Magyarország már nem a silány nyugat-európai élelmiszerek lerakata
Mára egyértelműen kijelenthető, hogy Magyarország nem lerakata többé a nyugat-európai silány minőségű áruknak – jelentette ki portálunknak Bognár Lajos. Az országos főállatorvos hozzátette, napjainkban számtalan olyan hazánkban előállított termék van, amely minőségében felveszi a versenyt a nyugati élelmiszerekkel, sőt, meg is előzi azokat. A helyettes államtitkár azt is hangsúlyozta, sikernek tekinthető, hogy átlagosan a hazai boltok polcain 100 áruból 75 Magyarországon állítottak elő, tehát magyar terméknek tekinthető.
Bognár Lajos országos főállatorvost, helyettes államtitkárt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának aktuális ülése kapcsán kerestünk meg. Ahol többek között azt is bejelentették, újra egész Magyarországról szállíthatók baromfitermékek Thaiföldre és Japánba, mivel az illetékes szakhatóságok feloldották az utolsó madárinfluenza miatti korlátozásokat is.
Világítótorony a védjegy-tengerben
A helyettes államtitkár kiemelte, a 75 százalékos arány Európában igen jó aránynak számít, és amelyet az agrártárca szándékai szerint még tovább, 80 százalékra szeretnének emelni. Bognár Lajos hozzátette, ennek érdekében indult el 2019-ben a Kiváló Minőségű Élelmiszer – tanúsító védjegy bevezetése, amely az idén ősztől már, mint nemzeti tanúsító védjegyként is funkcionálhat. Elmondta, a védjegy bevezetésének egyik célja, hogy a magyar vásárlók keressék a kiváló minőségű, és lehetőleg Magyarországon előállított élelmiszereket, és ezzel növeljék a hazai élelmiszerek fogyasztási arányát. Úgy vélte, az elmúlt évek során a vásárlóerő növekedésével a magyar vásárlók egyre tudatosabban fordulnak a hazai, minőségi élelmiszerek felé, a mérések és közvélemény-kutatások szerint ugyanis határozott elmozdulás figyelhető meg az olcsó, alacsonyabb minőségű élelmiszerektől. Bognár Lajos ugyanakkor azt is kiemelte, a minőségtanúsító védjegy bevezetésének fontos célja az is, hogy a ma Magyarországon megtalálható körülbelül kétszáz különböző védjegyből (ebből a kvázi védjegy-tengerből, amelyből negyven csak élelmiszerrel vonatkozik), a magyar vásárló ki tudjon emelni egyet, amely felismerhető és hiteles. A helyettes államtitkár azt is elmondta, nem kell attól sem tartani, hogy Brüsszel esetlegesen vizsgálhatja, hogy a magyar állam a védjegy bevezetésével beavatkozik a piaci folyamatokba, mivel véleménye szerint a rendszer kiállja az európai jogi normák próbáját, sőt, a hazai auditálást követően adott esetben külföldön előállított termék is bekerülhet a KMÉ-termékek közé.
Bognár Lajos kitért arra is, a védjegy elnyeréséhez az előállítóknak kell jelentkezniük, mivel az ő felelősségük a minőség garantálása és a vizsgálatok elvégzése is. A védjegy után használati díjat is kell fizetni, ugyanakkor véleménye szerint ez a költség a piacon előforduló díjak alatt található. Hozzátette, a Nébih ettől függetlenül természetesen fog ellenőrző vizsgálatokat végezni.
A helyettes államtitkár említést tett arról is, hogy nem szabad elfelejteni, a vizsgálatok szerint a magyar vásárlókat, fogyasztókat az ízlési érzet befolyásolja leginkább a minőség megítélésében.
Vezető kép: MTI
