Völner Pál a PS-nek: a tervek szerint december közepén elfogadja a parlament a börtönbiznisznek véget vető törvényt
A legtöbb kártérítést nyerők listáján dobogós a híres balliberális ügyvéd, Magyar György irodája, amely több, mint ötszázmillió forinttal részesült a megszüntetendő börtönbizniszben az állam által összesen kifizetett kilenc-tíz milliárdnyi összegből. Említhetném még Fahidi Gergelyt is, aki korábban a HVG újságírója volt, ő több százmilliós tétellel vett részt az üzletben. Számos olyan ügyvéd van, akik a Soros-szervezetekhez köthetők – mondta lapunknak adott interjújában Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki beszélt arról, mely lépések tették szükségessé, hogy létrejöjjön az új törvény, és arról is, hogy most már nem ügyvédi letétbe kerülnek a kártérítések, illetve, hogyan javultak a hazai börtönviszonyok az utóbbi években. PS-INTERJÚ!
Utoljára az év elején volt kiemelt téma az úgynevezett börtönbiznisz, még Orbán Viktor miniszterelnök is hosszasan beszélt róla az év eleji sajtótájékoztatóján. Mi változott azóta?
2017-ben vezettük be a rabok kártalanítására a magyar jogorvoslati rendszert, azonban az utóbbi években kiderült, hogy ez nem szolgálja az eredeti jogalkotói szándékot, mert amíg az elítéltek jelentős kártalanításhoz jutottak, az áldozatok, sértettek ennek csak a töredékét kapták. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy egyes fogvatartottak és ügyvédeik milliárdos iparággá fejlesztették a börtönbizniszt. Mindezek súlyosan sértették a társadalom igazságérzetét, ezért döntött a kormány javaslatára az Országgyűlés tavasszal a kifizetések felfüggesztéséről és új szabályozás kidolgozásáról. Ezzel párhuzamosan a Belügyminisztérium háromezer új férőhelyet létesített a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben, ami azt jelenti, hogy száz százalék alá sikerült szorítani a börtönök telítettségét.
Az Igazságügyi Minisztériumnak milyen szerepe volt a folyamatban?
A mi feladatunk volt a törvénymódosítás előkészítése, amelynek eredményeképpen múlt héten benyújtottuk az Országgyűlésnek az új szabályozást tartalmazó törvénytervezetet. A korábban kifizetett összegeknek csak körülbelül tíz százaléka jutott el az áldozatokhoz és a sértettekhez, ezért az új rendszer alapja, hogy minden igény felmérésre kerüljön a kifizetések előtt. Első körben, amikor a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a kártérítés összegét, egyben kikéri a korábban eljáró bíróság adatait is, hogy milyen áldozati kárigények vetődtek fel; ezeket a kártalanítási összegből rendezni kell. A második kör, amikor beérkezik az Igazságügyi Minisztériumba a kárigény a kifizetésre, mi megkeressük a végrehajtói kar hivatalát, hogy van-e olyan végrehajtási ügye az elítéltnek, amelynek kapcsán kifizetési kötelezettsége keletkezett. Ezeket is rendezni kell a kártérítésből. Fontos megjegyezni, hogy a nyáron több jogszabályt is módosítottunk, egyszerűsítettük, valamint felgyorsítottuk az áldozatok jogérvényesítését szolgáló eljárásrendet, és a kárigények benyújtásának határidejét is kitoljuk. Emellett az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a kártérítéseket csak az elítéltek büntetés-végrehajtási intézetnél vezetett letéti számláira lehet kifizetni, tehát nem landolhatnak az összegek ügyvédi letéti számlákon, ahonnan azután ki tudja, hová tűnnek el.
Ezzel alaposan ráléptek az ebből nyerészkedő ügyvédhálózat tyúkszemére.
Amikor tavasszal felfüggesztettük ezeket az eljárásokat és megtiltottuk az ügyvédi letéti számlákra való utalásokat, akkor a Soros-hálózat rögtön támadásba lendült, hasonlóan a baloldalhoz. A Helsinki Bizottság az utóbbi hónapokban kétszer is feljelentett minket az Európa Tanácsnál, nehezményezve, hogy az ügyvédek nem tudnak hozzájutni az őket megillető jussukhoz. De itthon sem tétlenkedtek: az adatok szerint a börtönbizniszen nyolcvanhatmillió forintot kereső Karsai Dániel az Alkotmánybíróságon támadta meg ezt a rendelkezést. Ebből is látni, hogy nagyon komoly üzleti érdekek húzódnak meg a háttérben.
Március óta befagyasztották a kifizetéseket. Ezáltal mennyi pénzt sikerült az államkasszában tartani?
Ezt nehéz lenne számszerűsíteni, mert nemcsak a kifizetéseket, hanem magukat az eljárásokat is felfüggesztettük, tehát a bíróságok előtt van nagyjából nyolcezer ügy, amelyben még nincs döntés.
Említette, hogy sikerült csökkenteni a börtönök telítettségét. Több elítélt korábban a nem megfelelő körülmények miatt kapott kártérítést, ezen is sikerült javítani?
Egy nemzetközi egyezmény ajánlása szerint legalább négy négyzetméternyi hely szükséges egy-egy elítéltnek a zárkákban. A bíróságok ez alapján ítéltek meg kártérítéseket, de többször hivatkoztak ügyvédek arra is, hogy nem süt be eléggé a nap a zárkába, vagy hogy nem minden nap jutott melegvíz a raboknak. Egy olyan pletyka is keringett, hogy felértékelődött a gyufásdobozban becsempészett csótány értéke, mivel erre hivatkozva is lehetett a higiéniás körülmények miatt kártérítést követelni. Nagyon kreatívak voltak az ügyvédek, számtalan dologra hivatkozva nyújtottak már be kárigényt.
Mely ügyvédi irodák voltak az élen járóak?
A legtöbb kártérítést nyerők listáján dobogós a híres balliberális ügyvéd, Magyar György, aki az MSZP és a Karácsony-párt országgyűlési képviselőjelöltje volt. Az ő irodája több, mint ötszázmillió forinttal gazdagodott az állam által három év alatt összesen kifizetett kilenc-tíz milliárdnyi összegből. Nem sokkal marad le mögötte a HVG egykori munkatársa, Fahidi Gergely, de ott van a már említett Karsai Dániel irodája is. Számtalan, Soros-szervezetekhez köthető ügyvéd tűnik fel a sorban. Ezeknek az álcivil szervezeteknek több olyan javaslata volt egyébként a börtönzsúfoltsággal kapcsolatban, mely nem illeszkedik sem a társadalmi elvárásokhoz, sem a kormányzati politikához. Ilyen volt például, hogy a járvány miatt engedjük haza az elítélteket.
Várhatóan mikor fogadják el magát a törvényt?
A javaslat általános vitája kedden kezdődött meg a parlamentben, a tervek szerint december közepén fogadhatja el a Ház a jogszabályt.
Mit gondol, az ellenzék támogatni fogja ezt a tervezetet?
A baloldal eddig a börtönbizniszen meggazdagodó baloldali ügyvédek és Soros-szervezetek oldalán állt. Emlékezhetünk, hogy korábban a baloldali pártok egyike sem támogatta, hogy az Országgyűlés egyáltalán napirendre vegye a börtönzsúfoltságra hivatkozó kártalanítások leállításával kapcsolatos kormány-előterjesztést, majd a szavazásnál sem támogatták azt. De ez nem meglepő, hiszen 2013-ban nem szavazták meg a Büntető-törvénykönyv szigorítását sem.
Kiemelt kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
