Pesti Srácok

Lényeges kérdésekre nem válaszol az SZFE-tüntetések egyik vezéralakja, Bagossy László (Videó!)

Nem ajánlatnak, hanem ultimátumnak tekintik az SZFE hallgatói Novák Emil rektorhelyettes és Szarka Gábor kancellár ajánlatát – derült ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hétfői sajtótájékoztatóján. Délután a Magyar Színházi Társaság Jó kérdés nevű sorozatának beszélgetése következett, ahol az egyetem modellváltása volt a téma. A vendégek Bagossy László, az egyetem egyik lemondott vezetője és Derényi András, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) rektori megbízottja volt, ám Bagossy szűkszavúnak bizonyult, a Magyar Színházi Társaság pedig titokban tartotta volna a saját, nyilvános eseményét.

A Magyar Színházi Társaság egyik munkatársa felhívta a figyelmünket arra, hogy – a bár nyilvános, a sajtónak is meghirdetett és élőben közvetített beszélgetést semmilyen módon nem nem vehetjük fel –, de az esemény után lehetőséget biztosítanak számunkra interjút készíteni. Ennek ellenére Bagossy László, az SZFE egyik lemondott vezetője ahelyett, hogy nyilatkozott volna, az országos sajtót szapulta.

Többször megszólítottunk tüntetőket és feltettük a legalapvetőbb kérdést, hogy össze tudják-e foglalni azt, hogy miért is vannak itt, mi a konkrét gondjuk, érdemi választ azonban egyszer sem kaptunk. Ismét tettünk egy próbát, de még Bagossy László sem válaszolt erre az egyszerű, alapvető kérdésre. Így nyilván sok-sok olyan dolog maradt elrejtve előlünk, mint például, hogy miképp véleményezné Novák Eszter, az SZFE korábbi rektorhelyettesének az ATV-nek adott nyilatkozatát, amely szerint nincs átadás-átvétel a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Az Állami Számvevőszék azonban erre reagált, a testület közleményéből az is kiderült, hogy a számvevőszék hét éve állapított meg egészen 2009-ig visszamenőleg súlyos hibákat, amelyeket az egyetem eddigi vezetése azóta sem oldott meg. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy Bagossy hogyan értékeli Upor László azon kijelentését, melyben az SZFE új vezetőségét emberi tárgyaknak nevezi. Ezek után valószínűleg arra sem kaptunk volna választ, hogy megkérdezzük: az utóbbi harminc évben miért nem készült olyan film, ami a magyar történelmet dolgozza fel.

Vezető kép: Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu. Videó: PestiTV

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.