülnie kell, hiszen az emberiség saját fejlesztései révén a saját életét könnyítette meg a robotizáció, a gépesítés révén.
A probléma ott kezdődik, hogy a gépek gazdái, a nagyvállalatok nem akarják odaadni a gépek által termelt profitot az emberiségnek, azt inkább saját magukra, kutatásokra, promócióra, a vásárlókkal történő kommunikációra költik, azaz ugyanúgy emberekre, de olyanokra, akik számukra hasznos munkát végeznek. Mivel a multinacionális nagyvállalatok megfoghatatlan testként lebegnek a világ társadalma felett, ezért is jött az újabb baloldali gondolat, hogy akkor terheljük az ingyenpénz ötletét az államra, amely ugyanakkor csak a társadalom által összeadott pénzt osztja szét különböző szempontok mentén. Az alapjövedelem gondolata tehát nem más, minthogy az adóból mindenki, aki nem dolgozik, kapjon pénzt, azaz egy újragondolt munkanélküli, illetve szociális segélyről beszélünk.
Havi száz nettó fixszel ma az ember könnyen viccel
A pénteki sajtótájékoztatón Szabó Rebeka részletezte az elképzelés anyagi részét, amely szerint minden magyar felnőtt számára garantálná a havi 100 ezer forintos juttatást, gyermekek számára az 50 ezer forintos juttatást, várandós édesanyák számára 150 ezer forintot biztosítanának. Ezzel párhuzamosan bevezetnék, hogy senki ne kaphasson 8 óra munkáért kevesebb bért, mint bruttó 250 ezer forintot, azaz nettó 166 ezer forintot. Szabó Rebeka gyorsan meg is jegyezte,
gyakran felmerül a kérdés: vajon az alapjövedelem bevezetése nem ösztönöz-e a munka ellen? Ha valaki választhat 100.000 forint és 166.000 forint között, az a 166.000 forintot fogja választani.
És innentől adódnak a kérdések. Láthatóan a javaslat az alacsony keresetű, közmunkás vagy munkanélküli szavazórétegeket célozza, akik bizony megfontolják, hogy 100 ezer nettóért üljenek otthon, vagy 160 ezerért járjanak be dolgozni, költsenek bérletre, üzemi ebédre, utazzanak akár több órát. Lehet, hogy inkább a 100 ezret és a semmittevést választják majd, pláne, ha van pár gyerekük, akiknek darabja havi nettó 50 ezret ér. Hosszú távon tehát ismét kiszélesedhet az a társadalmi réteg, aki eltengetheti életét alapjövedelemből és gyermekgyártásból, újratermelve és egyre szaporítva a nem munkából megélő táborát. Nyilván szavazatok szempontjából ez hosszú-távú és gyümölcsöző befektetés lehet a Párbeszéd Magyarországnak. És természetesen az is megjegyzendő, hogy kitűnő lehetőséget nyújt egy ilyen program dologtalan balliberális érzékenyítőknek, akik a havi 100 ezernél jóval többért különböző programok égisze alatt noszogatják majd a nem dolgozókat, hogy mégiscsak dolgozzanak. Bár tudják, hogy nem fontos a tevékenységük sikere, viszont olyan emberséges.
Mennyire járunk jól az ingyenpénzzel?
Az alapjövedelem gondolata elsősorban a társadalom felelősségtudatának kérdését veti fel. Megbíznak -e egy olyan állam tevékenységében, amely a beruházások, vállalkozások ösztönzésével éri el a gazdaság, így a keresetek folyamatos növekedését, vagy megrekeszti a társadalom egy részét az éppen élhető, dologtalan élet mocsarában. A sajtótájékoztatón Karácsony Gergely idézte Deák Ferenc szavait az alapjövedelem igazolásaként, mely szerint "nem az az ország boldog, ahol sok a gazdag, hanem az, ahol kevés a szegény". Ki tudja, Deák Ferenc egyetértett volna-e az alapjövedelem gondolatával, de valójában azt is megjegyezhetjük, az a boldog ország, amelyik sikeres, és sikeréből mindenki mindenki részesedhet. Mindenki eldöntheti tehát, akar-e társadalmi ingyenéletet vagy a sikert és a boldogulást közös fejlődés révén éri el. Valóban felelős döntés.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
