A Karc FM a PestiSrácok tényfeltáró írásait veszi górcső alá A sors szimfóniájában
Szinte a semmiből robbantak a politikai életbe – legalábbis ez az általános nézet nemcsak a Momentumról, hanem a Párbeszédről is. Ha megvizsgáljuk tevékenységüket, egy külföldi érdekek által mozgatott szervezet képe rajzolódik ki előttünk. A Karc FM A sors szimfóniája című műsorában Papp Endre műsorvezető Jurák Katával beszélget a külföldiek magyar politikában betöltött szerepéről.
A Kik vagytok ti? – Külföldiek a magyar politikában címmel megjelent tényfeltáró sorozatunkat Papp Endre a Karc FM műsorában vette górcső alá a szerzővel, Jurák Katával. A műsor előző részében a Momentumot vették górcső alá. Mint arról korábban részletesen írtunk: a Momentum tagjai a NOlimpia megtorpedózását követően kellő magabiztosságot éreztek ahhoz, hogy párttá alakuljanak és az országgyűlési választásokon is megmérettessék magukat. Bár a bejutáshoz szükséges minimumot sem érték el, ez nem szegte kedvüket, és az EP-választási kampányba is beszálltak. Sikerük megdöbbentette a közvéleményt, hiszen sem a DK négy, sem pedig a Momentum két listás helyével nem számoltak még a vezető politikai elemzők sem. De akkor mégis hogyan csinálták? Ahhoz, hogy közelebbi képet kapjunk az egyébként hivatalosan 2017 márciusában alakult szerveződésről, nem árt tudni az előzményeket. Mint arról korábban írtunk: alig két év alatt mára 105 alapszervezettel rendelkeznek szerte Európában. Jó hír, hogy az egyébként magyarországi párt térképén nem találtunk Kamcsatkában vagy éppen Bagdadban megjelölt helyi Momo-bázist. ?
Fekete-Győr András a Wikipédián szereplő információk szerint 2014–2015-ben elsősorban a politikai közösség szervezésén, másokkal együtt a közösségi hálózat kialakításán dolgozott. 2015–2016 között Brüsszelben az Európai Parlament Jogi Ügyek Bizottságánál szerzett tapasztalatot, majd elnyert egy Bundestag-ösztöndíjat Berlinbe. Hans-Peter Friedrich irodájában volt gyakornok. 2016 nyarán tért vissza Berlinből, ekkor a Momentum Mozgalom elnökévé választották. Ebben a tisztségében a 2017. március 4-én tartott tisztújító közgyűlés újabb egy évre megerősítette. Az addig egyesületi formában működő mozgalom párttá alakult és az ő elnöksége alatt vett részt a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon, amelyen azonban a Momentum nem szerzett egyetlen mandátumot sem. 2018-ban szerepelt az amerikai Forbes magazin 30-as listáján, azok között a 30 év alatti politikusok között, akik a legnagyobb hatással vannak Európa politikájára és közéletére. 2018 őszén megkapta az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma által támogatott International Visitors Leadership program ösztöndíját.
Nos, miután rádöbbent arra, hogy valamit tenni kell a fennálló rendszer elnyomása ellen,2015 januárjában egy barátja ajánlására kereste meg Csala Dánielt, a Bibó István Szakkollégium választmányi elnökét – most lép be a politikatudományi lapban megjelent tanulmány másik promt megállapítása a kortárcsoportok hatásáról –, akivel a Facebookon keresztül ismerkedtek meg, majd egy pillanat alatt kiderült, hogy „egy hullámhosszon gondolkodnak”, működik a „kémia” közöttük, képesek lennének együtt dolgozni egy közös célért. Hamarosan csatlakozott hozzájuk Nemes Balázs, Mécs János és Zaránd Péter.
Az ismeretségek hálójából kialakuló szerveződésben feltűntek a 2010 utáni különböző tiltakozási hullámok képviselői, a HaHa-tüntetések aktivistái, az internetadó ellen tüntető fiatalok, de megtalálhatjuk az egyetemi hallgatói önkormányzatok vezetőit, civil társadalmi szervezetek aktivistáit is, akik a politikai paletta sok irányát képviselték. (Nemes Balázs például már 2014-ben ott sertepertélt a tüntetéseket szervező, Nem Némulunk El nevű baloldali, kormányellenes csoportban, miután olyannyira eltávolodott a szélsőjobboldaltól, hogy már baloldali tüntetést szervezett; ezután is volt még hova távolodnia, az ezek szerint markánsan baloldali Momentum felé.)
Szakmai hozzáértésével kapcsolatban egy 2017-ben megjelent interjút ajánlunk figyelmükbe, ahol egy, a jövő energiaforrásait firtató kérdésre vonatkozóan tévesen azt állította, hogy „egy kisméretű atomerőmű például egy napelem-kollekció a házak tetején”, illetve hogy „a napelemeket szokták atomerőműnek is hívni”. Jellemrajzához pikáns adalék, hogy 2018 decemberében, egy tüntetés alkalmával füstgránátot dobott a rendőrökre, amelyről később azt nyilatkozta, hogy nem bánta meg. 2019. április 2-án a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség közölte, hogy az ügyhoz kapcsolódóan hivatalos személy elleni erőszak bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki Fekete-Győr Andrást.
A „MESSZIRŐL JÖTT EMBER” – BERG DÁNIEL
A Momentum jelenlegi elnökségében Berg Dániel talán az egyik legtitokzatosabb figura. Berg Dánielről cikkünk megjelenésekor még viszonylag kevés információt lehetett találni, életrajza sehol sem érhető el. Már... A Google keresője ugyan még kiadja Berg Wikipédia-szócikkét, de arra kattintva már nem érhető el a tartalom.
Forrás: Google
Az ember, aki „ott sem volt”. Forrás: Wikipédia
De nem csupán ez a különös Cseh Katalin párjában. Berg Dániel politikai karrierje egy üstökös sebességét is megszégyenítő módon ívelt felfelé: budapesti feltűnését követően néhány hónappal már a Momentum elnökségi tagjává választották az addig ismeretlen, amerikai születésű fiatalembert, aki mára az ALDE alelnöke és a II. kerület alpolgármestere. Izgalmas és gyors karrier. Az 1988-ban, New Yorkban született férfi életútjának 2017 előtti időszakáról szinte semmi nem található meg, kivéve a korábbi cikkünkben említett, az exberliner.com-on fellelhető írásai. Berg saját állítása szerint azért kezdett politikai aktivitásba 2017 tavaszán, mert szívén viselte a CEU ügyét. Úgy egyébként ez megható is lehetne, bár azt némiképp – ezen sorok írójának legalábbis – nehéz elképzelni, hogy egy amerikai magyar akkora elhivatottságot érez egy felsőoktatási intézmény sorsáért, hogy rögtön politikusként kezd roadshow-zni a tüntetéseken. Azt pedig egy angol nyelvű interjúból sikerült végül kihámoznunk, hogy bár Bergék New Yorkban éltek, a rendszerváltást követően hat évre visszaköltöztek Magyarországra. Az interjúban az édesanyját említi, aki azzal bocsátotta útnak, hogy „csak ne politizálj”. A nem éppen szófogadó ifjú olyannyira nem politizált, hogy rögtön a tüntetések élére állt, majd tagja lett annak a küldöttségnek, akik a magyarországi diktatúra működését mutatták be Washington D.C.-ben. A Budapest Beaconnek adott interjúban pedig ezt sikerült elkottyintania:
Beszéltünk olyan szenátorokkal, akik azt a választókörzetet képviselik, amelynek én is tagja vagyok, és mivel én magam is demokrata vagyok, meg akartam győzni a Demokrata Párt vezetőit is arról, hogy ez egy fontos ügy, nem csak egy kis távoli ország belügye.
Igen, jól értik. Beavatkozást kért.
A Karc FM A sors szimfóniája című következő adásában Szabó Tímea érdekes életútjáról hallhatnak beszélgetést vasárnap 13:00 – 14:00 óra között, az ismétlést pedig vasárnap, 22:00 órakor követhetik figyelemmel.
Fotó: MTI
